Betöltés...
Nem lehetünk egyszerre szülei és társai egymásnak. De adódhatnak olyan élethelyzetek, amikor a családban betöltött szerepeinkből ki kell lépnünk, és másik szerepet magunkra ölteni. Megyeri Zsuzsanna pszichológus, párterapeuta írása.
Jól funkcionáló párkapcsolatban nem lesz dráma abból, ha az egyik fél – leginkább az anya – élete egy szakaszában nagyrészt szülői szerepben működik, valamelyest háttérbe szorítva nemi, szakmai, illetve társ minőségét. Az anyaság első néhány hónapjában ez nem is lehet másképp, ez jellemzi a kisgyermekes éveket is, de ha minden jól megy, az iskoláskorú gyerekek mellett már nagyjából visszaáll az egyensúly, és a két fél hasonló mértékben veszi ki a részét a társ-, illetve szülői szerepekből.
Az élethelyzetek olykor megkívánják, hogy a szerepeink közt rugalmasan váltakozva legyünk hol szülők, hol gyerekek, máskor pedig egyenrangú társai egymásnak.
https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20260719_tarsfuggoseg-parkapcsolat-generacios-trauma-oroklodes-sors
Vannak színészek, akik legalább olyan sokat készülnek az edzőteremben egy filmszerepre, mint a próbákon. De mi a titkuk? Milyen edzéstervvel és diétával érte el csúcsformáját Brad Pitt, Sylvester Stallone vagy Simon Zoltán? Használtak-e szteroidokat, vagy naturál is elérhető az ideális alkat?
