Betöltés...

Minden eddiginél nagyobb európai mintán vizsgálták, tolható-e még az emberi élettartam felső határa

Egy harminc év adatait felölelő európai kutatás szerint az élettartam növekedése a gazdagabb régiókban továbbra is megbízható ütemben zajlik, lassulás a leszakadó térségekben figyelhető meg. De jelentősen befolyásolta az eredményeket a középkorúak halálozása is.

A várható élettartam a leggazdagabb országokban több mint másfél évszázada nő. A 20. században ez a fertőző betegségek visszaszorulásának és a kardiovaszkuláris orvoslás fejlődésének volt elsősorban köszönhető. Éppen emiatt az utóbbi években több kutatót is nagyon foglalkoztatott, hogy a várható élettartam vajon mikor tetőzik. Számos nyugati országban a várható élettartam növekedése olyan csekély lett, hogy gyakorlatilag nem is létezik. Egyes kutatók szerint ez annak a jele, hogy lassacskán elérjük az emberi élettartam felső határát. Mások úgy vélik: messze még a vége. 

Egy a Nature folyóiratban január végén publikált tanulmány 450 nyugat-európai régiót elemzett, hogy felmérje, hol élnek a kontinens legidősebb emberei. Ezek a felmérések közel 400 millió lakos adatainak feldolgozásával készültek, ami példátlanul nagy mintát jelent Európában.

Hozzászólások

A terhesség bepillantást enged az egészségünk jövőjébe, ha odafigyelünk a jelekre

A várandósság kilenc hónapja jelentős terhelést ró a női szervezetre, miközben olyan problémákat is felszínre hozhat, amelyek egyébként csak évekkel vagy évtizedekkel később válnának láthatóvá. Ráadásul a terhesség alatt jelentkező magas vérnyomás, toxémia vagy cukorbetegség kérdése nem feltétlenül zárul le a szüléssel: fontos információt adhatnak arról is, mire érdemes a későbbi élet során figyelni. Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvost arról kérdeztük, hogyan működik a terhesség fiziológiás stressztesztként, milyen betegségek kockázatát jelezheti előre, és hogyan lehet a várandósság alatt szerzett információkat később megelőzésre használni.