Betöltés...
„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.
Hogyan közelít az agysebész az álmokhoz? Mi történik a fejünkben, miközben alszunk? Milyen evolúciós céljaik lehetnek az álmoknak? És miért lehetünk hálásak a gyerekkori rémálmainknak vagy az éjszakai erotikus fantáziáinknak? Vigyázat, ez most nem a freudi álomfejtés!
Amikor álmodunk, sokszor zagyvaságnak tűnnek a néhol abszurd, máskor ijesztő jelenetek. Ha azonban a magunk számára megfejtjük, bölcsességet és segítséget nyújtanak a történetek.
Amikor békére, a belső csend nyugalmára vágyunk, a bánat és a félelem fel tud oldódni bennünk, mint tinta a vízben. Vagy éppen mi magunk leszünk képesek feloldódni a vízben. A módszert megosztja velünk a népszerű költő – író házaspár.
Ilyenkor érdemes egy kis önvizsgálatot tartani.
Nemcsak azt lehet gyakorolni, hogy az álmokra emlékezzünk, hanem azt is, hogy „menet közben” tudatosan irányítsuk is őket – hökkentette meg hallgatóit a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendége, Nógrádi Csilla pszichológus. A beszélgetés során a szakember a különféle álomtípusok jellegzetességein túl arra is kitért, miért fontos leírni az éjjel átélteket, és miért nem kell mindjárt a szexre gondolni egy erotikus álom elemzésekor.
Álmoskönyv helyett érdemes az álmainkban elmélyedni: önmagunkat ismerhetjük meg.
A mostani helyzetben sokunkat rémálmok gyötrik. Ám nem kell szenvednünk tőlük, ha megismerjük funkciójukat, tanulhatunk is belőlük. Nógrádi Csilla pszichológus cikke.
Az élet szüntelen változások sora, a boldogságunk és a sikerességünk azon múlik, mennyire tudunk alkalmazkodni ezekhez változásokhoz, és kilépni a komfortzónánkból. A fejlődés lehetősége ugyanis rendre a komfortzónán kívülre esik. A megküzdést, az alkalmazkodást tükrözik az álmaink is.
Ne ijedjen meg, ez természetes. Inkább aknázza ki a bennük rejlő potenciált. Nógrádi Csilla pszichológus írása.
Az álmok tudatosításával és szabályozásával növelhetjük az énerőnket, aktiválhatjuk belső erőforrásainkat.
Szimbolizáció, sűrítés és a többi, amitől álmaink filmnek tűnnek.
Előfordul, hogy éppen az ünnepkört kifejező szimbólumokkal találkozunk.
Vágyni, álmodni nem is olyan könnyű, mint elsőre gondolnánk: egy folyamat kezdete, amely óriási energiákat szabadíthat fel, s ezek az energiák építenek, vagy sajnálatos módon rombolni is tudnak. Cselekvési terv, önmotiváció, szövetségesek is kellenek a megvalósításhoz, és hogy energiánkat jó irányba tereljük.
Két hipotézis is létezik.
Kígyó, sárkány, lovag, kő, kristály: e tipikus álomtartalmak a tudattalanról üzenhetnek – állította Carl Gustav Jung svájci pszichiáter-pszichológus, a XX. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója. A közös képek ellenére úgy vélte, nincs olyan álom, amelynek egyetlen, univerzális magyarázata lenne.
Egy friss kutatás felfedezte, hogy az egyik agyféltekénk tud kevésbé mélyen aludni, mint a másik. De örüljünk ennek vagy sem? Simor Péter, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alváskutatója megírta nekünk.
Viszont minden rémálom rossz álom – és ehhez még kutatás sem kell.
