Betöltés...
A futás az egyik legegészségesebb sportágként él a köztudatban, ezért sokakat meglephet egy friss kutatás eredménye. A vizsgálatban részt vevő maraton- és ultrafutók közel felénél találtak vastagbélpolipokat, ami új kérdéseket vet fel az extrém terhelés hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Bár a szakértők nem beszélnek közvetlen rákkockázatról, az eredmények olyan biológiai folyamatokra irányítják rá a figyelmet, amelyekről eddig keveset tudtunk.
A rendszeres testmozgás, köztük a maratonfutás és az ultrafutás, régóta a vastagbélrák kockázatát csökkentő életmódtényezők közé tartozik. Egy friss, amerikai kutatás azonban felveti annak lehetőségét, hogy az extrém állóképességi terhelés – különösen a hosszútávfutás – bizonyos esetekben a vastagbélpolipok és a későbbi daganatképződés kockázatával is összefügghet. A vizsgálat szerint a sok maratont és ultramaratont teljesítő sportolók körében a vártnál magasabb arányban jelentek meg előrehaladott vastagbélpolipok. Bár az eredmények egyelőre nem bizonyítanak ok-okozati kapcsolatot, a maratonfutás egészségügyi hatásairól szóló tudományos vita ezzel új, eddig kevésbé vizsgált irányt kapott.
A rendszeres szaunázást és a hideg vizes merülést számos kutatás összefüggésbe hozza a jobb szív-érrendszeri egészséggel, az alacsonyabb gyulladásszinttel és akár az egészséges öregedéssel is. De hogyan hatnak valójában a szervezetünkre a hideg- és melegterápiák? A Kösz, jól podcast legújabb epizódjában dr. Kovács Milán sportorvossal jártuk körül a tudományosan igazolt előnyöket és a fontos óvintézkedéseket.
Az állóképességi sportok egészségvédő hatása az elmúlt évtizedek egyik leginkább megerősített tudományos tétele: a rendszeres fizikai aktivitás csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a metabolikus szindróma és több daganattípus, köztük a vastagbélrák kockázatát is. Ugyanakkor egy friss, egyelőre előzetes eredményeket közlő kutatás árnyalja ezt a képet, és azt veti fel, hogy az extrém terheléssel járó állóképességi sportok – különösen a maratonfutás és az ultramaraton – bizonyos körülmények között nem feltétlenül ugyanabba a védő kategóriába esnek, mint a mérsékelt vagy közepes intenzitású mozgás.
A várandósság kilenc hónapja jelentős terhelést ró a női szervezetre, miközben olyan problémákat is felszínre hozhat, amelyek egyébként csak évekkel vagy évtizedekkel később válnának láthatóvá. Ráadásul a terhesség alatt jelentkező magas vérnyomás, toxémia vagy cukorbetegség kérdése nem feltétlenül zárul le a szüléssel: fontos információt adhatnak arról is, mire érdemes a későbbi élet során figyelni. Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvost arról kérdeztük, hogyan működik a terhesség fiziológiás stressztesztként, milyen betegségek kockázatát jelezheti előre, és hogyan lehet a várandósság alatt szerzett információkat később megelőzésre használni.
