Betöltés...
Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon hr-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak, vezetői asszisztensnek. És a jelmezek ellenére viszonylag kevés lesz közülük később tényleg űrhajós, kalauz – netán Szoboszlai Dominik.
A HVG Pszichológia podcast-csatornáján új minisorozat indult Megyeri Zsuzsanna pszichológus-családterapeutával. A kétrészes műsor fókuszában a mozaikcsaládok állnak.
A napokban véget ért olimpián és paralimpián a világ legjobb sportolói mérték össze a tudásukat, mindenki készült a nagy megmérettetésre, mégis csak egyetlen sportoló nyakában lóg a vágyott aranyérem. A sportversenyeken és az élet megannyi területén valóban léteznek dolgok, amik „fejben dőlnek el”, viszont sok mindenre nincs hatásunk, habár szeretnénk azt hinni, hogy van. Faludi Viktória tanácsadó pszichológus írása.
„Hiszek abban, hogy mindannyian jobbá szeretnénk tenni gyerekeink életét” – vallja Iben Dissing Sandahl, a Magyarországon is népszerű gyereknevelési könyvek szerzője. A dán pszichoterapeuta és író nemsokára online tart előadást a PszichoFeszten, ebből az alkalomból 12 idézetet választottunk tőle a vele készült interjúkból.
Egy helyben topog? Szinte nem hisz már semmiben? És ez már évek óta tart? De most eljött az idő, és elege van már ebből? Nem kell már ez a fajta élet? Akkor önnek íródott ez a cikk.
Egyre többen vesszük észre, hogy felnőtté válásunk rögös útján gyermeki énünk valahol lemaradt. Annyira siettünk belekezdeni a fontos és felelősségteljes felnőtt életszakaszába, hogy a bohókás belső gyermek talán még most is pillangók után szaladgál egy színes virágmezőn. Hol találunk rá ismét?
Az első pszichoterápiában való részvétel minden ember életében mérföldkő, éppen ezért erős érzelmek kiváltója is lehet. Milyen negatív gondolatok bukkanhatnak fel, és mit kezdjünk velük?
A traumákat meg lehet dolgozni, és van lehetőségünk egy minőségibb életre – derül ki a HVG Pszichológia podcast-csatornáján elérhető beszélgetéssorozat negyedik adásából. L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus részletesen beszél a trauma természetrajzáról, a bántalmazás öt típusáról és a kilábalás lehetőségéről.
A gyerekeket természetes kíváncsiság hajtja a számok, a betűk világa felé. Ebben a korban az agysejtjeik közötti kapcsolatok túltermelődése jellemző, ami ráadásul nagyon gyors tanulást tesz lehetővé.
Ismerjük az érzést, amikor saját magunkat bizonytalanítjuk el, elhitetve magunkkal, hogy kevesebbet tudunk, értünk, érünk, egyszóval kisebbek vagyunk. Honnan jön ez a kíméletlen kritikus, és hogyan tudjuk megszelídíteni?
Természetesen a környezettől, a társadalomtól is függ, hogy mennyire könnyen megy az önelfogadás, majd az önfelvállalás.
Tartós párkapcsolatban előfordul, hogy olyan mértékben fordulnak egymás felé a pár tagjai, ami egyrészt elszigeteli őket másoktól, másrészt teljesíthetetlen elvárásokkal terheli meg a kapcsolatot.
Műfajából adódóan a zugevés rejtett zavar, így gyakran válik krónikussá – sok érintett a pszichológiai tanácsadás során arról számol be, hogy évek, évtizedek vagy akár gyermekkora óta jelen van az életében. Hogyan tudunk belőle kigyógyulni?
A kenyér az élet, az otthon és a bőség szimbóluma, de egyszersmind kifejezheti a személyiséget, válhat szorongás vagy bűntudat forrásává és jelezheti, éppen milyen életszakaszban vagyunk, melyik társadalmi rétegbe tartozunk. Tűzijáték után egy kis gasztropszichológia.
Minden családnak vannak dédelgetett ételreceptjei (sőt mint látni fogjuk: ételei), amelyek generációról generációra adódnak át. A kellemes íz csak egy dolog a vonzerejükben. Mi teszi ki a többit, miért ragaszkodunk annyira hozzájuk?
Az érzelmi egészségnek semmi köze ahhoz, ki mennyire intelligens, vonzó, törekvő vagy gazdag. Lehet, hogy a nagy teljesítményt nyújtóknak kevesebb az esélyük rá. Az érzelmileg egészséges emberek közül sokan kevés fizetéssel és alacsony státussal járó munkát végeznek, mégis inkább ők élnek igazán.
Nem véletlen, hogy oly sokan választják a holisztikus megközelítést, ha a testi-lelki-mentális egészség a tét.
Igazi átalakulást és harmóniát hozhat, ha kapcsolódunk gyermeki énrészünkkel, és megfelelő támogatással, fegyelmezéssel és ráhangolódással gondozzuk – állítja Tiffany Trieu amerikai-vietnámi író, aktivista.
Mikor sétált utoljára erdőben? Pedig régóta tudjuk, hogy az erdő hangjai, a fák illata, a leveleken játszó napfény, a friss, tiszta levegő nyugalmat áraszt. Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány igazolja, hogy jelentős egészségügyi előnyökkel jár a tudatos séta az erdő békés légkörében.
Nyaranta, bár a pokoli hőség néha megakadályoz ebben, sokkal több lehetőségünk van a szabadban lenni, és ezt érdemes kihasználni. Szinte nincs is olyan védőfaktor, amely ennél univerzálisabban javítaná a mentális és fizikai jóllétünket. De miért ennyire pozitív a természet hatása? Számít-e, hogy tenger mellett vagy a hegyekben töltekezünk? Tényleg érdemes rendszeresen megölelni egy fát? És mennyi időt kell legalább a szabadban lenni, hogy mérhető hatása legyen?
