A változás alapélménye - Hogyan születünk?
Amikor változás történik az életünkben, sokféleképpen reagálhatunk. Legtöbbször nem is sejtjük, hogy reakciónkat többek között meghatározhatja születésünk milyensége.
#Párkapcsolat
Újabb főszerep - Időskori kríziseink a nemek tükrében
Napjaink fiatalságkultusza ellentétes azzal a ténnyel, hogy a társadalom egyre nagyobb része idősekből áll. Ez a paradoxon leginkább az énképben és az időskori identitásváltozásban érhető tetten.
Szinkronban - Nagy korkülönbség a párkapcsolatban
Vén kecske is megnyalja a sót – tartja a mondás. Egy másik így is hangozhatna: a szerelem nem ismer (kor)határokat (sem). A korkülönbségre sok mindent rá lehet fogni a párkapcsolatban, de vigyázzunk, nehogy a rokonok, a barátok biztatására vagy a szörnyülködésük miatt tegyük ezt.
A munka–magánélet mérlege - Nem vagyok elég jó?
A libikóka közepére állva, lelassulva, a saját testünk mozgására figyelve egyenesbe hozhatjuk a mérleghintát. Ugyanígy a munkában és a magánéletben is megtalálhatjuk azt az egyensúlyt, amelyben időt tudunk szánni a karrierünkre, a párkapcsolatunkra, a családunkra és önmagunkra is.
Felszabadító megérkezés - Szex az életünk során
Szexuális életünk megkezdése előtt úgy hisszük, hogy a szex olyan folyamat, amelyet nemsokára megtanulunk, és onnan már a birtokában vagyunk ennek a tudásnak. Ezzel szemben a szexualitás működése, jellemzői és érzelmi megélése nagyon más a különféle életszakaszokban. Így sokkal inkább beszélhetünk életen át tartó folyamatos változásról.
Cukormáz nélkül - Szülővé válás
A szülőknek szóló magazinok idealisztikus képeinek hatására a köztudatban az él, hogy szülőnek lenni mindig csodálatos. Ám a legtöbb szülő megrémül, furdalja a lelkiismeret, ha egy-egy nehéz nap után kimerült, szomorú vagy elkeseredett lesz. Az alábbiakban e korszak öt jellemzőjét mutatom be, és javaslatokkal is élek.
Párkapcsolati balansz - Az összetevőkön múlik
Sokszor varázslatnak tűnik, hogy a hétköznapok forgatagában egy párkapcsolat, és benne mi magunk, egyensúlyban legyen. Pedig nem kell hozzá titkos összetevő. Nézzük, mi szükséges hozzá.
A boldog párkapcsolat titkai között van egy, ami teljes egészében rajtunk múlik
Számos tényezőt nem tudunk előre kiszámítani a párkapcsolatunkban. De van egy dolog, ami a mi kezünkben van: hogy mennyire vagyunk képesek arra a belső feldolgozási folyamatra, amelyet tudatosságnak nevezünk.
Azt már tudjuk, hogy milyen az elég jó szülő, de milyen az elég jó párkapcsolat?
Külső és belső, magas és alacsony elvárások hatnak arra, hogy milyennek látjuk a párunkat, és a vele megélt kapcsolatot. A nagy Ő kergetése helyett érdemes az elég jó Ő-re figyelnünk, aki sokkal gyorsabban felbukkanhat a színen.
Tisza Kata: Ahol magunkkal tartunk, addig tudunk eljutni egy másik emberrel is
És ahol az a másik ember tart önmagával, addig képes eljutni a velünk meglévő kapcsolatában is.
Eddig azt hittük, csak rossz lehet, ha a másik az exére gondol
A régi szerelem emléke jót is tehet az új kapcsolatnak.
Szabó T. Anna és Dragomán György: Mi kamaszok maradtunk együtt
Lehet, hogy hasonló a munkájuk, lehet, hogy egymás mellett is végzik, mégsem együtt dolgoznak – vallják az írók, akik 35 éve alkotnak egy párt. Erről a különleges és sokrétegű kapcsolatról kérdeztük őket.
Szeretetre, támogató kapcsolatokra vágyunk, de hogy kaphatjuk meg, ha a többiek is ugyanezt akarják?
Életünk első pillanatától fogva társak között élünk, tapasztalunk, szerzünk élményeket, és tanuljuk, alakítjuk érzéseinket. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértő szerzőinkkel annak eredtünk a nyomába, hogy miként lehetnek a kapcsolataink a lehető legjobbak. Mikor engedjük el őket, és mikor álljunk ki értük, vállalva a sebezhetőségünket.
Mitől lesz jobb a párkapcsolatunk? Például a hálától
Persze nem erőltetett udvariaskodásról van szó.
Válságot szülhet, ha a párunk „spiri” lesz, és nem tudjuk követni
Talán sokan hallottak már olyan párokról, akik hosszú idő után eltávolodtak egymástól: egyikük (általában az asszony) spirituális, netán ezoterikus útkeresésbe kezd, ám partnere nem tudja követni, és ez feszültséget szül. Hogyan érthetik meg egymást, hogy ne omoljon össze az évtizedek alatt együtt felépített váruk?
Játszótárs vagy ellenfél a párom?
Mitől lesz az egyik kapcsolat támogató, míg a másik elveszi a kedvet az önmegvalósítástól? Hogyan tudjuk megváltoztatni, ha már belekerültünk a demotiváló sodrásba?
Az egykori családi dinamika erősebben hat a párkapcsolatunkra, mint gondolnánk
Életfeladataink egyik legfontosabb kihívása a kapcsolódás, pártalálás. Ez ritkán sikerül elsőre, a legtöbb ember számos párkapcsolati tapasztalatot szerez, mire rátalál önmagára és legjobb társára. A kapcsolódás képességét és alapvető mintáit a korai anya–gyermek kapcsolatból, a családi dinamikából és szüleink párkapcsolatából kapjuk.
Sokan ismerik, de kevesen vallják be maguknak: párkapcsolati szorongás
A párkapcsolat elvileg életünk boldogságot, elégedettséget nyújtó helyzete, amelyben örömöt, nyugalmat élünk meg. Mégis sokan kifejezetten szorongást élnek át, amikor a kapcsolat kialakulóban van, aztán újabb szintre lép vagy stabilizálódik. Mi lehet ennek az oka?
Tangóharmonikához hasonlítanak a párkapcsolatok
Van, hogy egyszerre távolodnak el a párok, hogy levegőhöz jussanak, és van, hogy az egyik oldal húz bele. Amíg nem szakad szét a harmonika, addig lehet segíteni, hogy a diszharmóniából harmónia szülessen.
Ki vagyok én a társamnak?
Hogy miképp lát minket a partnerünk, vagy miképpen látjuk mi őt, csak kismértékben függ attól, milyenek is vagyunk mi ketten. Sokkal inkább befolyásolja az, hogy milyen a kötődési stílusunk.