Betöltés...

#egészség 2025

„A glikémiás index elve évekkel ezelőtt megdőlt” – kipróbáltuk a vércukrot folyamatosan mérő kütyüt, és kiderült, az sem mindegy, mit mivel eszünk

Inzulinrezisztencia, 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegség, esetleg szimpla fogyás – több oka is lehet annak, hogy valaki belekezd a vércukorértékei folyamatos nyomon követésébe. De mit remélhetünk a glükózmonitortól? Mennyibe kerül, és mekkora kényelmetlenséggel jár? Miért érdemes sonkát enni a sárgadinnyéhez, és mi viszi le jobban a cukrot, a séta vagy az úszás? Rákóczi Gabriella anyagcserekutatóval beszélgettünk a glükózmonitorról, és kifaggattuk tapasztalataikról az eszközt használó kollégáinkat is.

Három Viagra az első randin, pornó a munkahelyen és szexgyilkos helyzetek otthon – mitől szoronganak a férfiak az ágyban?

Ha van pénz, kocsi, ház, feleség, akkor is képesek vagyunk legbelül szorongani. Ez a szexuális életünkre is hatással van, és szinte minden nyugtalanságunk ugyanarra a bizonytalanságra vezethető vissza. A férfiak sok mindenről hallgatnak, erről is, így pszichológusokat kértünk meg arra, hogy beszéljenek róla.

Mennyire örökletes a rák, és mit tehetünk, ha nálunk magas a kockázat? – Fekete Bálint András genetikus a dán spermadonorról és a DNS-tesztekről

Ez egy szerencsétlen véletlen, amitől érthető módon megrendül a bizalom, de nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden spermadonáció vagy minden rákkeltő génmutációt hordozó család időzített bomba – mondta a HVG-nek Fekete Bálint András klinikai genetikus, akit nem csak a veszélyes mutációt magyar gyerekeknek is továbbörökítő dán spermadonor esetéről kérdeztünk. Hanem arról is, milyen ráktípusoknál meghatározó az örökletesség, mi mindent tehet meg, akinél fennáll a kockázat, mire jók a pár tízezer forintos genetikai tesztek. És mit tehetnek azok, akik gyermekvállalásra készülnek ilyen nehéz genetikai háttérrel?

„A korral minden sejtünkben egyre több mutáció keletkezik” – hogyan tartsuk féken az öregedést és a daganatos betegségeket?

A DNS folyamatos ostrom alatt áll: belül a mindennapi működés koptatja, kívül a környezet karistolja. A genom instabilitása pedig az öregedés egyik legfontosabb biológiai jellemzője, és a daganatos betegségekkel is szorosan összefügg. Szüts Dáviddal, a Genomstabilitás Kutatócsoport vezetőjével beszéltük át, mi mindent kell tudni ezekről a folyamatokról, és azt is megnéztük, milyen életmóddal segíthetjük a sejt saját karbantartó mechanizmusait.

Apró, de sorsdöntő részlet, ami befolyásolja, milyen gyorsan öregszünk

Képzeljük el kromoszómáinkat úgy, mint egy cipőfűzőt, amit védősapka óv a kirojtosodástól: ez a telomer, amelynek hossza szorosan összefügg az öregedés tényezőivel. Miért tartják sokan úgy, hogy az „öregedés a daganatok elleni védelem mellékhatása”? Hogyan befolyásolhatjuk a telomerek épségét megfelelő életmóddal, és mit céloznak az újszerű, kísérleti genetikai terápiák? Fekete Bálint András orvos, klinikai genetikus segített eligazodni a témában.

Nem statiszták vagyunk saját öregedésünkben – milyen sejtszintű mechanizmusok befolyásolják, hogyan múlik az idő felettünk?

Képzeljük el testünket úgy, mint egy várost. A fiatal városban minden olajozottan működik, a vezetékek rugalmasak, a jelzések tiszták, a szemét nem gyűlik fel a sarkon. Aztán évről évre apró hibák adódnak. A kutatók az öregedés ismérveinek, angolul hallmarks of agingnek nevezik azt a tudományos keretrendszert, amelyben megmutatkozik, milyen mechanizmusok befolyásolják az öregedést, hogyan hatnak ezek a folyamatok egymásra, és hol van esély beavatkozni a folyamatokba.

Bél-agy zavar: magyarok millióinak puffad a hasa, és nem tudják, miért

A magyar lakosság 40 százalékát érinti az a titokzatos, de a kutatók által egyre inkább megismert betegségcsoport, amelyet a bél-agy kölcsönhatás zavarainak szoktak nevezni. Hogyan befolyásolja a bélmikrobiom a hangulatot, milyen mentális zavarokkal járhat együtt ez a betegség, és hogyan adhatják át a hajlamot az anyák a gyermekeiknek? Mik a legfőbb tünetek, és milyen kezelési lehetőségek vannak? Czimmer József, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője mondta el.

Nem kell összeszorított foggal szenvedni – így enyhíthetjük táplálkozással a menopauza kellemetlen tüneteit

Magyarországon a nők 60 százaléka túlsúlyos, sokan így mennek neki a menopauza időszakának, amikor a férfiakkal szembeni egészségügyi előnyeik jelentős részét amúgy is elvesztik. Hogyan lehet féken tartani a kilókat, és közben az ingerlékenység, a hőhullámok, továbbá olyan veszélyes láthatatlan tünetek ellen is küzdeni, mint a koleszterinszint emelkedése? Milyen ételekkel lehet nyugodtabb az alvás, és hogyan neveljük rá magunkat a cukormentesebb életre? Erdélyi-Sipos Aliz dietetikust kérdeztük.

Van, hogy a mozgás és a diéta sem elég – amit sok háziorvos is rosszul tud a magas koleszterinszintről

Nincs elég alacsony koleszterinszint – vallja a korszerű tudományos eredményekkel összhangban Harangi Mariann egyetemi tanár. Milyen összkoleszterinnél kezdhetünk genetikai érintettségre gyanakodni? Milyen étrendet tartson, akinek magas az LDL-koleszterinszintje, és mi az igazság a tojásról? Mit árul el a sima laborvizsgálatokon nem mért Lp(a)-érték? Ezekről is kérdeztük a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikája anyagcsererészlegének vezetőjét.

A csontritkulás nemcsak megelőzhető, de úgy tűnik, visszafordítható is – így fogjunk neki

A csontritkulás népbetegség, Magyarországon körülbelül 700-800 ezer embert érint. Megelőzésében és kezelésében is kulcsszerepe van az életmódnak, különösen az étkezésnek és a mozgásnak. Hogyan eszik, és hogyan sportol, akinek sikerült visszájára fordítani a folyamatot? Milyen figyelmeztető tünetek jelentkezhetnek még sok-sok évvel a csonttörés előtt, és kinek jár az ingyenes szűrés Magyarországon?

Ez már nem csak hangulatingadozás: mivel járnak a bipoláris zavar mániás és depressziós időszakai?

A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.

Lesből támadó halál – megedzhetjük-e a szívünket, amikor sportolunk?

Az elmúlt években drasztikusan visszaszorult a sportolás közben bekövetkező szívhalál, miközben évtizedek óta stagnál a hirtelen szívleállás gyakorisága. Minek köszönhető ez a fordulat? Mekkora terhelést jelent a sportolás a szívnek, edzhetjük-e a vért pumpáló szervet, és miért gyakoribb a hirtelen szívleállás az amatőr sportolók körében? Hogyan sportoljunk, ha szívproblémáink vannak, kockázatos-e kávét inni edzés előtt? Három kardiológussal beszélgettünk.

Melyik a legjobb kenyér a Lidl, a Spar, az Aldi és a Penny polcain a dietetikus szerint?

A diétázók általában igazi mumusnak tartják a kenyeret, pedig nem feltétlenül kell lemondani róla, ha mértékkel fogyasztjuk, és persze az sem mindegy, melyiket választjuk. A kézműves pékségekben kicsit mélyebben a zsebünkbe nyúlva könnyebb jó minőséghez jutni, de mit találhatunk a nagyobb diszkontláncok polcain? Trenka Andrea Petra dietetikus a HVG-nek elmondta, mit keressünk, ha egészséges kenyeret szeretnénk hazavinni, és mi az, amit érdemes elkerülni.

Napi ötszöri étkezés vs. időszakos böjt – ezt eszi egy átlagos napon a dietetikus és az élelmiszerbiológus

Hogyan változott az étrendünk az elmúlt évtizedekben, és mit jelent az a sokkoló állítás, hogy gyakorlatilag egész nap desszertet eszünk? Mi történik a szervezetünkkel, ha 12, 16 vagy akár 24 órás szünetet tartunk a táplálkozásban? Lehetnek-e nem kívánt mellékhatásai az időszakos böjtnek? Mi a jó stratégia, ha sóvárgunk az étel után? Piacon vagy boltban vásároljunk? Csak nyersen együnk zöldséget? Többek között ezekről a témákról is beszélgettünk a HVG Címlapsztoriban Bartha Ákos élelmiszerbiológussal és Szabó Adrienn dietetikussal, akik azt is elmondták, ők maguk milyen étrendet követnek, vacsoráznak-e este hat után, és milyen táplálékkiegészítőt szednek.

„Rengetegszer dolgoztam súlyos fejfájással és kialvatlanul” – egymillió magyar nőt érint, mégis csak negyven orvos ért igazán a menopauzához

Külföldön egyre több közismert nő beszél nyíltan változókori tapasztalatairól. Itthon egyelőre kevesen vállalják, pedig a nyilvánosság segít megismertetni az új lehetőségeket, új irányokat a menopauza kezelésében. Mi a leggyakoribb kérdés, ami a menopauzával kapcsolatban elhangzik? Milyen tünetekkel kell számolnunk? Hormonpótlás: igen vagy nem? Hogyan vetette vissza évtizedekre a tünetegyüttes kezelését egyetlen rosszul kommunikált tanulmány?

Szabó Adrienn dietetikus: Az inzulinrezisztencia visszafordítható, és szinte semmi sincs tiltólistán

Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség előszobája lehet, a jó hír az, hogy megelőzhető és gyógyítható. A sok zöldséget és lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó menü mindenkinek ajánlott, az inzulinrezisztenciával és a diabétesszel élőknek pedig kötelező. Miért kell napi egy kiló zöldség-gyümölcs? Mikor együk a tejtermékeket? Hogyan szokjunk le az édességről? Ha már fehér kenyeret eszünk, hogyan csökkentsük az ártalmait? Szabó Adrienn dietetikussal beszélgettünk.

Hogyan adtam le 20 kilót egyszerű sétálással ingyen, Ozempic nélkül?

A világ legegyszerűbb és legnagyszerűbb testmozgása a gyaloglás: ideális azoknak, akik annyira elfoglaltak, hogy nem tudnak amolyan igazi sporttevékenységre időt szakítani. Egyébként még fogyni is lehet tőle, bár ahhoz azért másra is figyelni kell.

„Ha nem mozgunk, a csontjaink elporladnak, az izmaink leépülnek, és renyhül a bélrendszerünk”

Nagyon jó, ha ülőmunka közben fél óránként felállunk, az is jó, ha lift helyett a lépcsőt választjuk, de ez édeskevés ahhoz képest, amennyit minimálisan kellene mozognunk szervezetünk optimális működéséhez. Arról, hogy mire jó az életmódorvoslás, a terület hazai meghonosítóját, Babai Lászlót kérdeztük. A magyar magánegészségügyi szektor egyik legbefolyásosabb szereplője szerint itthon annyian dolgoznak már a magánellátásban, hogy fennáll a veszély: ha valakit elüt a villamos, nem tudják majd hova beszállítani.

Mi ez a szorongás a férfiakban, amiről szinte sosem hajlandók beszélni?

Látszólag magabiztosan állnak sörrel a kezükben a kerti grill mellett, de közben ezer dolog nyomasztja őket, és sokszor nem is beszélnek róla. Aggódnak, hogy hogyan találnak szerető társat, ha egyik kapcsolat sem az igazi. Hogy hogyan ne legyenek a szexben sem durvák, sem ügyetlenek. Vagy hogy sehogyan sem sikerül eljutni a családalapításig. Férfiszorongások, amelyeket sokan ismerünk valahonnan.

Elfelejtettük, amit a nagyszüleink ettek, és ezt az egészségünk bánja – egy táplálkozási szakember tanácsai

Az egészséges táplálkozás fogalma túl van misztifikálva – állítja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, funkcionális táplálkozási referens. Viszont létezik egy meglehetősen egyszerű sorvezető, amelyet, ha követünk, jól és jót tudunk enni. A Brain Baron előadó szakemberrel beszélgettünk arról, hogy érdemes-e táplálkozási irányzatokat követni, szedjünk-e vitaminokat, és meddig tűri a szervezetünk a visszaéléseket. Győző-Molnár Anna elárulta azt is, hogy mi az, amit semmi esetre sem tenne be a bevásárlókosarába.