Betöltés...
A megkérdezettek nagy része bizonyára igennel válaszolna arra a kérdésre, hogy szexuális értelemben felvilágosultként viselkedik-e, nyitott-e. Ám a hálószobák zárt ajtói mögött még zártabb emberek rejtik magukba szexuális vágyaikat.
Senki sem rajong a munkahelyi kapcsolatokért, de semmi pánik, csak néhány szabályt kell betartani! Ám a legjobb még a viszony előtt átgondolni, hogy megéri-e.
Állandó vita tárgya, hogy egyes kóros állapotok összefüggésben vannak-e a művészi tehetséggel, sőt zsenialitással. Mindeközben a téma kutatása komoly nehézségekbe ütközik.
Az utóbbi évtizedben zajló úgynevezett rezilienciakutatások azt vizsgálják, min múlik, hogy valaki a stressz után viszonylag rugalmasan visszanyerje „eredeti formáját”, rá jellemző és számára jól – vagy legalábbis megfelelően és kiegyensúlyozottan– működő lelkiállapotát. A kutatások válasza egyértelmű. Ez bizony – ez is! – a gyerekkoron múlik.
A szerelem euforikus érzése a kezdet kezdetén a teljes összeillés illúziójával kapcsolja össze a párt. A tökéletesség fátyla idővel azonban lehullik, és két hús-vér ember áll egymással szemben. Habár úton-útfélen azt halljuk, hogy két fél egy egész, a párkapcsolat szempontjából tévútra visz minket ez az egyenlet.
Profi sportolókkal kapcsolatos elvárásaink sokszor csak magasztos motivációkat feltételeznek, de a szakpszichológus szerint a magasztosnak mondható célok és az alapvető szükségletek egyik tevékenységünkben sem különválaszthatók – így a sportban sem.
Ha a folyamatos stressz miatt tartósan illúzióvesztettnek, tehetetlennek és elhasználtnak érzi magát, önt valószínűleg elérte az az állapot, amit kiégésnek nevezünk. Visszanyerheti-e korábbi kiegyensúlyozottságát? Mindenképpen, ha átértékeli a fontossági sorrendeket az életében.
Beszélgetés a valóságról, az akaratról és az akarat rendellenességeiről
Kétségtelenül az elmúlt évtized egyik legérdekesebb színházi személyisége. A Nemzeti Színház arculatának megteremtésével egy időre feltűzte a magyar színházat a világ művészeti térképére. A politika kéretlenül hőst csinált belőle, a közönség pedig bálványt. Hogyan élte meg mindezt, mi motiválta eddig, és mi motiválja ezután. Erről és a színházi stresszről kérdeztük Alföldi Róbert színházigazgatót, rendezőt, színészt.
Fokozódó stressz, felületes kapcsolatok, elszemélytelenedés, érdektelenség. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője szerint ez jellemző most leginkább a magyarokra. Ám tanult leleményességünk jóvoltából kilábalhatunk a legmélyebb gödörből is.
Mi hajtja a vágyat, amikor nem pezsdül a vér, amikor hiányzik a cselekvésre hajtó, a tettet kikényszerítő igény? Hogyan lehet, hogy alapvető szexuális igényeink köré vaskos gátat épít a hárítás?
Már nem vidít fel a másik öröme, már nem szomorít el a bánata, már nem érdekel, mi történt vele aznap – ilyen a tipikus kiüresedett kapcsolat. Miként fogjunk hozzá, ha úgy döntünk, hogy újratöltjük?
Az őzek élete is tele van stresszel, hát még az embereké. De nem kell ezen nagyon stresszelni, a rossz stresszt átalakíthatjuk jóvá, ami segíthet legyűrni az akadályokat, sőt kiteljesedni.
Minden kapcsolat az egymás iránti nyitottságból, elfogadásból, megértésből indul ki, és szerencsés esetben – áthaladva a párkapcsolatok fejlődési ciklusain – ebben is jut nyugvópontra. A folyamat során az egyéni és a párkapcsolati fejlődés együtt halad, hatnak egymásra, erősítik vagy hátráltatják egymást.
Változás. Sokaknak összerándul a gyomruk már a szó említésére is, míg mások el sem tudják képzelni az életüket nélküle. Noha szükségképpen mindannyiunk életének szerves része, eltérő mértékben keressük a változás, a fejlődés lehetőségeit.
A fejlett világ egyik legégetőbb problémája a munkahelyi stressz, tetézik a bajt a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, a félelem az elszegényedéstől, az eladósodás. Az egzisztenciális bizonytalanság oda vezet, hogy a munkahelyünkhöz minden körülmények között ragaszkodunk, miközben az egészségünket hátrébb soroljuk.
Önismeret és tudatosság. E kettő lehet a kulcsa – sok egyéb mellett – a nyári pihenésnek is, vagyis, hogy el tudjuk kerülni a munka és a nyaralás összeegyeztetéséből fakadó stresszt, találjunk időt a vakációra, és nyugodt szívvel tudjuk otthagyni a feladatainkat. De hogyan pihenjünk nyugodtan, ha előtte le kell dolgozni a szabadság idejére jutó munkát? Miként lehet regenerálódni kicsi gyerekek mellett? És mit csináljanak a munkamániások?
Pszichoterápia. Ma már nem tűnik idegennek a szó, de sokakban még mindig félelmet, tévhiteket kelt. Pszichoterápiára az jelentkezik, aki tudatosan szeretne változtatni az életén, és – paradox módon – annál inkább hatékony és javasolt, minél egészségesebb a lelkünk.
A korábbi pszichológiai gondolkodással szakítva a szakemberek mostanában nem azt a kérdést teszik fel, hogy miként vezetnek rendellenes lelki működéshez a traumák, hanem fordítva: a traumatikus körülmények ellenére miképp marad meg az egészséges lelki működés? Az is kiderült, hogy a lelki ellenálló képesség tréningezhető.
Mi hajt bennünket? Úgy tűnik, erre az egyszerűnek tűnő kérdésre megannyi próbálkozás ellenére sem sikerül kielégítő választ találni. Magyarázatra törekvő elméletek és modellek azonban szép számmal születtek. Belestünk a motivációs teóriák burjánzó dzsungelébe.
