Betöltés...
Ez nem riogatás, a kutatások megdöbbentő hiányosságokat és félreértéseket mutatnak. A méregdrága kütyüknek van értelmük, de nem biztos hogy az, amiért megvetted. Utánanéztünk a gyanús adatoknak.
Ismerős az a helyzet, amikor reggel kipattansz az ágyból, energikusan reggelit készítesz, majd ránézel okosórádra, és rádöbbensz: semmi ok a dinamizmusra, mert valójában borzalmas éjszakád volt, alvási pontszámod csapnivaló, csoda, hogy ki tudtál kászálódni a takaró alól. Végül egész nap fáradtnak érzed magát, és inkább kihagyod a délutáni programokat is.
Vagy amikor a hétvégén lemész a vízpartra, kicsit úszol, esetleg evezel, de hiába fáradtál el estére kellemesen: az okosórád szerint az egész napod henyéléssel töltötted.
Persze ugyanezen helyzetek fordítva sem ismeretlenek. Pénteken véletlenül többet buliztál a tervezettnél, beájultál az ágyba, reggel alig jutottál el a kávéfőzőig, noha az órád szerint csodásan kipihented magad, kezdődhet egy aktív nap. Mivel az internethasználó magyarok akár 30 százalékának is lehet okosórája, a zavaró ellentmondás az óra mérései és a valóság közt egész széles rétegeknek lehet ismerős.
Felébredünk, és az okosóránk megmondja, hogyan aludtunk. Dolgozunk, és statisztikák mérik a hatékonyságunkat. Posztolunk, és számok jelzik, mennyit ér a figyelem, amit kaptunk. Csakhogy a testünk, a kapcsolataink, a kreativitásunk és a boldogságunk nem mindig fér bele ezekbe a mércékbe. Van, amit nem mérni kellene, hanem újra megtanulni érezni. Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
A témának globálisan is jelentős irodalma van, mert a világ felnőtt népességének 27,6 százaléka használ okosórát. Azt gondolnánk, hogy ha egy eszközben ennyien bíznak, akkor annak értékelései viszonylag pontosak, és használata segít abban, hogy racionális döntéseket hozzunk egészségünkkel vagy napi aktivitásunkkal kapcsolatban.
Ezzel szemben ezen a területen is a 21. század dinamikája érvényesül: a világmegváltó digitális fejlesztések csak a gyártói leírásban teljesítenek a fejlesztői szándék szerint.
Ahogy az internet nem összeköti, hanem elválasztja az embereket, az AI nem kibontakoztatja, hanem leginkább csökkenti a kreativitást, úgy az okosórák éppen a testfunkcióinkról adnak megbízhatatlan értékeléseket.
Mielőtt azonban dühösen visszaküldené kütyüjét valamelyik szilícium-völgyi technooligarchának, gyorsan azt is megemlítjük, hogy ezek az eszközök azért nem haszontalanok, csak éppen tudni kell, mire érdemes használni azokat. De menjünk sorjában. Nézzük meg, hol ver át minket az okosóránk.
A legtöbb okosóra-tulajdonosnál az első, amit megpillant reggelente, nem a nap, a partnere vagy a kedvenc háziállata, hanem egy szám, amellyel az órája közli, mennyire volt hatékony az alvása. Az óra az alvásidőben detektált ébrenlétek, nyugtalanság, mozdulatlan periódusok, továbbá a légzés- és pulzusszám értékeiből számítja ki ezt az adatot.
Amikor valaki túl van a műtéten és a kezeléseken, kívülről úgy tűnhet, hogy lezárult a betegség legintenzívebb időszaka. Sok nő számára azonban ekkor kezdődik egy újabb, kevésbé látható időszak: alkalmazkodni kell a megváltozott testhez, a kiújulástól való félelemhez, illetve a szexualitás, a munka és a hétköznapok átrendeződéséhez. Prof. Dr. Kahán Zsuzsanna onkológus, sugárterapeuta és Halom Borbála, a Mellrákinfó Egyesület alapító-elnöke segítségével annak jártunk utána, mit jelent valójában tovább élni a mellrák után.
