Betöltés...
Az utóbbi évtizedben zajló úgynevezett rezilienciakutatások azt vizsgálják, min múlik, hogy valaki a stressz után viszonylag rugalmasan visszanyerje „eredeti formáját”, rá jellemző és számára jól – vagy legalábbis megfelelően és kiegyensúlyozottan – működő lelki állapotát. A kutatások válasza egyértelmű. Ez bizony – ez is! – a gyerekkoron múlik.
Egy pár vagy egy család életében a jelentős, hétköznapitól eltérő események stresszel járnak, még akkor is, ha pozitívak. Pláne így van ez a családi életciklusok váltásainál.
Mikor sétált utoljára erdőben? Pedig régóta tudjuk, hogy az erdő hangjai, a fák illata, a leveleken játszó napfény, a friss, tiszta levegő nyugalmat áraszt. Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány igazolja, hogy jelentős egészségügyi előnyökkel jár a tudatos séta az erdő békés légkörében.
Bármennyire pozitív érzéseket és várakozásokat kelt is az emberekben az ünnep, megannyi pszichés veszélyt is rejthet. A magány, az alkoholfogyasztás, de akár egy kedélyesnek induló családi összejövetel is messze ható következményekkel járhat.
A munkahelyi stressz, a rengeteg karácsonyi tennivaló vagy a (pár)kapcsolati feszültségek miatt könnyen az erőnk végére érhetünk. Szerencsére számos olyan egyszerű technika létezik, amelyek segítségével már rövid távon feltöltődhetünk lelkileg, szellemileg.
Bár sokáig nem így gondoltuk, ma már tudjuk, hogy az érzelmek jelentős hatást gyakorolnak a gondolkodásra, a döntéshozatalra és a viselkedésre is. Ebből következik, hogy az a mód, ahogyan az érzelmeinket kezeljük, meghatározó lehet egészségi állapotunk szempontjából is.
Azt a tudományos álláspontot, hogy a stressz felgyorsítja az öregedési folyamatokat, rombolja a társas kapcsolatokat és pszichés zavarokhoz vezet, kidobhatjuk a kukába Kelly McGonigal amerikai egészségpszichológus szerint. Úgy tűnik, a feszültség kezelése rajtunk, a gondolatainkon múlik.
Hogyan találhatunk rá belső nyugalmunkra, miként küzdhetünk meg a stresszel és szorongással?
Megállítható a folyamat, melynek még pályaelhagyás is lehet a vége.
Érthető, ha egyre népszerűbb a módszer a munkahelyeken.
A stressz életünk elkerülhetetlen velejárója, de ha folytonos nyomás alatt élünk, előbb utóbb testi és lelki harmóniánk nagy kárt szenved. Vannak azonban olyan technikák, amelyek a szenvedés helyett az önérvényesítés képességének megszerzésével kecsegtetnek.
Szinte nem telik el nap, hogy ne ejtenénk ki a szánkon azt a szót, hogy stressz. „Ne stresszelj ezen!”, „Micsoda stresszes nap!”, még ha olykor pozitív értelemben használjuk is: „Ezen most nem stresszelem magam”.
Meg lehet-e élni a mindfulnesst kisgyermekes szülőként? Hogyan érdemes átalakítani az otthoni környezetet, hogy tudatosabban élhessük meg a hétköznapok nehézségeit? Milyen szokásokat lehet hasznos bevezetni már kicsi kortól, amelyek a jó irányba terelik majd a gyerekeket?
Idén talán megvalósíthatja, amit mindig is szeretett volna. Ehhez nyújtunk egy kis segítséget.
Nem csak a belső hat a külsőnkre – fordítva is igaz.
Hogyan nyerhetünk csatát a stresszel, a félelmeinkkel, a belső rémtörténeteket gyártó elménkkel szemben? Például a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlatával.
A tudatos jelenlét pozitív hatásait számos kutatás igazolta. Csökkenti a szorongás és depresszió tüneteit, a stressz-reakciót, javítja a figyelmi funkciókat és az érzelem-, illetve viselkedésszabályozást. Ráadásul már gyerekkorban is fejleszthető. Szondy Máté pszichológus írása.
