Betöltés...
A teljesítménytúrázás és a longevity első pillantásra távoli világoknak tűnhetnek, pedig a hosszú távú gyaloglás meglepően sok olyan előnnyel járhat, amely támogatja az egészséges öregedést. De vajon valóban jót tesz a szervezetnek egy 100 kilométeres teljesítménytúra, vagy egy ponton túl már inkább kockázatot jelent? Az általános fittség, az anyagcsere-egészség, a mentális ellenálló képesség és a várható élettartam között izgalmas összefüggések rajzolódnak ki. Lovász László edzővel arról beszélgettünk, hol húzódik a határ az egészséget támogató mozgás és az extrém terhelés között.
Május utolsó szombatjának reggelén 1400 túratárssal együtt elindultam a Kinizsi Százason, hogy megtapasztaljam a saját határaimat – fizikailag, de talán még inkább mentálisan. A túrára egy éve készültem, főleg terepfutással, korábban 70 kilométer volt a leghosszabb táv, amit egyben lefutottam. Tizenhárom éve futok, elsősorban a maratoni távok motiválnak, de régóta érdekelt, milyen érzés lehet megállás nélkül teljesíteni 100 kilométert.
A Kinizsi ehhez tökéletes választásnak tűnt, jó az időzítése, hiszen mindig május utolsó hétvégéjén rendezik, amikor még nincs túl nagy meleg, de már hosszúak a nappalok, így ideális próbatétel lehet egy első százas teljesítéséhez. Egy célom volt: szerettem volna éjfélig beérni, végül 23:39-kor léptem át a jelképes célkapu alatt, ami 16 óra 19 perces teljesítést jelentett.
A személyes kihíváson túl kíváncsi voltam arra is, hogy egy ilyen extrém terhelés mögött milyen élettani folyamatok zajlanak a szervezetben. Ebben Lovász László, longevity szemléletben dolgozó futó- és triatlonedző – aki Thuróczy Bertalan maratoni felkészülését is vezeti – volt a segítségemre, akivel alaposan körbejártuk a témát.
Az egészség és a fittség mögött gyakran mélyebb, sokszor rejtett motivációk húzódnak meg. Vajon miért kezdünk el sportolni, és miért adjuk fel mégis? Hogyan maradjunk kitartóak? Nagy Gyöngyi mentáltréner és Kovács Krisztina sportszakpszichológus segítségével mutatjuk be, hogyan működik a motiváció, ha testedzésről van szó.
„Osztom azon kutatók véleményét, akik szerint az emberi test kiválóan alkalmazkodott ahhoz, hogy nagy távolságokat viszonylag rövid idő alatt tegyen meg. Ezt számos morfológiai és biomechanikai sajátosság támasztja alá: a felegyenesedett testtartás, a két lábon járás, a talpboltozat szerkezete, a gerinc görbületei vagy akár a lépésritmustól független légzés. Ebből a szempontból a teljesítménytúrázás kifejezetten természetes mozgásformának tűnik, hiszen jól illeszkedik azokhoz a képességekhez, amelyek az ember evolúciója során alakultak ki” – magyarázza Lovász László azzal kapcsolatban, hogy a teljesítménytúrázásnak, különösen a 100 kilométer feletti távoknak milyen hatásai lehetnek a hosszú távú egészségre és a longevity szempontjából vizsgált élettartamra, aki hozzáfűzi azt is, hogy ha egy kicsit mélyebbre megyünk, és longevity megközelítésből szemléljük a dolgot, akkor megint csak számos pozitívumot sorakoztathatunk fel a teljesítménytúrázás mellett.
A várandósság kilenc hónapja jelentős terhelést ró a női szervezetre, miközben olyan problémákat is felszínre hozhat, amelyek egyébként csak évekkel vagy évtizedekkel később válnának láthatóvá. Ráadásul a terhesség alatt jelentkező magas vérnyomás, toxémia vagy cukorbetegség kérdése nem feltétlenül zárul le a szüléssel: fontos információt adhatnak arról is, mire érdemes a későbbi élet során figyelni. Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvost arról kérdeztük, hogyan működik a terhesség fiziológiás stressztesztként, milyen betegségek kockázatát jelezheti előre, és hogyan lehet a várandósság alatt szerzett információkat később megelőzésre használni.
