Betöltés...
Puffadás, hasi fájdalom, hányinger, székrekedés vagy éppen hasmenés: a bél és az agy közötti kommunikáció zavarai a lakosság mintegy 40 százalékát érinthetik. A frissen megjelent Róma V kritériumrendszer új diagnózisokat is beemelt, és több ponton átalakította, hogyan gondolkodunk ezekről a panaszokról. Magyarországon azonban a megfelelő ellátáshoz sok beteg továbbra is nehezen jut hozzá.
A diszkrimináció és az elszigeteltség a transz emberek lelki egészségét nem csak Magyarországon terheli: Európa-szerte előfordul, hogy az egészségügyi ellátásban a hozzájuk fordulók identitását próbálják megváltoztatni, összekeverve a kirekesztés következményeit azzal, hogy valaki transz. Hogyan élik meg a mindennapokat itthon a transznemű emberek? Hogyan lehet támogatást nyújtani anélkül, hogy identitásukat betegségként bélyegeznénk meg? A PULSE európai újságírói együttműködés riportja.
Van az a pont, amikor egy orvos még szereti a hivatását, de már nem bírja a rendszert, amelyben dolgoznia kell. Írországban egyre több fiatal orvos jut el idáig, és sokan külföldön keresnek olyan munkahelyet, amely több szabadidőt, jobb feltételeket és nagyobb szakmai mozgásteret biztosít. Mechtler László onkológus professzor szerint ez Magyarországnak is figyelmeztetés: a szakembereket nem elég kiképezni, olyan ellátórendszer kell, amely nem őrli fel őket.
Ha ma lázat mérünk, akkor azt a hónalj alatt, a szájban vagy érintés nélküli eszközzel, a homlokon tesszük. Amerikai kutatók egy merőben más eljárás lehetőségét mutatták fel.
„Klinikán, otthoni inszeminációval vagy közösüléssel?” – ezt is meg kell adni, amikor az ember regisztrál az Y Factoron. Az Európában is elérhető alkalmazás közvetlenül köti össze a leendő szülőket és a spermadonorokat, működése azonban komoly egészségügyi, jogi és bioetikai kérdéseket vet fel.
Hat országban, összesen 12 ezer nő bevonásával vizsgálta a menopauzáról szóló tapasztalatokat egy friss felmérés. A magyar eredményekből az látszik, hogy idehaza sok nő marad magára ezekkel a problémákkal, még orvosi segítséget sem kérnek.
Ahogy Európa több országában, úgy hazánkban is súlyos ápolóhiány van, Magyarországon ráadásul nagyon komoly rendszerszintű gondok vannak a pszichiátriai ellátással. Pedig óriási szükség lenne munkaerőre ezen a területen: tudományos kutatás bizonyítja, hogy a kezelés során a jobbnak érzékelt terápiás kapcsolat együtt járt a rövidebb kórházi tartózkodással.
Bizalomhiány, politikai mellőzöttség, hiányzó népegészségügyi stratégia, és árulkodó évtizedes trendek az egészségügyben – ezekről is beszélt Orosz Éva egészségügyi közgazdász a HVG-nek, akinek új könyve a rendszerváltás utáni magyar egészségügyet járja körbe. Az ELTE Társadalomtudományi Karának professzor emeritája, az MTA doktora elmondta, hogyan járult hozzá az egészségügy tartós alulfinanszírozása a magyar emberek kiugróan rossz egészségéhez, és azt is, milyen trendekre érdemes odafigyelni.
Nem kell teljesen hamisnak lennie egy egészségügyi tanácsnak ahhoz, hogy komoly károkat okozzon. A szakemberek szerint sokszor éppen azok az online tartalmak jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek valós információkat közölnek, de elhallgatnak fontos részleteket. Egy új kutatás most azt vizsgálta, hogyan lehet felismerni és kiszűrni ezeket a megtévesztő féligazságokat.
A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.
Első ránézésre meglepően jó hírt mutatnak a magyar halálozási statisztikák: jóval kevesebben halnak meg 50 éves kor előtt, mint tíz évvel ezelőtt. A háttérben azonban sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg. Miközben jelentősen csökkent az öngyilkosságok és a halálos balesetek száma, a daganatos betegségek egy része egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályokban is. Megnéztük, mi javult valóban az elmúlt évtizedben, mit torzítanak a statisztikák, és milyen egészségügyi kockázatok fenyegetik ma leginkább a 40-eseket Magyarországon.
Lenkei Zsolt neurofarmakológus és francia fizikusok összefogásából jött létre egy új diagnosztikai eszköz, amivel nagyobb felbontású képet kaphatnak az orvosok az agyi folyamatokról, és jóval olcsóbb, mint az MRI.
A magyar lakosság 40 százalékát érinti az a titokzatos, de a kutatók által egyre inkább megismert betegségcsoport, amelyet a bél-agy kölcsönhatás zavarainak szoktak nevezni. Hogyan befolyásolja a bélmikrobiom a hangulatot, milyen mentális zavarokkal járhat együtt ez a betegség, és hogyan adhatják át a hajlamot az anyák a gyermekeiknek? Mik a legfőbb tünetek, és milyen kezelési lehetőségek vannak? Czimmer József, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője mondta el.
Nincs elég alacsony koleszterinszint – vallja a korszerű tudományos eredményekkel összhangban Harangi Mariann egyetemi tanár. Milyen összkoleszterinnél kezdhetünk genetikai érintettségre gyanakodni? Milyen étrendet tartson, akinek magas az LDL-koleszterinszintje, és mi az igazság a tojásról? Mit árul el a sima laborvizsgálatokon nem mért Lp(a)-érték? Ezekről is kérdeztük a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikája anyagcsererészlegének vezetőjét.
A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.
Az elmúlt években drasztikusan visszaszorult a sportolás közben bekövetkező szívhalál, miközben évtizedek óta stagnál a hirtelen szívleállás gyakorisága. Minek köszönhető ez a fordulat? Mekkora terhelést jelent a sportolás a szívnek, edzhetjük-e a vért pumpáló szervet, és miért gyakoribb a hirtelen szívleállás az amatőr sportolók körében? Hogyan sportoljunk, ha szívproblémáink vannak, kockázatos-e kávét inni edzés előtt? Három kardiológussal beszélgettünk.
Külföldön egyre több közismert nő beszél nyíltan változókori tapasztalatairól. Itthon egyelőre kevesen vállalják, pedig a nyilvánosság segít megismertetni az új lehetőségeket, új irányokat a menopauza kezelésében. Mi a leggyakoribb kérdés, ami a menopauzával kapcsolatban elhangzik? Milyen tünetekkel kell számolnunk? Hormonpótlás: igen vagy nem? Hogyan vetette vissza évtizedekre a tünetegyüttes kezelését egyetlen rosszul kommunikált tanulmány?
A megrendült biztonságérzet és a kontroll illúziójának korát éljük, ugyanakkor az erőforrásaink mozgósításával elérhetjük és megőrizhetjük az egyensúlyunkat a folyamatosan változó világban is. Kérdéseinkre az egyetemi tanár és könyvszerző válaszolt.
Ha valaki az internetről próbál meg tájékozódni azzal kapcsolatban, hogy jó ötlet-e a menopauza által okozott panaszai megszüntetésére hormonnal próbálkozni, hamar szembesül azzal, hogy szinte alig van olyan megbízható oldal, ahol nem lóg ki a „szponzorációs lóláb”. A közelmúltban ugyanakkor Menopauzális Medicina címmel az Oriold és Társai Kiadó gondozásában megjelent egy szakkönyv, ami a laikus érdeklődőnek is segítség lehet. A két szerzőt, Dr. Jakab Attilát és Prof. Dr. László Ádámot kérdeztük.
Azért nehéz egy szenvedélybeteget rádöbbenteni a saját addikciójára, mert egy függőség nemcsak szenvedést okoz, hanem el is veszi a szenvedést – hangsúlyozta Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus a HVG Extra Pszichológia Szalon vendégeként. A beszélgetés során szóba került, hogy miben hasonlít a karantén az addikcióból való gyógyulásra, miért nem fordul szakemberhez a szenvedélybetegek többsége, hogyan lehet rádöbbenteni valakit arra, hogy függő, és miért tekinthetik sokan ezt az állapotukat áldásnak.
