Betöltés...
A pánikbetegségben szenvedők gyakran éppen azoktól a testi tünetektől félnek a legjobban, amelyeket maga a szorongás vált ki. Egy új kutatás szerint a rövid, magas intenzitású edzés segíthet csökkenteni ezt a félelmet, és hosszabb távon mérsékelheti a pánikrohamok gyakoriságát is.
Ha otthon a szexhez negatív hozzáállást tapasztaltunk, szívesen csinálnánk mi máshogy. De mivel negatív mintát hoztunk, azt sem tudjuk, hogyan fogjunk hozzá. Hogy a későbbi felnőtt fogja-e szeretni a testi örömöket, az a szülein, a családjától kapott útravalón is múlik. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, egyetemi docens írása.
A szorongás, a teljesítménykényszer és az identitáskeresés új mintázatai ma már nemcsak a fiatalok életmódját, hanem a függőségekhez való viszonyukat is alapjaiban alakítják át. A Z generáció szerhasználata, az e-cigaretta, az Elf Bar és a „tudatos” vagy kontrollált szerhasználat mögött sokkal mélyebb pszichológiai folyamatok húzódnak, mint elsőre gondolnánk. De vajon tényleg létezik biztonságos, kontrollált szerhasználat, vagy ez csak egy jól működő önámítás?
Bár az anyák testében fejlődik ki a magzat, és ők hozzák világra a kisbabát, ugyanakkor az apák is változásokkal teli időszakot élnek át. Élettani és lelki folyamatok zajlanak bennük, melyek célja, hogy az apaságra felkészítse őket. Andrek Andrea pszichológus, pre- és perinatális szakértő írása.
A függőségekről legtöbbször az alkohol, a cigaretta vagy az illegális drogok jutnak eszünkbe. A szakemberek és az érintettek tapasztalatai szerint azonban nem feltétlenül ezek azok a szenvedélyek, amelyektől a legnehezebb megszabadulni. Egyes viselkedések, érzelmi kötődések vagy akár hétköznapi szokások is olyan erős kapaszkodóvá válhatnak, hogy leküzdésük sokszor nagyobb kihívást jelent, mint azt elsőre gondolnánk.
El kell engedni az illúziót, hogy azért nem találkozunk gyerekek szexuális abúzusával, mert nincs, épp csak arról van szó, hogy eddig valamiért nem láttuk meg – mondja Szőke András pszichológus, akivel arról beszélgettünk, miként alakulhatnak ki ezek a dinamikák, akár családon belül is, hogyan cserkészik be áldozatukat a szegről-végről ismerős elkövetők, és miért maradnak fájóan gyakran láthatatlanok a bántalmazást elszenvedett gyerekek a külvilág számára.
Egy helyben topog? Szinte nem hisz már semmiben? És ez már évek óta tart? De most eljött az idő, és elege van már ebből? Nem kell már ez a fajta élet? Akkor önnek íródott ez a cikk.
A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.
A vegetáriánusok az erőszakosan vitázó húsevőkről panaszkodnak, a húsevők az erőszakos vegákról. A hatalmas indulatok oka, ami miatt sokan fel tudunk zaklatódni, hogy a húsfogyasztás témája sokkal mélyebben ágyazódik a lelkünkbe, mint gondolnánk – erről szól egy új magyar tanulmány. Amely annak okait is boncolgatja, hogy miért olyan hússzeletek kaphatóak, amelyek már nem emlékeztetnek eredetükre, és miért nem sétálunk be csak úgy egy vágóhídra?
Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.
Amint felmegyünk a világhálóra, és magunk mögött hagyjuk az offline fizikai teret, személyiségünk új arca jelenik meg. Az internet világában már online személyiségünkkel veszünk részt, amit mi magunk építünk olyanná, amilyenné csak szeretnénk.
Arcunk formája, mérete, sajátosságai rendkívül összetett információkat közvetíthetnek egészségünkről, személyiségünkről, intelligenciánkról vagy épp szexualitásunkról – véli számos kutató. Persze bölcs dolog nem túl nagy jelentőséget tulajdonítani a megjelenésnek, mégis felettébb izgalmasak a belső titkokról mesélő kutatási eredmények.
Régóta tudjuk, hogy egy traumatikus esemény emléke, lelki öröksége generációkon keresztül továbbadódik, akkor is, ha a leszármazottak elől elhallgatták a történteket. Hogyan adódnak át az élmények szavak nélkül? Bakó Tihamér klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Zana Katalin orvos, pszichoterapeuta írása.
A negatív hírek ismételt görgetése, azaz a doomscrolling nemcsak az időnket emészti fel: hosszú távon befolyásolhatja a stresszválaszainkat, az alvásunkat, és még azt is, hogy hogyan reagálunk a fenyegető, szorongató információkra.
Kognitív torzításaink sajnálatos módon útját állhatják egy jól sikerült utazásnak, ezért érdemes megismerni őket. Ahogy magunkat is minél jobban, és akkor nem érhet nagy csalódás – javasolják pszichológus szakértők.
Az alkoholfogyasztás csökkenése a Z generáció körében sokak szerint egyértelmű sikerjelenség, a háttérben azonban jóval összetettebb pszichológiai és társadalmi folyamatok zajlanak. A „sober curiosity” térnyerése, a közösségi média nyomása és a fokozott mentális egészségtudatosság egyszerre alakítják át a fiatalok szerhasználati szokásait. De vajon valódi életmódbeli fordulatról van szó, vagy csupán egy új, láthatatlanabb megküzdési forma jelenik meg az alkohol helyett? A válasz nemcsak a fiatalokról szól, hanem arról is, hogyan értjük ma a függőséget, a kontrollt és a mentális jóllétet. Cikkünk szakértője, Czuppon Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus nemcsak a szakmai tapasztalat és gyakorlat, hanem a saját szülői szerepe és küzdelmei által is érintett a témában.
Nagy érték a barátság, de az igazi jóbarátért tenni kell, az nem terem minden bokorban. A barátkozás folyamatát hosszú évek során tanuljuk meg. Sikereink, kudarcaink segítenek ahhoz, hogy barátokat találjunk és megtartsuk a barátságot.
Gyakran nehézségekbe ütközik és bűntudatot kelt a békés érdekérvényesítés, ám ez a rendkívül fontos készség szerencsére hatékonyan fejleszthető. Lippai Roland coach írása.
Nemrég biztató kutatás jelent meg a disszociatív identitászavar – közismert nevén többszörös személyiségzavar – gyógyításával kapcsolatban. Az egyik legsúlyosabb pszichiátriai betegségben szenvedők sokszor az öngyilkosságig is eljutnak, hogy véget vessenek kínzó tüneteiknek és gyakran széttört életüknek.
Állásinterjú, kiválasztás, személyiségteszt: már nem csak az számít, hogy megfelelünk-e egy pozíciónak, hanem az is, hogy valóban nekünk való-e az adott munka. A modern kiválasztási folyamatok egyre inkább azt vizsgálják, hol tudunk hosszú távon jól teljesíteni, és mennyire illeszkedünk egy munkakörhöz. Lehet, hogy a „tökéletes állás”, amire vágyunk, valójában nem is passzol hozzánk? Hevesi Lia pszichológussal beszélgettünk arról, hogyan segítenek a személyiség- és kompetenciatesztek elkerülni a rossz döntéseket.
