Betöltés...
Hat országban, összesen 12 ezer nő bevonásával vizsgálta a menopauzáról szóló tapasztalatokat egy friss felmérés. A magyar eredményekből az látszik, hogy idehaza sok nő marad magára ezekkel a problémákkal, még orvosi segítséget sem kérnek.
A longevity ma már ott van kozmetikai krémeken, luxushotelek csomagjaiban és biohackingprogramok ígéreteiben is. Európa azonban ennél jóval prózaibb kérdés előtt áll: mit kezdünk azzal, hogy egyre tovább élünk, miközben sokan az utolsó tíz-tizenöt évüket krónikus betegségekkel, gyógyszerekkel és kiszolgáltatottsággal töltik? Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy több mint száz intézményt összefogó nemzetközi kezdeményezés egyetlen magyar résztvevőjeként azon dolgozik, hogy az egészséges öregedés önálló európai kutatási és szakpolitikai programmá váljon.
A hideg zuhany, a jeges merülés és a krioszauna mind erős testi élményt adnak: felgyorsul a légzés, kiélesedik a figyelem, és sokan utána energikusabbnak érzik magukat. De a hidegterhelés nem attól lesz hasznos, hogy minél extrémebb, és a jó közérzet nem mindig jelent bizonyított egészségnyereséget. Hormézis-sorozatunk új részében megnéztük, mit tudunk ma a hideg hatásairól, mikor segíthet a regenerációban, és hol kezdődik a túlzás.
Európa tudományos teljesítménye világszínvonalú, a klinikai fejlesztések, a tőke, a gyártás és a gazdasági előnyök mégis túl gyakran máshol összpontosulnak – a súlyos innovációs lemaradásra egy múlt heti brüsszeli szeminárium világított rá. Mit kell tennie Európának, hogy képes legyen megtartani és a saját előnyére fordítani az innovációit? És mi a tanulság Magyarország számára?
Tudományos tartalom, életmódígéret és piaci érdek egyszerre tapad a longevity kifejezéshez, de hova forduljon az, aki szeretné minél tovább megőrizni egészségét és önállóságát? Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója szerint egy szolgáltatás nem attól értékes, hogy drága és látványos, hanem attól, hogy valóban személyre szabott. De miért nincs két egyforma eset, miért nézzük rosszul a laborleleteket, és hogyan veti vissza az egészséges életmódért tett fáradozásainkat a munkahelyünk?
A fáradt, szétesett, beszűkült hétköznapokban a kultúra sokszor luxusnak tűnik. Egy friss UCL-kutatás azonban azt sugallja, hogy a rendszeres művészeti és kulturális aktivitás a biológiai öregedés lassabb ütemével függhet össze. Megnézzük, mit jelent ez valójában, kinek szól az üzenet, és mit nem szabad túlállítani belőle.
Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?
Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.
A ViennaUP keretében rendezett Longevity Business Forumon már nemcsak orvosok és kutatók, hanem startupok, befektetők, diagnosztikai cégek és wellness-szereplők is ugyanazt a kérdést forgatták: hogyan lehet üzletet építeni arra, hogy tovább éljünk egészségben? A longevity Európában láthatóan kilépett a laborból, és elkezdett iparággá szerveződni.
Hajlamosak vagyunk az életkor számlájára írni, ha lassabban tér vissza az erő, hamarabb elfogy a lendület, és egyre nehezebben küzdünk meg ugyanazzal a terheléssel. Ennek hátterében nem pusztán az évek múlása áll, hanem az is, hogy egyre romlik a teljesítmény sejteink energiatermelő rendszerében, a mitokondriumokban. Molnár Mária Judittal, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének vezetőjével vettük végig, mi történik ilyenkor a szervezetben, és mit lehet ma felelősen állítani a mitokondriális diszfunkcióról.
A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.
Európa vezető elhízástudományi kongresszusán minden évben az elhízás kutatásának, megelőzésének és kezelésének legfrissebb eredményeit mutatják be. Most egy olyan nemzetközi elemzést ismertettek itt, amely szerint az elhízás nem csupán azon múlik, mennyire vagyunk fegyelmezettek, hanem azon is, mennyit dolgozunk. A kutatás alapján a hosszabb éves munkaidő országos szinten is együtt járhat a magasabb elhízási aránnyal.
Negyven fölött sokan azt tapasztalják, hogy a testük mintha csendben átállna egy másik üzemmódra. A hasi zsír könnyebben megmarad, a délutáni fáradtság gyorsabban lecsap, a fogyás lassabb lesz, a vércukorértékek pedig makacsabbul mozdulnak rossz irányba. Ilyenkor hajlamosak vagyunk mindezt egyszerűen az öregedés számlájára írni, pedig a háttérben egy nagyon is konkrét biológiai folyamat állhat. Megnéztük, mi történik, amikor a sejtek tápanyag-érzékelése fokozatosan kibillen, és melyek azok a mindennapi szokások, amelyekkel ezt érdemben befolyásolhatjuk.
Az elhízás kutatásának és kezelésének egyik legfontosabb európai fórumán olyan elemzést ismertettek, amely szerint a GLP-1-típusú fogyasztószerek nemcsak a testsúlyt, hanem az elhízásról szóló közbeszédet is átformálhatják. A szerzők szerint ha ezek a gyógyszerek valóban csökkentik az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást, annak hatását már az élelmiszer- és italgyártók is megérezhetik.
A bőr öregedése nem az első ráncnál kezdődik. Sokszor már jóval előbb jelzi, hogy valami változik. Jobban húzódik zuhanyzás után, könnyebben kipirosodik, egy-egy folt nehezebben tűnik el. Mindez arra utal, hogy lassul a sejtek megújulása, gyengül a védőréteg, a tartószerkezet egyre sérülékenyebbé válik. Az igazi kérdés ezért nem pusztán az, mikor jelennek meg a ráncok, hanem hogy mi zajlik addig a felszín alatt. Remenyik Éva bőrgyógyász professzor segítségével azt jártuk körül, mit tud ma a tudomány biztosan a bőröregedés lassításáról.
A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.
A szauna régi, ismerős rutin, de a köré épült ígéretek már nagyon is újak. A forróságtól ma sokan nemcsak megkönnyebbülést várnak, hanem jobb keringést, lassabb öregedést, sőt akár hosszabb életet is. Utánajártunk, mi történik valójában a testben a hőterhelés alatt, mit mutatnak az emberi vizsgálatok a szív, a vérnyomás és az agy kapcsán, kiknek lehet hasznos, és hogyan érdemes biztonságosan belevágni.
Ma már néhány nap alatt feltérképezhető egy daganat genetikai háttere, ritka betegségek gyanúja esetén DNS-elemzést kérnek, és egyre többször halljuk, hogy az orvoslás jövője személyre szabott lesz. Ennek a genetikai forradalomnak az egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja volt Craig Venter, aki nemcsak felgyorsította az emberi genom feltérképezését, hanem azt a kérdést is új szintre emelte: kié valójában az élet kódja?
Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.
Az autofágia szó első hallásra talán ijesztő, jelentése „önfalás” – valójában azonban nem önpusztítás, hanem szervezett „köztisztaság”, az egészséges öregedés egyik kulcsfontosságú folyamata. Juhász Gábor sejtbiológus, genetikus magyarázta el, mi zajlik ilyenkor a testünkben, hogyan változik ez a korral, és milyen életmóddal segíthetjük elő, hogy setjeink öntisztító rendszere a lehető legtovább jól működjön.
