„Miért nem tudok fogyni?” Sokan keresnek rá erre a kérdésre nap mint nap, majd kapkodják a fejüket a rájuk ömlő ezerféle választól. Ezek többsége ál- vagy féltudományos elmélet, ugyanis a fogyás alapszabálya végtelenül egyszerű: a kalóriadeficit „törvényét” semmi nem írhatja felül. A fogyási tévhitekről szóló sorozatunk első részét olvashatják.
„Ez nem zsír, ez kortizol. Az a makacs zsírpárna a derekadon nem azért van ott, mert lusta vagy. A kortizol, a stresszhormon tehet róla” – mindenki találkozott már ezzel szöveggel, aki próbált már tájékozódni a fogyás lehetőségeiről a közösségi médiában. Onnantól kezdve nincs menekvés: az algoritmus nem enged, a kortizolos tartalmak visszatérően kísérteni fognak.
E cikk szerzője már legalább hat verziójával találkozott két év alatt, és nem meglepő módon a csattanó mindig ugyanaz: valamilyen zöld löttyöt, tablettát, „étrendkiegészítőt” kínálnak eladásra. Persze az algoritmus nem szeretné ezeket a tartalmakat, ha nem lenne keletjük: rengeteg embernek megnyugtató, hogy nem ő felel a zsírpárnákért, hanem „csak a stressz”, az idegesítő főnök.
Az igazság odaát van
Sajnos nem ez az egyetlen tévhit, sőt hazugság a fogyás vonatkozásában, ami korlátlanul terjed vagy makacsul tartja magát.
„Egyen kevesebbet, mozogjon többet” – aki túlsúllyal küzd, gyakran megkapja ezt a jó tanácsot, a szervezet azonban nagyon nehezen engedi el a felszedett kilókat. Miben téved sok orvos is az elhízással kapcsolatban? Hogyan működik a fogyás matematikája? Mennyi ideig tart a szervezetnek, amíg „sajátjának érzi” az elért álomsúlyt? Mikor alkalmaznak gyógyszeres terápiát? Sipos Anikó belgyógyász, diabetológus, obezitológus, a Szent Kristóf Szakrendelő ambulanciavezető főorvosa mondta el a HVG-nek.
