Betöltés...
A meditáció nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészségünkre is kihathat – legalábbis erről árulkodik egy izgalmas, de szűk körben készült kutatás, amely drámai változásokat mért egy egyhetes elvonulás résztvevőinél.
Egyre népszerűbb téma a mindfulness, és ennek is köszönhetően egyre több mítosszal találkozhatunk vele kapcsolatban. Sokakat talán éppen ezek tartanak vissza a módszer megismerésétől és gyakorlásától.
Gyereknap alkalmából megnéztünk néhány lehetőséget, ami segít megérteni a gyerekek, fiatalok igényeit, gondolkodását, hogy támogathassuk őket a jobb mentális egészség elérésében.
Bár azt hihettük, hogy a világjárvány megtanított jelen lenni, és időt kaptunk a befelé fordulásra és erőforrásaink felfedezésére, a rohanó hétköznapok hamar visszatértek, sőt, egyre több esemény okozhat stresszt az életünkben. Idén karácsonykor kiadónk pszichológiai újdonságai segítenek békésen szemlélődni és megtalálni helyünket a forgatagban.
Ha nem tudunk alaposabban elmélyedni vagy tanfolyamra járni, de szeretnénk egy kicsit barátkozni a módszerrel.
Sokáig azt gondolta a tudomány, hogy az elme egy nagy fiók, amely elraktározza az emlékeket és az ismereteket. Amikor rendet rakunk benne, szembesülhetünk azonban azzal, hogy más van a fiókban, mint hittük. Mostanában kezdjük megsejteni, hogy miért.
És mit tanulhatnak a tudósok a különféle vallások évezredeken át csiszolt gyakorlataiból? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget egy amerikai pszichológus nemrég megjelent könyve.
Hogyan tudnánk igazán jelen lenni a mindennapjainkban?
Az e technikával élők máshogy reagálnak a negatív érzelmekre.
A napokban fellángolt a vita a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét hasznáról és káráról. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, mindfulness-tanár, a Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület elnökségi tagjának véleménycikkét olvashatják.
Munka és tanulás helyett gyakran álmodozunk, ám ez nem a restség jele, hanem – mint idegtudományi felfedezések bizonyítják – agyunk természetes állapota. Túlzásba vinni azért több ok miatt sem ajánlott.
Vele ugyanis csökkenthető az előítélet.
Az élőlények számára a legnagyobb stresszt a bizonytalanság okozza: azok a helyzetek, szituációk, amikor úgy érezzük, nincs lehetőségük dönteni, nem a mienk a kontroll. Ennek az egyik legijesztőbb és sajnos egyre gyakoribb megnyilvánulása a pánikbetegség. Márky Ádám orvos, mindfulness-tréner írása.
”Mindenkinek legalább tíz percet kellene meditálnia egy nap, kivéve azt, aki nagyon elfoglalt, mert annak egy órát” – hangzik a mondás, amivel Márky Ádám orvos és mindfulness-tréner egyetért. Most megjelent, Hogyan érezzük jól magunkat? című munkafüzete kapcsán kérdeztük őt az élet megéléséről. Öt kérdés – öt válasz.
A boldogságkutatók egyetértenek abban, hogy a külső tényezők csak tíz százalékban befolyásolják a hosszú távú boldogságot. Az összes többit az határozza meg, ahogyan az agyunk a külső tényezőket, azaz a világot feldolgozza.
Amit a tapasztaltak tudnak, azt vizsgálat is bizonyította.
Hogyan nyerhetünk csatát a stresszel, a félelmeinkkel, a belső rémtörténeteket gyártó elménkkel szemben? Például a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlatával.
Ma a mindfulness az orvostudomány egyik legintenzívebben kutatott témája. Egyre több a tudományos bizonyíték, amely alátámasztja azt a több ezer éves tapasztalatot, hogy a meditáció jót tesz testnek-léleknek és igen alkalmas a mindfulness gyakorlására.
