Betöltés...
Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?
A kisgyerek előbb érez, mint értelmez: dühös, csalódott, fél vagy örül, de sokáig még nincs meg hozzá a nyelve és az önkontrollja. Ezt fokozatosan tanulja meg a környezetétől. Héjja Edit pszichopedagógus azt mutatja meg, hogyan segíthet a szülő abban, hogy a gyerek felismerje, megnevezze és később egyre jobban szabályozza a saját érzéseit.
Ha a fogyás a cél, hajlamosak vagyunk egyszerű képletként gondolni rá: minél többet mozgunk, annál több kalóriát égetünk el. De mi van akkor, ha a szervezetünk nem egészen így működik? Egy új kutatás szerint érdemes lehet újragondolni, hogyan beszélünk az edzés, az energiafelhasználás és a testsúly kapcsolatáról.
Sokkal többet tehetnénk az egészségünkért, ha tudatosan figyelnénk a szájunkban élő mikroorganizmusok egyensúlyára. A szeptemberi szájápolási hónap kapcsán nemcsak a szájmikrobiom viszonylag új kutatási területét mutatjuk be, hanem arról is beszélünk, hogyan akadályozhatjuk meg az itt élő kártékony baktériumok elszaporodását, és milyen fogápolási, táplálkozási módszerekkel segíthetjük a jótékony mikrobák megerősödését.
Az önbizalom nem érzés, hanem tett. Ha tehát azt hisszük magunkról, bátortalanok vagyunk, vizsgáljuk meg alaposabban a kérdést. Dr. Márky Ádám orvos, mindfulness tréner írása.
Finnországban kipróbálták, mi történik, ha beviszik az erdőt az óvodaudvarra, és hagyják a gyerekeket játszani. Jót tett az egészségüknek és a bőrüknek is a természetközeli élmény. Felnőtteknél is működött a hatás.
Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
A családi fotón mindenki mosolyog, a bizonyítvány kitűnő, a nyaralás álomszerű. A gyerek viszont azt is tudja, mi történt öt perccel a kép előtt, milyen hangulat van otthon, és mit kellett teljesítenie azért az eredményért, amire a szülők büszkék. Sebestyén Eszter pszichológus szerint ezért a családi posztok nemcsak arról szólnak, mit mutatunk a külvilágnak: közben a gyereknek is üzenünk valamit arról, mi az, amit érdemes megmutatni önmagunkból – és mi az, amit jobb elrejteni.
Egy országos tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők kezelésében egyre fontosabb a rákmegelőzés és a korai felismerés.
A populáris kultúrában népszerű az az elképzelés, amely szerint a középkorú nő egyszer csak szexuális csúcsformába kerül, felszabadul, magabiztos lesz, és jobban kívánja a szexet, mint valaha. Jól hangzik. Csakhogy erre nincs meggyőző tudományos bizonyíték. Ráadásul éppen ezekben az években kezdődik sok nőnél a menopauzális átmenet, amely a szexualitást is átrendezheti. De vajon tényleg csökken a vágy? Mit tesznek a hormonok, mit a kapcsolat, és mi történik akkor, ha már maga az elképzelésünk is téves arról, hogyan „kellene” működnie a női vágynak?
Miközben a sajtimádók a kedvenc csemegéjüket fogyasztják, talán nem is gondolnak arra, hogy nem csupán az ízlelőbimbóikkal, hanem a bélrendszerükkel is jót tesznek ilyenkor.
Soha ennyi adatunk nem volt arról, hogyan kellene ennünk, aludnunk, mozognunk, regenerálódnunk vagy éppen öregednünk. Elsőre ez felszabadítónak tűnik: végre egyre több minden van a saját kezünkben. Csakhogy könnyű eljutni oda, hogy az egészség már nem biztonságot, hanem újabb teljesítménykényszert jelent. A Kösz, jól legújabb adásában Kerekes Anna dr. Csabai Márta egészségpszichológussal arról beszélgetett, hogyan lehet eligazodni az egymásnak ellentmondó tanácsok között anélkül, hogy közben állandóan a saját egészségünk miatt szoronganánk.
Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.
A vállfájdalommal járó állapot gyakori a menopauza körüli életkorban, és az ösztrogén hormonális változásai szerepet játszhatnak a kialakulásában. De bizonyíték még nincs elég.
Lehet, hogy pontosan tudjuk, miért nem működött a kapcsolat, mégis visszavágyunk bele. Egy dal, egy hely vagy egy régi üzenet elég ahhoz, hogy újra úgy érezzük, mintha friss lenne a veszteség. A szakítás ugyanis nem pusztán arról szól, hogy eltűnik mellőlünk valaki: vele együtt felborul az a kép is, amit addig önmagunkról és a jövőnkről építettünk. Pálinkás-Panyi Anna pszichológus írása.
Miért veszélyes minden valódi beszélgetés? Miért olyan a politikai korrektség, mint az inkvizíció? Miért fontos szempont, hogy mindnyájan egy nőnek a méhében kezdtük az életünket? Miért nem a megértés a terápia lényege? A 85 éves író-pszichoterapeutával a napokban megjelent kötete, a Végtelen beszélgetés apropóján beszélgettünk.
Nagy meglepetés érte a finn tudósokat, amikor kiderült, nem csak a sok gyereket szülő nőknek jár gyorsabban a biológiai órájuk.
Sok nő akkor találkozik először a PCOS diagnózisával, amikor rendszertelenné válik a ciklusa, nehezebben esik teherbe, vagy hormonális tünetei jelentkeznek. Ebből arra következtethetnénk, hogy ez elsősorban a termékeny évekre tartozó nőgyógyászati probléma. Az elmúlt évek kutatásai azonban más képet rajzolnak – olyannyira, hogy idén maga a szindróma is új nevet kapott: már PMOS-ként hivatkoznak rá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Amikor egy kamasz későn jár haza, inni kezd, veszélyes dolgokat próbál ki vagy egyre több konfliktusba keveredik, a szülő könnyen a társaságot hibáztatja. A kortársak hatása valóban óriási, de a történet ennél jóval összetettebb: nem minden gyerek ugyanolyan fogékony a negatív befolyásra, és sokat számít az is, milyen érzelmi biztonságot kap otthon.
Egy régóta ártalmatlannak hitt ízületi készítmény kerül most górcső alá, miután amerikai kutatók az agy anyagcseréjében találtak rá arra a mechanizmusra, amely a demencia felgyorsult lefolyásához vezethet.
