Egy éjszaka két álom is rámutatott a szorongásának okára
Amikor álmodunk, sokszor zagyvaságnak tűnnek a néhol abszurd, máskor ijesztő jelenetek. Ha azonban a magunk számára megfejtjük, bölcsességet és segítséget nyújtanak a történetek.
A te sztorid meg az én sztorim nem a mi sztorink
Ugye milyen mogorva ember volt a nagypapa? Szerintem kifejezetten kedves volt és vicces. Ó, a nagypapa mindig nagyon ideges volt… Én így emlékszem, te úgy emlékszel, ezeknek látszólag közük sincs egymáshoz, pedig ugyanarról az emberről, helyszínről, eseményről beszélünk. De mi az igazság? Van egyáltalán olyan?
Baj van a szeretteivel? Pár mondat is sokat segít
Megerősíteni a rosszat olykor jót jelent.
Nem fukarkodunk az önfényezéssel, ha az állítólagos sikereinkről van szó
Természetes törekvés a karrierépítés rögös útján, hogy minél jobb színben tüntessük fel eddigi eredményeinket. A releváns szakmai referenciák, az igazolható sikerek képesek növelni a díjszabásunkat, a munkadíjunkat, a havi bérünket. Gyakori azonban, hogy már-már komikumba hajló önfényezésbe megy át a túlzott bizonygatás.
Lassan megy és akadozik? Így kapcsolódhatunk a kamaszokhoz
A serdülők nem a megszokott válaszokat hozzák, nyitottak és máshogy tekintenek a világra, mint a felnőttek. Éppen ezért izgalmas szakemberként együtt dolgozni velük – jelenti ki L. Stipkovits Erika a Mi, együtt című podcast-sorozat záró adásában.
Csak még rosszabb lesz, ha azzal ostorozza magát, hogy „miért érzem magam rosszul?”
Kutatás igazolta a népi bölcsességet.
Eltalálja, kik boldogabbak: az apák vagy az anyák?
Úgy tűnik, a mélyebb okokról nem igazán esett szó ebben az amerikai kutatásban.
Tisza Kata: A társfüggő álvalóságban él, de van szabadulás
A társfüggés szomorú példája annak, miként él hazugságban az, aki függő, ám a gyógyító józanodással új esélyt kaphat. A társfüggők története megmutatja, hogyan vagyunk képesek lehasadni önmagunkról, mert a szembenézés a valósággal túl fájdalmas lenne.
Tapasztalta már a bénító paradoxont?
Nem könnyű jó döntést hozni, ha ilyen sok a lehetőség.
Szeretnénk, hogy a gyermekünk bizalommal legyen a világ iránt?
Hogy optimista legyen? Hogy felnőtt korában bizalommal forduljon a külvilág és az emberek felé, de vigyázzon is magára? Legelőször saját magunkkal kell tisztában lennünk.
Mindnyájunknak segíthet saját fájdalomleplünk
Ha kreatív emberekre gondolok, nemcsak kiváló alkotók jutnak eszembe, hanem azok is, akik rendkívüli kreativitásukról tettek tanúbizonyságot, hogy miképp enyhítsék szenvedésüket egy-egy szomorú eset, sőt tragédia után.
Nem elég a bűnös bűnhődése, ennél több kell a lelkünknek
Csak feltételekkel édes a bosszú.
Volt már szerelmes a viszonzatlan szerelembe?
Mi kell ahhoz, hogy érett felnőttként reménytelenül vágyakozzunk valaki elérhetetlen után? Egy fiatal nő történetéből kiderül, hogy semmi patológiás, szinte logikusan követték egymást a lépések. Mégis sokat elárul rólunk az ilyen helyzet, és az is, hogy miként tudunk kijönni belőle.
Lehet-e két testvért ugyanúgy szeretni?
Mikor és hogyan alapozódik meg bennünk a szülői létünk? Hogyan tudunk együttműködni szülőpárként, pláne, ha már több gyermek van? Hogyan lehet összeegyeztetni egymással nagyon különböző nevelési elveket? L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője többek között e kérdésekre keresik a választ a Mi, együtt podcast-sorozat ötödik adásában.
A stressztől empatikusabbak leszünk
Kézműtét és adakozás – a kutatók nem fukarkodtak az ötletekkel.
Sok könyvmoly tapasztalta már, hogy az olvasás gyógyít
Egy-egy regény vagy vers elindít többnyire elindít bennünk valamit, szinte megváltozik tőle az életünk. Egy új művészetterápiás irányzat az irodalmi szövegek ilyen varázserejét aknázza ki.
Ajándék, ha viszonylag reálisan látjuk önmagunkat
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban valósággal, realitással, történeteinkkel foglalkozunk.
Amikor alig várjuk, hogy a narcisztikus megöregedjen
A korral csökken az önimádat – véli egy kutatás.
Mesélj, és megmondom, ki vagy!
Amikor elmesélünk egy történetet, ami velünk történt, nem csak egy eseményláncot mondunk vissza, benne vagyunk mi magunk is. Duplán igaz ez, ha az életünk történetére gondolunk. De hogyan működik ez a fajta énkonstruálás?