Betöltés...
Elcsépelt kijelentésnek tűnik, mégis a párterapeuták a világon mindenütt egyetértenek abban, hogy a legtöbb párkapcsolati konfliktus és végső soron a válások nagy része is az elégtelen kommunikáció következménye. Dr. Belső Nóra pszichiáter írása.
Egy beszólás az anyóstól, egy vasárnapi ebéd körüli sértődés vagy egy vita arról, kinél töltsük a karácsonyt elsőre apróságnak tűnhet. Pedig a párunk szüleivel kialakuló viszony sokkal többet árul el a kapcsolatunk működéséről, mint gondolnánk. Az igazi feszültség gyakran ott kezdődik, amikor nem világos, hol ér véget a származási család befolyása, és hol kezdődik a pár közös élete. Orvos-Tóth Noémi pszichológus azt mutatja meg, miért válhat az anyós–após konfliktus könnyen párkapcsolati konfliktussá is.
Gyakori, hogy a kezdeti lelkesedés után a párkapcsolatban eltérő szexuális vágyszint alakul ki. Ez normális folyamat, azonban ebben a szakaszban megjelenhet a visszaélés, a manipuláció a szexualitással. Meddig tekinthetők még ártatlannak ennek formái, és honnantól kezdve jelent problémát?
Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.
Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?
A helyzet szerencsére nem ennyire vészes, de főképp a fejlett országokban már majdnem tudományos neve is van a jelenségnek: grey divorce revolution, azaz válási forradalom ősz fejjel.
Valentin-nap alkalmából nemcsak a szerelmet, de az elköteleződést is ünnepelhetjük: a házasodási kedv az utóbbi években új lendületet vett Magyarországon, és még a koronavírus-járvány sem állhatta útját a szertartásoknak.
Mi lehet a titkuk a hosszú távon is jól működő kapcsolatoknak? Netán üljünk le, és szálazzuk ki együtt a felmerülő problémákat? Végül is nem az ellenségünkkel, hanem a társunkkal kell túljutnunk a helyzeten.
Egy több kérdést is felvető, új kutatás szerint a házasságban élők jobb életesélyekkel számolhatnak.
Ha az életben meghozott döntési dilemmáinkat fontosság szempontjából kellene rangsorolni, a csúcson természetesen ott áll az „elköteleződjek-e valaki mellett?”. Igen válasz esetén jön a „jó, de ki legyen az?” problematikája, ami után már tényleg csak a „mikor” kérdése marad hátra. Csak?!
Egy párkapcsolatban a tündérmeséből mindig valóság lesz, de – Valentin-napi jó hírünk –, hogy a valóságból újra lehet tündérmese. Varázslók márpedig nincsenek – nekünk kettőnknek kell a varázslatot végrehajtani.
A konfliktusok gyakorisága alapján tipizáltak a családkutatók.
A szülés után az édesanyáknál fellépő vágyhiány párkapcsolati krízist okozhat, ha a partnerek nincsenek tisztában a jelenség felettébb természetes voltával. A biológiai és pszichológiai okok mellett a nőtörténeti kutatók a nők hagyományos szerepkényszereivel is magyarázzák az eltávolodást.
