Betöltés...
Egy beszólás az anyóstól, egy vasárnapi ebéd körüli sértődés vagy egy vita arról, kinél töltsük a karácsonyt elsőre apróságnak tűnhet. Pedig a párunk szüleivel kialakuló viszony sokkal többet árul el a kapcsolatunk működéséről, mint gondolnánk. Az igazi feszültség gyakran ott kezdődik, amikor nem világos, hol ér véget a származási család befolyása, és hol kezdődik a pár közös élete. Orvos-Tóth Noémi pszichológus azt mutatja meg, miért válhat az anyós–após konfliktus könnyen párkapcsolati konfliktussá is.
„Átülnél hátra? Ez itt a mama helye!” – mondta István a menyasszonyának, Ritának, amikor először indultak közös kirándulásra édesanyjával. „Na, akkor kellett volna kiszállnom, de nemcsak az autóból, hanem az egész kapcsolatból!” – mondja keserűen az asszony, ahogy felidézi a csaknem két évtizeddel korábbi eseményeket.
Sokáig hajlamosak voltunk úgy gondolni a szülésre, hogy ha anya és baba életben van, akkor a történet jól végződött. Csakhogy a szülés nem pusztán orvosi esemény: kontrollról, biztonságról, kiszolgáltatottságról, kapcsolódásról és egy új kapcsolat első óráiról is szól. Varga Katalin pszichológus szerint éppen ezért nem mindegy, hogyan jön világra a gyerek – és hogyan éli meg mindezt az anya.
A csuklónk egészsége nem csak azért fontos, hogy fájdalom nélkül gépeljünk, emeljünk vagy bevásárlószatyrot cipeljünk. A kéz szorítóereje az általános izomerő és egészségi állapot egyik egyszerűen mérhető jelzője is lehet, amelyet kutatások a későbbi szív-érrendszeri kockázattal és az életkilátásokkal is összefüggésbe hoztak. Gyógytornász segítségével mutatjuk meg, hogyan őrizhető meg a csukló mozgékonysága és ereje.
