Betöltés...
A gyenge beltéri fény korlátozza a retinánkra jutó fény mennyiségét, ezzel pedig utat nyithat a rövidlátás felé – derítette ki egy részletekbe menő kutatás.
Világszerte járványszerű méreteket ölt a rövidlátás, amit a legtöbbször a képernyő előtt töltött idő növekedésének tulajdonítják a szakemberek, különösen ha gyerekek és fiatal felnőttek látásromlásáról van szó. Ám egy új kutatás szerint a helyzet ennél jóval bonyolultabb: a gyenge beltéri fény is meghatározó lehet a rövidlátás kialakulásában.
A rövidlátás az Egyesült Államokban és Európában a fiatal felnőttek közel 50 százalékát, Kelet-Ázsia egyes részein pedig közel 90 százalékát érinti. Az előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének több mint fele rövidlátó lehet. Tény, hogy ebben a genetika is fontos szerepet játszik, de az elmúlt évtizedekben bekövetkezett tempós növekedés arra utal, hogy a látásunkra a környezeti tényezők is óriási hatással vannak – hívták fel a figyelmet a New York-i Állami Egyetem (SUNY) tudósai.
Az már régóta ismert, hogy a szabadban töltött idő védelmet nyújt a rövidlátás ellen, de az is, hogy a hosszan tartó, közelről végzett munka növeli a kockázatot. Léteznek olyan kezelések (szemcseppek, lencsék), amelyek lassíthatják a folyamatot, de hogy ezek miért működnek, arra eddig nem született pontos válasz.
Ötvenéves kor felett egyre gyakrabban fordul elő, 70–80 éves korra pedig szinte mindenkinél kialakul valamilyen fokú szürke hályog. Jó hír, hogy ez a szembetegség száz százalékban gyógyítható – mégis ez az egyik vezető vaksági ok. Mi a szürke hályog legfurcsább tünete? Mennyit kell várni a műtétre? Milyen életmóddal lehet késleltetni a kialakulását? Daróczi János szemész főorvossal beszéltük át a témát.
A nemrég a Cell Reports folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók arra jutottak, hogy a rövidlátást nemcsak a képernyőzés okozhatja, hanem az is, hogy rengeteget fókuszálunk közelre beltérben, gyenge fényviszonyok között, ami korlátozza a retinára jutó fény mennyiségét.
Az öregedés nemcsak abban változtat meg bennünket, amit a tükörben látunk. Az érzékszerveink működése is átalakulhat, köztük az ízérzékelésünk is – és ennek meglepően messzire vezető következményei lehetnek. Megnéztük, mi változik az évek múlásával, és miért érdemes erre jobban figyelni idősebb korban. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
