Betöltés...
Már évtizedekkel ezelőtt leírta Vekerdy Tamás, hogy az iskola betegít, de mások is figyelmeztettek, hogy a közoktatás sok gyereknek okoz túlzott szorongást, stresszt, ami aztán könnyen pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik. Erről kérdeztük a neveléslélektani szakértőt.
Sokan evéssel reagálnak arra, ha szomorúak, dühösek, magányosak vagy éppen unatkoznak. Ők jellemzően bizonyos ételeket kívánnak meg, amelyeket azonnal el is fogyasztanak, anélkül, hogy valódi éhséget éreznének. Lukács Liza evészavarokkal foglalkozó szakpszichológust többek között arról kérdeztük, miért kapott ilyen fontos szerepet az evés, és mit tehet az, aki egészségtelen étkezési mintákat sajátított el gyerekkorában.
Tanulni, változni, megelőzni, egészségben sokáig élni – az öngondoskodás egészen új magyar formáit propagálja az ország gasztroenterológus-edukátora, akit az újabb orvosi felismerések, a bél-agy tengely, a mikrobiom és a pszichés állapotok összefüggéseiről is kérdeztük.
A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.
Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség előszobája lehet, a jó hír az, hogy megelőzhető és gyógyítható. A sok zöldséget és lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó menü mindenkinek ajánlott, az inzulinrezisztenciával és a diabétesszel élőknek pedig kötelező. Miért kell napi egy kiló zöldség-gyümölcs? Mikor együk a tejtermékeket? Hogyan szokjunk le az édességről? Ha már fehér kenyeret eszünk, hogyan csökkentsük az ártalmait? Szabó Adrienn dietetikussal beszélgettünk.
Nagyon jó, ha ülőmunka közben fél óránként felállunk, az is jó, ha lift helyett a lépcsőt választjuk, de ez édeskevés ahhoz képest, amennyit minimálisan kellene mozognunk szervezetünk optimális működéséhez. Arról, hogy mire jó az életmódorvoslás, a terület hazai meghonosítóját, Babai Lászlót kérdeztük. A magyar magánegészségügyi szektor egyik legbefolyásosabb szereplője szerint itthon annyian dolgoznak már a magánellátásban, hogy fennáll a veszély: ha valakit elüt a villamos, nem tudják majd hova beszállítani.
Hevesi Krisztina „az ország szexpszichológusa”, és egyben Hevesi Tamás zenész felesége már több évtizede. Hogyan alakult és mi a titka kettejük kapcsolatának – innen kezdtük a beszélgetést, amelyből az is kiderül, hogy néha milyen kacskaringókon vezet az ember útja, amíg megtalálja a hivatását.
„Hogyan lesz darabokból egész?” – ez az alcíme Megyeri Zsuzsanna új könyvének, a Családi kirakósnak, amely 18 mozaikcsalád történetén keresztül mesél arról, milyen sokféle is tud lenni egy család. A pszichológus-családterapeutát a családi szövetségről, a tagok egymáshoz való viszonyáról, alkalmazkodásáról, illetve az ideális karácsonyról kérdeztük.
A futás egy rendkívül strukturált tevékenység, ami jobbá teheti az életünket. Ugyanakkor az ultratávok teljesítése pszichológiai vagy érzelmi megküzdési stratégiaként is működhet. A Futni mentem című film kapcsán a futás lélektanáról, a flow-ról, a misztikus maratoni távról beszélgettünk a bajnokokat támogató sport mentáltrénerrel.
Az énekes-dalszerző azon kevesek egyike, akiknek volt és van erejük szembenézni a múltjukkal, traumáikkal, ráadásul másokat is tudnak ebben támogatni. A beszélgetésben arról is szó esik, mi segített neki a hiányok újrakeretezésében.
A Dániában élő brit szakíró új könyvét (Hogyan neveljünk vikingeket?) olvasva a szülőként megélt Waldorf-iskolás élményeim jutottak eszembe: csupa hasonló helyzet, történet. Mindez a skandináv országban átlagos óvodai, iskolai mindennapokat jelent. Bár elsőre úgy tűnhet, „csak” a szabadidő eltöltéséről van szó, valójában ezek a tapasztalatok jelentősen befolyásolhatják, milyen felnőttek lesznek azokból az ovisokból és iskolásokból. Interjú a „vikingnevelővel”.
Az énekes-dalszerző azon kevesek egyike, akiknek volt és van erejük szembenézni a múltjukkal, traumáikkal, ráadásul másokat is tudnak ebben támogatni. A beszélgetésben arról is szó esik, mi segített neki a hiányok újrakeretezésében.
Kétségtelenül az elmúlt évtized egyik legérdekesebb színházi személyisége. A Nemzeti Színház arculatának megteremtésével egy időre feltűzte a magyar színházat a világ művészeti térképére. A politika kéretlenül hőst csinált belőle, a közönség pedig bálványt. Hogyan élte meg mindezt, mi motiválta eddig, és mi motiválja ezután. Erről és a színházi stresszről kérdeztük Alföldi Róbert színházigazgatót, rendezőt, színészt.
Fokozódó stressz, felületes kapcsolatok, elszemélytelenedés, érdektelenség. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője szerint ez jellemző most leginkább a magyarokra. Ám tanult leleményességünk jóvoltából kilábalhatunk a legmélyebb gödörből is.
Az önismeret, a belső egyensúly megteremtése gyakran felmerülő, „divatos” témák, sokan hangsúlyozzák a fontosságukat. Az olimpiai- és világbajnok kardvívó szájából különösen meggyőzően hangzik, amikor a saját útjáról beszél.
Lehet, hogy hasonló a munkájuk, lehet, hogy egymás mellett is végzik, mégsem együtt dolgoznak – vallják az írók, akik 35 éve alkotnak egy párt. Erről a különleges és sokrétegű kapcsolatról kérdeztük őket.
Az ünnepi időszak sok családban szeretet és békesség helyett a konfliktusok kipattanásának színtere, de a családjuk által (egykor) bántalmazottak különösen nehéz helyzetben vannak. Mit tehetnek önmagukért, és hogyan lehet segíteni? Kérdéseinkre Szirtes Lili tanácsadó szakpszichológus, A bántalmazó árnyékában című, nemrég megjelent könyv szerzője válaszolt.
A magyar származású kanadai orvos a napokban ismét Magyarországra érkezik. Az immáron megszokott előadások mellett első alkalommal tart Budapesten CI (Együttérző feltárás) workshopot. Többek között erről is beszélt abban a skype-interjúban, amely még európai utazása előtt készült.
A szorongás az élet természetes velejárója, ugyanakkor intenzitása alapvetően határozhatja meg az életminőséget. A szorongásos állapot egyik típusaként ismert az egészségszorongás. Az okokról és a megoldási lehetőségekről Csabai Márta egészségpszichológust, egyetemi tanárt az Aggódó testünk – Az egészségszorongástól a belső biztonságig című, nemrég megjelent könyv szerzőjét kérdeztük.
Több szakmai kötet után Érzelmi örökség – Hogyan oldjuk fel a transzgenerációs traumákat? címmel a szélesebb nyilvánosság számára írt könyvet, amelyet több mint húsz országban adnak ki. Mint mondja, a trauma radioaktív: érzelmi és fizikai kisugárzása a következő nemzedékek életére is kihat. Az izraeli születésű, New Yorkban élő pszichológusnővel családi és társadalmi traumákról és a felépülés lehetőségeiről beszélgettünk.
