Betöltés...
Sokszor úgy beszélünk a folyadékfogyasztásról, mintha csak döntés kérdése lenne: tegyünk magunk mellé egy kulacsot, töltsünk le egy appot, és igyunk többet. A valóságban azonban még egy ilyen alapvető szükségletnél is beleszólnak a szokásaink, a stressz, a családi minták, a munkahelyi környezet, sőt az is, hogy a víz sokak számára egyszerűen nem elég vonzó inger. Szabó Adrienn dietetikussal néztük meg, mennyi folyadékra lehet szükségünk, mi számít bele, és mit lehet tenni, ha a jól ismert trükkök nem működnek.
Ahogyan azt az iskolában tanultuk, az emberi testnek átlagosan hatvan százaléka víz, de önmagában nem ezért kell sok folyadékot fogyasztanunk. Nem azért, mert egy kancsót is újratöltünk, ha annak tartalma fogyni kezd, hanem azért, mert a víz a szervezetben zajló szinte minden biológiai folyamat alapja: hozzájárul a megfelelő vérnyomás biztosításához, részt vesz a sav-bázis egyensúly fenntartásában, elengedhetetlen a szervezet hőmérsékletének szabályozásához és ahhoz, hogy szerveink megfelelően működjenek.
Ha nincs kellő mennyiségű folyadék, a vese nem tudja megfelelően kiszűrni a felesleges anyagokat. Vagy vegyük csak az agyat, amelynek 73 százaléka víz, és egyes kutatások szerint már 2 százalékos folyadékhiánynál romolhatnak a kognitív képességek. Más szakértők pedig azt hangsúlyozzák, hogy ha nem iszunk eleget, megnőhet a mostanában sokat emlegetett kortizol szintje, és a szervezetünk „üss vagy menekülj” módba kapcsolhat.
https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260816_heti-harminc-novenyi-eredetu-etel-taplalkozas-mikrobiom
Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?
