Úgy tűnik, a petefészek tudhatja, mekkora tartaléka maradt
Lehet, hogy a petefészek nemcsak tárolja a petesejteket, hanem azt is „számolja”, mennyi maradt belőlük? Egy kutatás szerint könnyen elképzelhető.
Betöltés...
Lehet, hogy a petefészek nemcsak tárolja a petesejteket, hanem azt is „számolja”, mennyi maradt belőlük? Egy kutatás szerint könnyen elképzelhető.
A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?
A populáris kultúrában népszerű az az elképzelés, amely szerint a középkorú nő egyszer csak szexuális csúcsformába kerül, felszabadul, magabiztos lesz, és jobban kívánja a szexet, mint valaha. Jól hangzik. Csakhogy erre nincs meggyőző tudományos bizonyíték. Ráadásul éppen ezekben az években kezdődik sok nőnél a menopauzális átmenet, amely a szexualitást is átrendezheti. De vajon tényleg csökken a vágy? Mit tesznek a hormonok, mit a kapcsolat, és mi történik akkor, ha már maga az elképzelésünk is téves arról, hogyan „kellene” működnie a női vágynak?
Iványi Orsolya
A vállfájdalommal járó állapot gyakori a menopauza körüli életkorban, és az ösztrogén hormonális változásai szerepet játszhatnak a kialakulásában. De bizonyíték még nincs elég.
Pulzus
Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.
„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.
A menopauzáról legtöbbször a hormonok, a hőhullámok, az alvászavar vagy a testsúlyváltozás jut eszünkbe, pedig a változókorban a bélrendszer is fontos szereplő lehet. Az utóbbi évek kutatásai szerint a bélmikrobiom és a hormonrendszer oda-vissza hatnak egymásra: a bélbaktériumok beleszólhatnak az ösztrogén-anyagcserébe, miközben a csökkenő ösztrogénszint maga is átalakíthatja a bél-, a szájüregi és a hüvelyi mikrobiomot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy máris létezne menopauzára való csodaprobiotikum – inkább egy új szemléletet ad ahhoz, hogyan gondolkodjunk a női egészségről. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A változókor után a petefészek már nem vesz részt a szaporodásban, de ettől még nem válik tétlen szervvé. Egy új kutatás szerint időskorban immunsejtekkel telítődik, ami arra utal, hogy a szervezet védekezőrendszerében is szerepet kaphat.
Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Hat országban, összesen 12 ezer nő bevonásával vizsgálta a menopauzáról szóló tapasztalatokat egy friss felmérés. A magyar eredményekből az látszik, hogy idehaza sok nő marad magára ezekkel a problémákkal, még orvosi segítséget sem kérnek.
Az emlőrák életkori kockázatának növekedése régóta ismert jelenség, biológiai hátteréről azonban meglepően keveset tudtunk. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebb képet ad arról, hogyan alakul át az emlőszövet az évek során, és miért válhat kedvezőbbé a daganatok kialakulása szempontjából különösen a menopauzát követően.
Magyarországon a nők átlagosan hat évvel tovább élnek a férfiaknál, ám gyakran rosszabb egészségi állapotban. Ennek egyik oka, hogy étkezéseikkel nem követik megváltozott testi igényeiket.
Pulzus
A Kösz, jól legújabb adásában a perimenopauza és a menopauza során fellépő hormonális hullámvasútról, a változókor után bekövetkező testi és lelki változásokról, azok menedzseléséről és a krónikus betegségek megnövekedett rizikójának csökkentéséről beszélgettünk dr. Halmos Amrita szülész-nőgyógyász, endokrinológus szakorvossal és Vajdovich Dorottya táplálkozástudományi szakemberrel, dietetikussal.
Pulzus
Megdőlt az évtizedes szépségideál, miszerint a nőknek törékenyeknek, légieseknek kell lenniük – az egészségük érdekében ugyanúgy szükségük van izomszövetekre, mint a férfiaknak. 40 év felett a nőknek érdemes másképp edzeniük, mint korábban, de mik a legfontosabb tudnivalók? Góg Anikó nőifitnesz-szakértő mondta el.
A megkérdezett 18–59 éves magyar nők 67 százaléka tapasztalt már valamilyen, a szexualitáshoz kapcsolódó nehézséget – derül ki egy hat európai országot érintő nemzetközi kutatásból.
Manapság forrongó, izgalmas tudományos terület a változókor kutatása, amivel sokat nyerhetnek a nők, mert egyre több adat és egyre több készítmény áll a rendelkezésükre, hogy senkinek ne kelljen hosszú éveken át szenvedni a tünetektől – állítja Halmos Amrita szülész-nőgyógyász, endokrinológus. Miért ilyen kevés a menopauzára szakosodott orvos? Enyhülnek-e a menopauza tünetei, ha egészségesen élünk?
Több mint 120 ezer fő adatait vizsgálta az a brit kutatás, amely az agy szerkezetének átalakulása mellett a változókor idején alkalmazott hormonterápia lehetséges hatásait is igyekezett felmérni.
A szexuális élet sem áll meg 60 felett, az viszont kétségtelen, hogy átalakul: nem a mennyiség, hanem a minőség válik hangsúlyossá. Szükség van nyitottságra, önismeretre, idősek ábrázolására a médiában, és a ritkán emlegetett szexedukációra – erről Jámbor Eszter tabukommunikációs szakembert, a Testsuli közösség alapítóját kérdeztük. Mihalec Gábor párterapeuta pedig arról beszélt lapunknak, hogy mi minden változik egy több évtizedes kapcsolatban, és mit lehet tenni azért, hogy hosszú távon képesek legyünk újra és újra kapcsolódni partnerünkkel.
Magyarországon a nők 60 százaléka túlsúlyos, sokan így mennek neki a menopauza időszakának, amikor a férfiakkal szembeni egészségügyi előnyeik jelentős részét amúgy is elvesztik. Hogyan lehet féken tartani a kilókat, és közben az ingerlékenység, a hőhullámok, továbbá olyan veszélyes láthatatlan tünetek ellen is küzdeni, mint a koleszterinszint emelkedése? Milyen ételekkel lehet nyugodtabb az alvás, és hogyan neveljük rá magunkat a cukormentesebb életre? Erdélyi-Sipos Aliz dietetikust kérdeztük.
A csontritkulás népbetegség, Magyarországon körülbelül 700-800 ezer embert érint. Megelőzésében és kezelésében is kulcsszerepe van az életmódnak, különösen az étkezésnek és a mozgásnak. Hogyan eszik, és hogyan sportol, akinek sikerült visszájára fordítani a folyamatot? Milyen figyelmeztető tünetek jelentkezhetnek még sok-sok évvel a csonttörés előtt, és kinek jár az ingyenes szűrés Magyarországon?