Betöltés...
Elterjedt konyhapszichológiai elmélet, hogy a férfiak, különösen az „anyás” férfiak a saját anyjukhoz hasonló feleséget választanak maguknak. A nők pedig, különösen az „apakomplexusos” nők, az apjukhoz hasonló, vagy idősebb férfiakhoz vonzódnak. Vajon van-e alapja, hogy a szüleink mintája befolyásolja az érdeklődésünket?
A látszólag csodás nyaralásokat is gyakran megterhelik a munkától való elszakadás nehézségei. Úgy tűnik, korunk embere néhány napot sem tud a munkahelyi emailjei nélkül eltölteni, pedig a zavartalan pihenés az egészségi állapotra, az emberi kapcsolatokra és a munkateljesítményre is pozitívan hat.
Megosztó figyelem kíséri Magyarországon is a családállítást, ráadásul tévhitek, félreértések is övezik a módszert. Semmiképpen sem szabad csodaszernek tekinteni, de megfelelő hozzáállással, szakavatott vezetővel sokat adhat az önismeret mellett elkötelezett egyénnek.
Saundra Dalton-Smith amerikai orvoskutató a fáradtság különböző szintjeit írja le. Nem mindegyiket könnyű rögtön felismerni magunkon.
Most nem azokról az apákról és anyákról lesz szó, akik bántalmazzák a gyermekeiket. Hanem azokról, akik nem nyújtották a maximumot, ahogy azt felnőtt csemetéjük elképzeli.
Pláne ha sérelmeket élünk át, akár csak szemtanúként.
„X-re szavaztál? Nem vagy normális!” – „Szégyent hozol a családunkra!” – „Te is beálltál a sorba, eladtad a lelkedet!” Valószínűleg mindannyiunk környezetében van olyan család (vagy a miénk az), ahol politikai nézetkülönbségeik miatt a családtagok fájdalmas, nehezen gyógyuló sebeket okoznak egymásnak, vagy el is távolodnak egymástól. Mi az oka az ennyire különböző látásmódoknak?
Van olyan, hogy trauma? Vagy a szó csak elrejti a valóságot: a bántás, a bizalomvesztés, a kiközösítés, a lelki árvaság élményét? A Kanadában élő pszichoterapeuta írása arról, hogy mi hozhat változást a ragadozók és prédák világában.
Fatalistán azt gondolhatjuk, hogy vagy a genetika vagy a környezet formál minket erősebben, vagy pedig megvannak a pontos arányok. Ám az újabb kutatások azt mutatják, hogy életünk során az arány változhat is. Mi lehet a rejtélyes jelenség oka?
Szó szerint belebetegedhetnek a családon belüli erőszak áldozatai a fizikai, szexuális vagy pszichés bántalmazásba. Egy új kutatás szerint minél többféle formát ölt a bántás, annál nagyobb az esélye a hosszú távú egészségkárosodásnak.
Több szakmai kötet után Érzelmi örökség – Hogyan oldjuk fel a transzgenerációs traumákat? címmel a szélesebb nyilvánosság számára írt könyvet, amelyet több mint húsz országban adnak ki. Mint mondja, a trauma radioaktív: érzelmi és fizikai kisugárzása a következő nemzedékek életére is kihat. Az izraeli születésű, New Yorkban élő pszichológusnővel családi és társadalmi traumákról és a felépülés lehetőségeiről beszélgettünk.
Érdemes akkor is feladatvezérelten élnünk.
Tomás Navarro spanyol pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként küzdhetjük le a nehézségeket, és gyógyíthatjuk be lelki sebeinket.
A Biblia egy olyan könyv, ami összefog és szolidaritást teremt – fogalmazták meg a HVG Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésének résztvevői. Mit keresnek az emberek Istenben, és miben segít a hit? És hogyan lesz a szeretetből forradalom?
A briteknél komoly veszély a közösségi hálók hamis világa, ezt ráadásul tetézi az internetes zaklatás.
Szüleinktől kapjuk a modelljeinket, a felmenőinkkel láthatatlan szálak kötnek össze. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban annak eredtünk a nyomába, mennyire determinálja testünket, lelkünket családi és egyéni múltunk, élettörténetünk.
Életfeladataink egyik legfontosabb kihívása a kapcsolódás, pártalálás. Ez ritkán sikerül elsőre, a legtöbb ember számos párkapcsolati tapasztalatot szerez, mire rátalál önmagára és legjobb társára. A kapcsolódás képességét és alapvető mintáit a korai anya–gyermek kapcsolatból, a családi dinamikából és szüleink párkapcsolatából kapjuk.
Tévúton járunk, ha sokat remélünk tőle.
Honnan tudhatom, mi van a családi csomagomban? Szolgál-e engem az, amiben felnőttem, vagy sem? Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László mentálhigiénés szakember Nem Szentírás! című könyvük beszélgetéseit folytatják bibliai történetek kapcsán.
