„Ez itt nem egy tityi-totyi banda” – fogalmaz egy újbudai nyugdíjasklubról az egyik tag, hangsúlyozva, hogy már rég nem csak a bingó és kártyázás megy az idősklubokban. Az ide járók hetente többszöri gyógytornán ötkilós homokzsákokkal edzenek, emellett jógáznak, zumbáznak és kirándulnak is. De nem csak a mozgás, a közösség élménye is sokat ad a klubtagoknak. „Jó valahova tartozni, különösen egy olyan közösségbe, ahol az emberek életvidámak, az itt dolgozók pedig empatikusak – az ember úgy érzi, hogy emberszámba veszik” – emelte ki a klub egy másik tagja.
Vannak, akik 15 éve járnak az újbudai idősklubba, több nő pedig azt mesélte: azután kezdtek járni, hogy elvesztették a férjüket. Szerintük egyébként jellemző a klub tagjaira – akik között alig akad férfi –, hogy férjük elvesztése után csatlakoztak. Egyikük, Magda, azt mesélte: férjével évtizedekig az Egyesült Államokban, Floridában éltek, de nyugdíjas korukra honvágyuk lett, így hazajöttek. Magda férje halála óta a barátnőivel jár a klubba, főleg kártyázni, de színházba is szoktak menni, mivel a szociális szolgálat ingyenes jegyeket biztosít nekik.
Mindannyian hangsúlyozták, jól érzik magukat a klubban, de egyikük hozzátette: „azért nem helyettesíti a társat. Innen ebéd után hazamegyek, és üres a ház”.
Az időskori magány már régóta probléma nem csak itthon, hanem egész Európában, erre egy idén megjelent kutatás is ráerősít. A magány és a kapcsolatok elvesztése hozzájárulhat olyan folyamatok felgyorsításához, mint a kognitív funkciók leépülése, beleértve a demenciát és az Alzheimer-kórt, de a fizikai betegségek súlyosságát is fokozhatja. Ezek megelőzéséhez viszont nem csak idősklubok, hanem tudatos tervezés is kell a szociális ellátórendszert működtetők részéről – véli Mátics Katalin, az Újbudai Szociális Szolgálat (USZOSZ) intézményvezetője.
Mi az az életmódközpont, és mire jó?
Tudatosan, tudományos eredményekre támaszkodva, mérhető módon segíteni az egészségben eltöltött életévek számának növelését – így foglalja össze az életmódközpont-koncepció lényegét Mátics Katalin, amit az egyik újbudai idősklubban igyekeznek megvalósítani. Ennek érdekében orvosokat, gyógytornászokat, gondozókat, művészetterapeutákat, és más szakmabelieket hoznak össze az intézményben, hogy együtt dolgozzák ki az idősklub programjait. Emellett fontos a mérhetőség is: hogy le tudják követni, a különböző módszerek, gyakorlatok, terápiák mennyire működnek, így mérik a testtömeg-indexre, az izomerőre vagy a mentális állapotra gyakorolt hatást is.
Az Újbudai Szociális Szolgálatnál rendszeresen mérik többek között a nyugdíjasok vérnyomását.
HVG/Veres Viktor
Sok egyetemmel, kutatóközponttal is együttműködnek, és igyekeznek beépíteni a klubok működésébe a legújabb tudományos kutatások által javasolt gyakorlatokat. Például az ötkilós homokzsákokat is bevető gyógytornát egy, a Semmelweis Egyetem által végzett kutatás alapján vezették be a szarkopénia, azaz az időskori izomtömeg- és izomerő-csökkenés megelőzésére. A győri Széchenyi István Egyetemtől a Stephen-Sarlós programot vették át, ami a demencia megelőzésében segíthet az idegrendszer edzésével. „Ha játszunk, akkor sem csak úgy kártyázgatunk – a játékos tanulást beépítjük a Memóriatréning nevű, kognitív funkciókat edző programunkba” – hangsúlyozta az intézményvezető.
Az újbudai idősklub egy országos program, a Mozgás Receptre kezdeményezés tesztintézményeként is szolgál, aminek gyakorlatba ültetését a klubban Dr. Margitai Barnabás nőgyógyász, életmódorvos segíti. Lényege, hogy a jövőben a háziorvosok fizikai aktivitást is fel tudnának írni receptre, amit mozgáshelyszíneken (sportpályákon, fitneszklubokban) lehetne beváltani, ahol gyógytornászok dolgoznának. Az orvos igyekszik beemelni az életmód orvostan szemléletét a klub működésébe, ami nem csak a betegségek menedzselését célozza: kimondja, hogy a betegségek – mint például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség – megelőzhetők és akár vissza is fordíthatók, ezért személyre szabott életmódváltoztatásokat javasol.
A tudományos megközelítés mellett a klub tagjai csúcstechnológiás innovációkat is tesztelnek, például olyan, mesterséges intelligenciával működő eszközöket, amelyek az otthonukba felszerelve észlelik, ha elestek, és a viselkedésmintáik elemzése alapján a demencia korai felismerését is segíthetik. A gondosórához hasonló SOS Pager nevű készüléket nem csak tesztelte, de meg is vette a szociális szolgálat: most 160 darab áll rendelkezésükre, amelyeket beépítettek a házi segítségnyújtásba is. Az eszközzel a szolgáltatást igénybe vevő személy egyetlen gombnyomással segítséget tud kérni, emellett a pager az esést is képes érzékelni, ekkor azonnal jelzést küld a gondozónak.
Az eszköz azért is kiemelten fontos, mert a házi segítségnyújtást a kerületben főleg egyedül élő és/vagy demens, azaz kiszolgáltatott helyzetben lévő idősek veszik igénybe – mondta Mátics Katalin.
Mátics Katalin, az Újbudai Szociális Szolgálat intézményvezetője.
HVG/Veres Viktor
Nagyok a területi egyenlőtlenségek, a nyugdíjak meg alacsonyak
„Ugyanakkor mi itt Újbudán kivételes helyzetben vagyunk” – tette hozzá az intézményvezető, utalva arra, hogy még a budapestiek között is előnyös anyagi helyzetűnek számít a XI. kerületi önkormányzat. Szerinte az államnak a finanszírozáson keresztül törekednie kellene arra, hogy az önkormányzatok teherbíró képességüktől függetlenül biztosítani tudják a megfelelő színvonalú szociális alapellátásokat, mert jelenleg jelentősek a területi különbségek, és ennek következtében hozzáférési nehézségek alakulnak ki. A nyugdíjak országos viszonylatban is nagyon alacsonyak, ez pedig egyenes az út az időskori elszegényedéshez. „Lehet ezt kozmetikázni 13.,14., de még 17. havi nyugdíjjal is, attól még tény” – fogalmazott. Így is vannak, akik még az USZOSZ szolgáltatásait sem tudják megfizetni, pedig 110 000 forintos nyugdíj alatt automatikusan ingyenes, és 250 000 forintos nyugdíjig is 1000 forint alatt marad például a napi ebéd költsége.
https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20240325_az-oregedes-muveszete-idoskori-motivacioink
A megfelelő finanszírozáson túl azonban elköteleződésre is szükség van az önkormányzat részéről. Az intézményvezető kiemelte: Újbudán hagyománya van a szociális ellátások priorizálásának, jó alapokra pedig könnyű építkezni. „Igazából semmi sem új abból, amit most csinálunk – talán az egyetlen különbség, hogy a kor igényeivel együtt tudunk változni, és sokkal tudatosabban alakítjuk a tevékenységünket” – összegezte a szolgálat munkáját.
Az USZOSZ évente átlagosan 2500-3000 főt ér el, akik nagy része idős, bár pszichiátriai betegeket és fogyatékkal élőket is ellát.
Az átlagnyugdíj országosan a KSH adatai szerint 2025 év végén 250 ezer Ft volt, Újbudán a szolgáltatásokat igénybe vevők közül minden ötödik ember 140 ezer forintnál alacsonyabb havi jövedelemmel rendelkezik. És még így is rengetegen vannak, akikhez nem jutnak el: a kerületben 2025-ben több mint 36 ezer fő tartozott a 60 évnél idősebb kategóriába. Mátics Katalin hangsúlyozta: „Az egyik legnagyobb aggodalmunk, hogy rengetegen nem kerülnek a látókörünkbe. Vagy nem hallottak rólunk, vagy úgy vannak vele, hogy nem akarnak szívességet kérni. Viszont ez nem szívesség. Ez a dolgunk. Az embereknek joga van ezekhez a szolgáltatásokhoz”. Kiemelte ugyanakkor, hogy a szociális szféra alulfinanszírozottsága miatt óriási szerepe van az innovációkra nyitott, proaktív vezetésnek abban, hogy mit és mennyit tudnak tenni a hozzájuk fordulókért: hogy van-e éppen pályázati forrás, kikkel tudnak együttműködni, milyen új lehetőségeket találnak meg a szolgáltatás bővítése érdekében.
Az újbudai modell nem csodaszer, és jelentős erőforrások nélkül máshol nehezen másolható. De jól mutatja, hogy az idősgondozás nem feltétlenül csak ellátás lehet – hanem tudatosan tervezett befektetés az egészségesebb öregedésbe.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260303_40-feletti-sport-palka-gergely-ortoped-traumatologus-szakorvos-edzes-mozgas
