A múltunk meghatároz minket, de tőlünk is függ, meddig és hogyan
Szüleinktől kapjuk a modelljeinket, a felmenőinkkel láthatatlan szálak kötnek össze. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban annak eredtünk a nyomába, mennyire determinálja testünket, lelkünket családi és egyéni múltunk, élettörténetünk.
Pulzus
„A múlt megváltoztathatatlan ugyan, és erősen befolyásolhatja az élményeinket, de hogy mihez kezdünk vele, mennyire engedjük személyiségünk és életstratégiánk részévé válni, attól függ, hogyan viszonyulunk hozzá” – fogalmaz Szörnyi Krisztina, a HVG Extra Pszichológia magazin főszerkesztője a napokban megjelent lapszám bevezetőjében. „Épp ezért fontos, hogy ismerjük, feltárjuk saját történetünket, beleértve a családunkét, beépítve a negatív és a pozitív élményeket is, hogy túl tudjunk lépni a káros hiedelmeken, támaszkodjunk viszont az erősségekre” – folytatja írását.
Rendelje meg online!
Az ilyen jellegű lelki munkának is nélkülözhetetlen eleme az önismeret. Hogyan törjük meg a generációs mintákat? Honnan tudhatom, mi van a családi csomagomban? Szolgál-e engem az, amiben felnőttem, vagy sem? – teszik fel a kérdést Feldmár András pszichoterapeuta és Tóth László mentálhigiénés szakember beszélgetésükben. Bárdos Katalin pszichológus tovább viszi a kérdést egészen a bennünk élő családi tudattalanig. Hogyan lehet hasonló sorsunk, mint a szüleinknek, még akkor is, ha mindent megteszünk, hogy elkerüljük? Van-e ebből menekvés, és ha igen, hogyan?
Az egyik válasz mindenképpen a múlt feldolgozása: „Már túl vagyok rajta...” Sokszor halljuk, használjuk a kifejezést, hogy valamilyen rossz emléket, történetet feldolgoztunk – akár egy teljes gyermekkort vagy kapcsolatot. De vajon tudjuk, hogy pontosan mit jelent ez, és mikor haladtunk át a célvonalon? Szondy Máté pszichológus cikkében ehhez ad támpontokat.
A pusztítás mindig gyors, a felépülés viszont lassú és fáradságos – véli Galit Atlas izraeli születésű, New Yorkban élő pszichológus. Több szakmai kötet után Érzelmi örökség – Hogyan oldjuk fel a transzgenerációs traumákat? címmel a szélesebb nyilvánosság számára írt könyvet, a vele készült interjú a magazinban jelent meg. Mint mondja, a trauma radioaktív: érzelmi és fizikai kisugárzása a következő nemzedékek életére is kihat.
Éppen ezért életbevágó, hogy időt és energiát szenteljünk a feldolgozásra. Tomás Navarro spanyol pszichológus a kincugimesterek filozófiáját használva arra tanít, miként gyógyíthatjuk be lelki sebeinket.
Életfeladataink egyik legfontosabb kihívása a kapcsolódás, pártalálás. Ennek képességét és alapvető mintáit a korai anya–gyermek kapcsolatból, a családi dinamikából és szüleink párkapcsolatából kapjuk. Nógrádi Csilla pszichológus cikkében ahhoz nyújt segítséget, miként léphetünk túl előző kapcsolataink árnyékán.
A múltat vizslatva felmerül, vajon a szülő tehet mindenről? Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus cikke nem bántalmazó apákról és anyákról szól, hanem azokról, akik nem nyújtották a maximumot, ahogy azt felnőtt csemetéjük elképzeli. A szülőhibáztatás ugyanis divatos jelenség.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazin kapható az újságosoknál, benzinkutakon, nagyobb élelmiszerboltokban, és meg is rendelhető.
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.
A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.
