Betöltés...
A mozgás legtöbbünknek magától értetődő, pedig sok fogyatékossággal élő ember számára már az is komoly akadály, hogy legyen hova eljutni, legyen megfelelő eszköz, és legyen szakember, aki tudja, hogyan segítsen. A SUHANJ! Fitness tíz éve próbálja megmutatni, milyen az, amikor a sport valóban mindenki számára elérhető. Gusztos Péterrel arról beszélgettünk, mit adhat a mozgás az önbizalomtól a közösségig, és miért lenne fontos, hogy egyszer ne különleges hely legyen az akadálymentes edzőterem.
A mozgás sokak számára magától értetődő dolog. Felkelünk, lépünk, futunk, lépcsőzünk, edzünk, és többnyire csak akkor gondolunk bele a jelentőségébe, amikor valami miatt egy időre elveszítjük ezt a szabadságot. Pedig a mozgás jóval több annál, mint hogy fittek maradjunk. Hatással van az egészségünkre, az önállóságunkra, a mentális állapotunkra, a társas kapcsolatainkra és arra is, mennyire érezzük úgy, hogy képesek vagyunk irányítani a saját életünket.
Mi történik egy emberrel, ha a mozgás lehetősége megnyílik előtte? Mit jelenthet egy edzés annak, akinek korábban minden mozdulat akadályba ütközött? És miért nem tekintünk még mindig alapvető jogként arra, hogy egy fogyatékossággal élő ember is sportolhasson? Ezekről, a SUHANJ! Fitness elmúlt tíz évéről és arról beszélgettünk Gusztos Péterrel, hogy valójában mit adhat az embernek a mozgás.
Egy fogyatékossággal élő ember számára azonban már maga a sportolás lehetősége sem magától értetődő. Nemcsak az jelenthet akadályt, hogy egy edzőterembe be lehet-e jutni kerekesszékkel, hanem az is, hogy van-e olyan szakember, aki tudja, hogyan segítsen egy látássérült, autista, értelmi vagy mozgássérült embernek biztonságosan és örömmel mozogni. Miközben a rendszeres testmozgás számukra is fontos része lehet az egészség megőrzésének, a másodlagos szövődmények megelőzésének, a mentális jóllétnek és az önállóság minél hosszabb megőrzésének, sokan egyszerűen nem jutnak hozzá.
Budapesten tíz éve működik egy hely, amely éppen ezt a hiányt próbálja betölteni. A SUHANJ! Fitness Magyarország első és máig egyetlen olyan edzőterme, amelyet kifejezetten úgy alakítottak ki, hogy fogyatékossággal élő és ép emberek együtt sportolhassanak.
Hetente közel száz értelmi sérült gyermek vesz részt ingyenesen a SUHANJ! Kölykök programban, miközben felnőtt autista, látás- és mozgássérült vendégek is rendszeresen használják a termet. A tízéves évforduló azonban nem csak ünneplésre ad okot.
https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20260308_autizmus-nok-diagnozis-nelkul-kengyel-judith-gabriella
A terem 2026 nyarán kényszerűen bezárt, miután az épület födémének korábban súlyos szerkezeti hibáját fedezték fel. A probléma miatt hónapokon át dúcok között kellett közlekedniük a vendégeknek, miközben az alapítvány működése is veszélybe került. A bezárás most lehetőséget ad a megújulásra, de egyúttal megmutatja azt is, milyen törékeny lehet egy olyan szolgáltatás működése, amely
sokak számára nem egyszerűen egy edzőterem, hanem az egyik kevés hely, ahol biztonságosan mozoghatnak.
Ha egyetlen mondatban kellene megfogalmazni, mit adhat a mozgás egy fogyatékossággal élő embernek, mi lenne ez? És mit adhat annak, akinek korábban azt sugallták, hogy a sport, az edzés vagy a teljesítmény nem neki való?
Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?
