Amikor Griesszel a Brain Bar idei konferenciáján arról kezdtünk beszélgetni, mit jelentene a gyakorlatban a hosszabban egészséges élet, nem sokáig maradtunk az orvostudománynál. Hamar előkerült a munka kérdése is. Szerinte az első komoly társadalmi feszültségek egyike akkor jelenhet meg, amikor a kormányok arra kérik a 80 év körüli embereket is, hogy dolgozzanak tovább, hiszen még mindig teljesen munkaképesek.
Már ebből is látszik, hogy Gries számára a longevity nem kizárólag orvosi vagy technológiai kérdés. Ha az emberek valóban hosszabb ideig maradnak jó fizikai és szellemi állapotban, annak nemcsak az egészségügyre lesz hatása. Az is kérdésessé válhat, hogyan osztjuk fel az életünket tanulásra, munkára, családra és visszavonulásra, és mennyire maradnak érvényesek azok az életkori határok, amelyekhez ma még szinte automatikusan igazodunk.
Gries technológiai vállalkozó és befektető, a Vitalism mozgalom egyik alapítója. Nem orvos és nem öregedéskutató. Inkább azt szeretné elérni, hogy a biológiai öregedés jóval nagyobb kutatási és társadalmi figyelmet kapjon, és ne olyan változhatatlan háttérfeltételként kezeljük, amelyről nincs értelme komolyan vitatkozni.
A Vitalism saját deklarációja ennél még radikálisabban fogalmaz. A halált az emberiség alapvető problémájának, az öregedést pedig annak egyik elsődleges okának tekinti. Gries nem állítja, hogy az öregedés egyetlen, könnyen kijavítható hiba volna. Inkább abból indul ki, hogy ma már jóval többet tudunk azokról a sejtszintű és molekuláris folyamatokról, amelyek az évek múlásával megváltoztatják a szervezet működését. Minél pontosabban értjük ezeket, annál nehezebb az öregedést egységes és érinthetetlen folyamatként kezelni.
https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260915_spotify-teljes-egeszsegugyi-szkenneles-daniel-ek-neko-health-hjalmar-nilsonne
