Betöltés...
„Megdőlt a régi tézis, amely szerint a szem a lélek tükre” – mondja Konrád László fogorvos, de ennél jóval többet is állít: tudatos szokásokkal és egy kis külső segítséggel egy életen át megőrizhetjük saját fogainkat. Miért idegenkedik a gyökérkezeléstől és a koronáktól? Milyen új anyag viselkedik majdnem olyan tökéletesen, mint a fogzománc? Mi okozhat fogászati gócot?
Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
Az új amerikai koleszterinajánlások szerint egyeseknél már 30 éves kor körül érdemes komolyabban venni az LDL-koleszterinszintet. Ez elsőre korainak tűnhet, valójában azonban egy régóta ismert problémát tesz hangsúlyosabbá. A szív- és érrendszeri kockázat nem akkor kezdődik, amikor először találjuk magunkat szembe egy rossz lelettel, hanem jóval korábban, hosszú évek alatt épül fel. Ezért félrevezető csak akkor foglalkozni a koleszterinnel, amikor az értékek már látványosan rosszak, vagy megjelennek az első tünetek.
Arcunk formája, mérete, sajátosságai rendkívül összetett információkat közvetíthetnek egészségünkről, személyiségünkről, intelligenciánkról vagy épp szexualitásunkról – véli számos kutató. Persze bölcs dolog nem túl nagy jelentőséget tulajdonítani a megjelenésnek, mégis felettébb izgalmasak a belső titkokról mesélő kutatási eredmények.
Az elhízás hátterében nemcsak életmódbeli, hanem pszichológiai és társadalmi tényezők is állhatnak.
A ViennaUP keretében rendezett Longevity Business Forumon már nemcsak orvosok és kutatók, hanem startupok, befektetők, diagnosztikai cégek és wellness-szereplők is ugyanazt a kérdést forgatták: hogyan lehet üzletet építeni arra, hogy tovább éljünk egészségben? A longevity Európában láthatóan kilépett a laborból, és elkezdett iparággá szerveződni.
Bár nagyon beivódott a köztudatba, hogy a nők egy időre kivonulnak a munkaerőpiacról, amikor gyerekük születik, ma már kevesebben vannak, akik azt mondják, az anya maradjon otthon, közben pedig megnőtt azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség fizetett ellátásra. Szalma Ivett szociológust arról is kérdeztük, miért mondják a jelenlegi magyar támogatási rendszerre, hogy burkolt családközpontúság jellemzi, hogy lehetne jobban ösztönözni a gyerekvállalási kedvet, mire szolgál az apakvóta, és hogyan függ össze ez az egész a házimunkával.
Egy új kutatás szerint az elhízás kezelésére használt GLP-1 gyógyszerek nemcsak a fogyást segíthetik, hanem az étellel kapcsolatos állandó, tolakodó gondolatokat is csökkenthetik.
Régóta tudjuk, hogy egy traumatikus esemény emléke, lelki öröksége generációkon keresztül továbbadódik, akkor is, ha a leszármazottak elől elhallgatták a történteket. Hogyan adódnak át az élmények szavak nélkül? Bakó Tihamér klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Zana Katalin orvos, pszichoterapeuta írása.
Magyarország területén több ezer éves múltra tekint vissza a fürdőkultúra, a termál- és gyógyvizek milliószámra vonzzák a felüdülni és gyógyulni vágyókat. A gyógyvíz valóban gyógyíthat, de csak akkor, ha felelősen használjuk. Szakértőkkel beszéltük át, hogyan érdemes egybekötni a kellemest a hasznossal.
Sokunk napja szinte észrevétlenül telik el ülve, a testünknek pedig egyáltalán nem válik a javára, hogy ehhez az inaktív állapothoz alkalmazkodik. Az aktív sport sajnos nem írja jóvá a tartozást.
Azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja a terhesség alatt szegényebb, egészséges élelmiszerekhez nehezen hozzáférő környéken élt, akár 34 százalékkal nagyobb lehet az elhízás kockázata – derült ki egy amerikai kutatásból.
40 éve kutatja az emlő rosszindulatú daganatait Kulka Janina patológus. Az elhivatott diagnosztát abból az alkalomból kerestük meg, hogy nemrég Vladimir Totovic-díjban részesült a patológia területén végzett kiemelkedő tevékenységéért.
A kutatók szerint komoly ára lehet annak, hogy a gyorséttermek, étkezdék és utcai ételárusok ma már a mindennapjaink részévé váltak.
Vannak csodamódszerek, amelyek egy-két hét alatt tíz kilótól is megszabadítanak, a kalóriaszámlálás pedig badarság – állítják egyes bulvárlapokban és a közösségi médiában felkapott fogyókúrákról. Ezek a divatos módszerek sokaknál hatástalanok, súlyos szövődményeik lehetnek, a jojóhatásról nem is beszélve. Utánanéztünk, melyik hogyan működik – ha egyáltalán működik.
Új kutatás erősíti meg, hogy az elhízás és a daganatos betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint korábban gondolták. A tudósok szerint nemcsak a túlsúly mértéke, hanem az is meghatározó, hogy valaki mikor kezd el hízni.
Hajlamosak vagyunk az életkor számlájára írni, ha lassabban tér vissza az erő, hamarabb elfogy a lendület, és egyre nehezebben küzdünk meg ugyanazzal a terheléssel. Ennek hátterében nem pusztán az évek múlása áll, hanem az is, hogy egyre romlik a teljesítmény sejteink energiatermelő rendszerében, a mitokondriumokban. Molnár Mária Judittal, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének vezetőjével vettük végig, mi történik ilyenkor a szervezetben, és mit lehet ma felelősen állítani a mitokondriális diszfunkcióról.
A negatív hírek ismételt görgetése, azaz a doomscrolling nemcsak az időnket emészti fel: hosszú távon befolyásolhatja a stresszválaszainkat, az alvásunkat, és még azt is, hogy hogyan reagálunk a fenyegető, szorongató információkra.
Kognitív torzításaink sajnálatos módon útját állhatják egy jól sikerült utazásnak, ezért érdemes megismerni őket. Ahogy magunkat is minél jobban, és akkor nem érhet nagy csalódás – javasolják pszichológus szakértők.
Az alkoholfogyasztás csökkenése a Z generáció körében sokak szerint egyértelmű sikerjelenség, a háttérben azonban jóval összetettebb pszichológiai és társadalmi folyamatok zajlanak. A „sober curiosity” térnyerése, a közösségi média nyomása és a fokozott mentális egészségtudatosság egyszerre alakítják át a fiatalok szerhasználati szokásait. De vajon valódi életmódbeli fordulatról van szó, vagy csupán egy új, láthatatlanabb megküzdési forma jelenik meg az alkohol helyett? A válasz nemcsak a fiatalokról szól, hanem arról is, hogyan értjük ma a függőséget, a kontrollt és a mentális jóllétet. Cikkünk szakértője, Czuppon Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus nemcsak a szakmai tapasztalat és gyakorlat, hanem a saját szülői szerepe és küzdelmei által is érintett a témában.
