A tanuláshoz sok-sok gyakorlásra, majd jól megérdemelt, hosszú pihenésre van szükség, gondolhatnánk.
A neurológiai betegségeket kutató, amerikai NINDS (National Institute of Neurological Disorders and Stroke) munkatársai viszont azt állítják, hogy a hosszú szünetek helyett a gyakran tartott, rövid szüneteknek van kulcsszerepük a tanultak memorizálásában.
Kísérletükben önkéntesek agyműködését monitorozták, miközben azok 10-10 másodperces szakaszokban gépelési feladatokat végeztek.
Ezután jött a szünet. Összesen 35 kört teljesítettek.
A kutatók izgalmas felfedezése az agyhullámok változása alapján az volt, hogy a tényleges tanulás nem gépelés közben a gyakorlás szakaszában, hanem a rövid szünetek alatt történt.
Az emlékek a pihenőidőben szilárdultak meg.
A Current Biology nevű lapban publikált vizsgálat készítői remélik, hogy a munkájuk segítő támpontot adhat a tanulási folyamat megtervezéséhez rehabilitációs kezelések során éppúgy, mint egészséges embereknél.
Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
