Betöltés...

Friss cikkek

L. Stipkovits Erika: Tökéletes partner nem létezik, de gyógyító párkapcsolat igen

„A párkapcsolat nem autó, amit készen megveszünk: alkatrészről alkatrészre kell összeraknunk. Amikor nekilátunk, még nem vagyunk tapasztalt és képzett szerelők, a közös munka kovácsol minket azzá” – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, aki kilenc személyiségfejlesztő könyve és egy önismereti kártyacsomag után most egy új, kifejezetten pároknak szóló kártyát jelentetett meg azzal a céllal, hogy gyakorlott párkapcsolati szerelőkké váljunk. Öt kérdés a szerzőnek a május 6-i kártyabemutató előadás és workshop előtt.

Tényleg új szintre emeli a sportteljesítményt a lézeres szemműtét, vagy csak drága illúzió?

Szemüvegben futni, kontaktlencsével edzeni, hunyorogva kerékpározni – sokak számára ez a sporttal együtt járó kompromisszum. A lézeres szemműtét ma már elérhető megoldás a rövidlátás, távollátás és cilinder korrekciójára, mégis sok tévhit és bizonytalanság övezi. Valóban megváltoztatja a teljesítményt és a mindennapi életminőséget, vagy inkább csak kényelmi kérdésről van szó? Dr. Árvay Anita szemész szakorvossal beszélgettünk arról, mit jelent a gyakorlatban a lézeres szemműtét a sportban és a hétköznapokban.

Nem csak az időskor betegsége: a D-vitamin hiánya évtizedekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt

Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?

Anyák napja másképp: hogyan lehet együtt élni a veszteséggel?

Anyák napja sokaknak ünnep, de vannak, akiknek ez a vasárnap egészen mást jelent: a gyász egyik legnehezebb időszakát. Mit kezdhetünk a gyermekvesztés fájdalmával, a kimondható és kimondhatatlan érzésekkel, és hogyan lehet együtt élni a hiánnyal? A Bátor Tábor Lélekmadár programjának pszichológusaival, Hosszú Dalmával és Kubovics-Juhász Csillával beszélgettünk arról, mit jelent ma a gyász, hogyan segíthet a közösség, és miért nem kell – és nem is lehet – egyedül hordozni a veszteséget.

„Bármit mondok vagy teszek, arra emlékezni fognak” – mit jelent a világ leghíresebb királyi családjában szolgálni?

Aranykalitka elképesztő vagyonnal és hatalommal, nagyon korlátozott személyes szabadsággal és élethosszig tartó munkaköri leírással. Valahogy így lehet jellemezni a királyi életpályával járó kilátásokat. Ha a brit királyi családot vesszük, mindenki másképp viszonyul a születéssel járó terhekhez és kiváltságokhoz.

A test rejtett hálózata, ami befolyásolja a fájdalmat és a mozgást - ez a fascia, amit ideje megismerni

Lehet, hogy a csípőfájdalom, a merev derék vagy a „beragadt” nyak mögött nem az izmok állnak, hanem valami egészen más. Egy teljes testet behálózó kötőszövet, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és ha dehidratálttá vagy rugalmatlanná válik, fájdalmat és mozgásbeszűkülést okozhat. Ez a fascia, amelynek állapota meghatározza, mennyire érezzük magunkat könnyednek vagy épp kötöttnek a mindennapokban. De mi is pontosan a fascia, és hogyan tarthatjuk egészségesen hosszú távon, hogy elkerüljük a fájdalmat?

Este 6 után ne együnk, reggel viszont mindenképp? – szakértő tanácsok és tévhitek az étkezések időzítéséről

Kevés dietetikai szabály vonatkozik az étkezések szigorú időzítésére, leginkább a vacsoránál érdemes, az éhségérzeten túl, az órára is figyelni. A táplálkozástudomány szerint viszont a reggelit akkor sem érdemes kihagyni, ha fogyni szeretnénk. Dietetikus szakértővel arról is beszéltünk, hogy miért ne együnk közvetlenül lefekvés előtt, mivel serkenthetjük a szervezet öntisztulását, mennyi haszna van az időszakos böjtöknek és miből álljon egy egészséges reggeli.

Öregedés számokban: mennyit érnek a biológiai életkort mérő tesztek?

Az otthon elvégezhető, biológiai életkort mérő tesztek piaca látványosan bővül, miközben a mögöttük álló tudomány még nem teljesen kiforrott. Valóban megmutathatják ezek a vizsgálatok, hogy „valójában” hány éves a szervezetünk? A robbanásszerűen növekvő longevity iparágban egyre többen keresik a választ: lassítható-e az öregedés, vagy csak egy újabb jól hangzó számot kapunk? Összegyűjtöttük, mit tud ma a tudomány a biológiai életkorról, és mire érdemes figyelni, mielőtt tesztet vásárolunk.

Egy szorítás, ami mindent elárul: tényleg a fogáserő jósolja meg, meddig élünk?

A hosszú élet titkát sokáig a génekben vagy az életmódban kerestük. Most egy meglepően egyszerű mérőszám került reflektorfénybe: hogy milyen erősen tudunk megszorítani valamit a kezünkkel. A fogáserő valóban összefügg az élettartammal és az általános egészségi állapottal – de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Nem a markunkban van a hosszú élet kulcsa, hanem abban, amit a markunk ereje valójában jelez rólunk.

Hogyan találjuk meg az élet értelmét, ha munkaidőben felfüggesztjük az emberi létezést?

Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?

Milyen állapotban érkezünk meg az utolsó évtizedünkbe? – Peter Attia szerint ez a longevity lényege

Peter Attia szerint az öregedés igazi kérdése nem az, hány évig élünk, hanem hogy az utolsó évtizedünkben mennyi marad meg az erőnkből, a szellemi frissességünkből és az önállóságunkból. A longevity egyik legismertebb orvosa azt állítja: nem akkor kell elkezdeni foglalkozni a testünk tartalékaival, amikor már fogynak, hanem évtizedekkel korábban. De miközben Attia sokaknak adott új nyelvet az egészséges öregedéshez, a módszereit és közéleti hitelességét is érdemes kritikusan nézni.

Több mint hormonális változás: ezért nő meg ugrásszerűen az emlőrák kockázata menopauza után

Az emlőrák életkori kockázatának növekedése régóta ismert jelenség, biológiai hátteréről azonban meglepően keveset tudtunk. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebb képet ad arról, hogyan alakul át az emlőszövet az évek során, és miért válhat kedvezőbbé a daganatok kialakulása szempontjából különösen a menopauzát követően.

A rejtett folyamat, ami az öregedés tempóját is befolyásolja – hogyan vegyük rá sejtjeinket a folyamatos megújulásra?

Az autofágia szó első hallásra talán ijesztő, jelentése „önfalás” – valójában azonban nem önpusztítás, hanem szervezett „köztisztaság”, az egészséges öregedés egyik kulcsfontosságú folyamata. Juhász Gábor sejtbiológus, genetikus magyarázta el, mi zajlik ilyenkor a testünkben, hogyan változik ez a korral, és milyen életmóddal segíthetjük elő, hogy setjeink öntisztító rendszere a lehető legtovább jól működjön.

Túlélte Auschwitzot, és megtanított minket élni – Edith Eva Eger öröksége

98 évesen elhunyt Edith Eva Eger magyar-amerikai pszichológus, író, holokauszttúlélő, aki Auschwitz poklából indulva vált a trauma feldolgozásának egyik legismertebb alakjává. Tizenhat évesen deportálták, szüleit a megérkezés napján megölték, ő maga pedig csodával határos módon élte túl a koncentrációs tábort. Évtizedekkel később azt tanította: nem az határoz meg minket, ami történt velünk, hanem az, hogyan viszonyulunk hozzá. Öröksége ma különösen aktuális: hogyan válhatunk saját életünkben a múltunk foglyaiból valóban szabad emberré.

Kalóriadeficit, kortizol, stressz és hormonok – mi dönt valójában a fogyásról?

Miért nem fogynak le sokan még tudatos étrend és rendszeres mozgás mellett sem? A közbeszédben egyre gyakrabban jelenik meg magyarázatként a kortizol, a stressz és a hormonok szerepe, miközben a kalóriadeficit kérdése háttérbe szorul. De vajon valóban közrejátszanak ezek a tényezők a testsúly alakulásában, vagy inkább félreértelmezett, leegyszerűsített magyarázatokról van szó? Pangl-Szarka Dorottya dietetikussal beszélgettünk a legelterjedtebb fogyókúrás tévhitekről és arról, mit tart a tudomány a fogyás valódi mechanizmusairól.

A céges menzán több múlik, mint hinnénk – hogyan lehet az egészségesebb menü a nap legkézenfekvőbb döntése?

A munkahelyi ebédet sok cég még mindig logisztikai ügyként kezeli. Legyen gyors, megfizethető, és ne akassza meg a munkanapot. Pedig az ebédszünetben naponta ismétlődő apró döntések idővel szokássá állnak össze. Ami rendszeresen a tálcára kerül, nemcsak a dolgozók étkezési rutinját és egészségét alakítja, hanem a vállalati kultúrát is. Megnéztük, mit mond ma a tudomány arról, hogyan lehet egy céges menzát úgy átalakítani, hogy az egészségesebb választás legyen a könnyebb döntés.

Nemcsak a vérkép árulkodik: az inzulinrezisztencia súlyosságát a bélmikrobiom is jelezheti

Mi lenne, ha egy egyszerű mintavétel megmutatná, mennyire súlyos az inzulinrezisztencia, és milyen irányba halad a 2-es típusú diabétesz? Egy friss kutatás szerint a bélflóra összetétele – gépi elemzéssel – képes lehet feltárni azokat a rejtett mintázatokat, amelyek az anyagcserezavarok mögött állnak. A mikrobiom ez alapján nemcsak következménye, hanem aktív alakítója is lehet a cukorbetegségnek.