Betöltés...
Hogyan vágjunk bele kezdőként a rendszeres sportba? Nagyban kell gondolkodnunk, vagy már egy kis testmozgásnak is van mérhető pozitív hatása? Hogyan építsünk izmot, ha még egy háromkilós súlyzót sem tudunk felemelni? Rászoktathatjuk-e magunkat a napi mozgásra akkor is, ha eddig inaktívak voltunk? És vajon mi köze a fogáserőnek és a combhajlító izomnak a hosszú élethez? Erről szól a Kösz, jól! legújabb adása Feövenyessy Krisztina mozgásterapeutával és Galba Zsolt edzővel.
Ma már nem kérdés, hogy egy egészségtudatos ember rendszeresen sportoljon-e. A megfelelő mennyiségű, típusú és intenzitású testmozgás épp olyan szerves része kellene, hogy legyen az életünknek, mint a tápláló és egészséges ételek fogyasztása.
Ez sohasem volt titok, ám az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a testmozgás fontossága a longevityhez (azaz a hosszú, egészséges élethez) kapcsolódó kutatásokban is, így rengeteg bizonyíték van arra, hogy minél többet mozgunk – egy bizonyos szintig –, annál nagyobb eséllyel maradunk egészségesek, és kerülünk el egy sor krónikus és súlyos betegséget: például a 2-es típusú cukorbetegséget, az elhízást, a szív- és érrendszeri megbetegedéseket és a rák több fajtáját is. A mozgás valóban csodaszer egy olyan világban, ahol naponta dőlnek meg egészséggel kapcsolatos mítoszok, az egyszerű és gyors megoldásokról pedig gyakran derül ki, hogy mégsem olyan remekek, mint azt elsőre gondoltuk volna. A testmozgás legtöbb formája kezdőknek tökéletesen kivitelezhető egy pár edzőcipő segítségével is, de sok olyan van, amihez még ennyi sem kell. Erről is beszélgettünk a Kösz, jól! legújabb adásában Feövenyessy Krisztina mozgásterapeutával, rehabilitációs szakemberrel és Galba Zsolt edzővel.
Ha valaki egészségtudatos szemszögből figyeli a híreket és böngészi a közösségi médiát, naponta többször is belefuthat abba, hogyan kellene maximalizálnunk a sporttal elérhető, testünk és pszichénk számára is mérhető előnyöket. A középkorú nők már talán álmukból felkeltve is tudják, hogy nagy súlyokat kellene emelgetniük, izomtömeget növelniük, hogy elkerüljék a csontritkulást és a szarkopéniát, ahogyan az sem kerülheti el a figyelmünket, hogy a HIIT-nek (vagyis a magas intenzitású interval tréning) ismét reneszánsza van. De vajon tényleg csak így van értelme sportolni?
Valóban nem javasolt heti háromnál többet edzeni 40 felett? Miért lesz idővel egyre nehezebb az edzés, és mire érdemes figyelni? Mi idézi elő az idősebbek tipikus sérüléseit, és hogyan kerülhetik el ezeket? Palka Gergely ortopéd-traumatológussal jártunk utána.
A WHO jelenleg heti minimum 150 perc közepes intenzitású (például gyors gyaloglás, városi kerékpározás) vagy 75 perc magas intenzitású (például futás, step-aerobic, tenisz) testmozgást és további két alkalom, a teljes testet megdolgoztató izomerősítő edzést javasol az egészség megtartása érdekében. Ezt sokan minimumként kezelik, a statisztikák viszont azt mutatják, hogy Magyarországon az emberek körülbelül 60 százaléka soha nem mozog, tehát ez a minimumként meghatározott cél a kanyarban sincs a legtöbbünk életében. A műsor két szakértője egyetért abban, hogy az alapoktól kellene indulnunk, azaz inaktívból aktív emberré válnunk. Ebben pedig nincs semmi ördöngösség, és
eleinte meglehetősen könnyű dolgunk van: gyalogoljunk többet, próbáljunk ki különböző mozgásformákat. Ahogy a testünk átszokik az ülő életmódról az aktív életmódra, úgy válik egyre természetesebbé a sport.
Feövenyessy és Galba szerint kezdőként nem a hangzatos Instagram-trendeket érdemes figyelni, hanem azt, hogy nekünk mi esik jól, és fokozatosan növelni az állóképességünket, egyensúlyérzékünket, robbanékonyságunkat, izomerőnket. Lehetőség szerint minél többféle sportot kipróbálni, rendszeresen ingerelni testünket és idegrendszerünket változatos mozgásformákkal, és igyekezni elérni, hogy „mindenben egy kicsit jók legyünk”. A kulcs ugyanis a folyamatos és harmonikus fejlődés, ami nem szenvedéssel, hanem örömmel jár. Sportolni ugyanis csak akkor van értelme, ha azt tényleg élvezzük is, mert csak így válhat életünk szerves részévé.
Kövesd és hallgasd meg a HVG Podcastok műsorait az alábbi platformok bármelyikén: Spotify, Apple Podcasts, SoundCloud, Youtube.
Vagy iratkozz fel a Kösz, jól csatornájára itt: Spotify, Apple Podcasts.
A Kösz, jól! podcast legújabb adásában a szexuális egészségről beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal, dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológussal és dr. Kopa Zsolt andrológussal.
Nyitókép: Galba Zsolt edző és Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, rehabilitációs szakember a stúdióban – Fotó: Szondy Dalma
Postpartum rage, vagyis a szülés utáni düh – keveset beszélünk róla, pedig az újdonsült édesanyák egy része akár hónapokon át tapasztal magán lobbanékonyságot, sértettséget, haragot. Nem reklámozzák, mert szégyellik, hogy időnként átszakad a gát. Nem az ő hibájuk. Remek, szerető anyák ők egy közömbös és még mindig tabusító világban. Mi kavarog valójában a felszín alatt, amikor anya tombol, kiabál és csapkod, és hogyan tudunk neki a legtöbbet segíteni? Szakértőket és érintetteket is kérdeztünk a témában.
