A tudatos jelenlét nem más, mint hogy folyamatosan észrevesszük az új ingereket, olyasmiket, amiket korábban nem, és rájövünk, hogy a dolgokat, amelyekről azt hittük, ismerjük őket, nem is ismerjük olyan jól, mint gondoltuk. Minden új módon válik érdekessé és potenciálisan hasznossá számunkra.
E szavakkal vezet be egy újfajta gondolkodás-, sőt létmódba Ellen J. Langer, a „mindfulness anyjaként” is emlegetett harvardi pszichológiaprofesszor. Ő hisz abban, hogy a „tudatos jelenlét” a test állapotára is utal, és hogy „a pszichénk egészségi állapotunk legfontosabb determinánsa lehet”.
Tudatosság meditáció nélkül
Langer meggyőződése, hogy „az elme és a test egyetlen rendszert alkot, és az emberi lényben végbemenő minden változás alapvetően párhuzamosan zajlik az elme (kognitív változás) és a test (hormonális, idegrendszeri és/vagy viselkedésbeli változás) szintjén.
Ha nyitottan állunk az elme-test egység gondolatához, új lehetőségek nyílnak meg számunkra ahhoz, hogy hatással legyünk az egészségünkre” – fejtegeti most megjelenő, Tudatos test – Mindfulness a krónikus egészségért című új könyvében.
Manapság, akik mindfulness-ről beszélnek, sokszor valamiféle meditációs gyakorlatokra gondolnak, de az amerikai pszichológiaprofesszor szerint ilyesmire nincs szükség. Az ő kutatásai és tapasztalatai szerint a tartós egészség kulcsa – a test és elme egységét szem előtt tartva – elsősorban a gondolataink kontrollálása, a megfelelő hozzáállás elsajátítása.
Olvassa tovább a cikket a HVG Pszichológia 360-on! Az első hónapban az előfizetés csak 5 Ft. Bővebben a lapról itt. Böngésszen egyedülálló pszichológiai Tudástárunkban!
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
