Betöltés...

Friss cikkek

A vastagbélrák nem egyik napról a másikra érkezik – korai jelekre bukkant egy új kutatás

Van egy szervünk, amely évekkel korábban tudhat valamit rólunk, mint mi magunk. Egy friss kutatás szerint a bélmikrobiom összetételében akár több mint tíz évvel a diagnózis előtt is kimutathatók lehetnek a vastagbélrák kialakulásának nyomai. A tudósok olyan baktériumokat és anyagcseretermékeket azonosítottak, amelyek jóval a tünetek jelentkezése előtt elárulják, mi zajlik a testünkben. Milyen korai jelekre kell figyelni, és mit tehetünk azért, hogy a bélflóránk ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon? Dr. Borbényi Erika onkológussal és dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal beszélgettünk.

Ezért tudunk krízisben alvás és pihenés nélkül is tovább működni

Vannak helyzetek, amikor utólag rájövünk: fogalmunk sincs, hogyan vészeltünk át egy komoly krízist. Kaphattunk egy plusz löketet? Vagy átadtunk magunkat a folyamatnak? Milyen jelenség magyarázza, hogy mégis továbbmegyünk, amikor úgy gondoljuk, elfogyott az út előttünk, és honnan fakad ez a belső tartalék? Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.

Kevesebb vitamin van a mai zöldségekben és gyümölcsökben – lehet, hogy már nem elég ugyanannyit ennünk belőlük?

A boltok polcain ma szebb, nagyobb és egész évben elérhető zöldségek és gyümölcsök sorakoznak, mégsem biztos, hogy beltartalmuk ugyanaz, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Egyre több vizsgálat utal arra, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból kevesebb lehet bennük – és ha a tendencia folytatódik, annak jóval nagyobb jelentősége lehet annál, mint hogy hány milligramm C-vitamin van egy citromban.

Ha traumát élünk át, többé nem leszünk otthon a világban – milyen személyiségjegyek védenek a sérüléstől?

Elérhetetlen távolba kerül a múlt, kiüresedik a jelen, és megszűnik a jövő mint ígéret – a legkülönfélébb traumák hasonló lélektani reakciókat váltanak ki a túlélőkben. De mit lehet kezdeni azzal, ha az ember elveszíti a világ értelmességébe, biztonságosságába vetett hitét? Pintér Judit Nóra pszichológus, egyetemi docens írása.

Ha az anyósával van baja, előbb-utóbb a párjával is lehet

Egy beszólás az anyóstól, egy vasárnapi ebéd körüli sértődés vagy egy vita arról, kinél töltsük a karácsonyt elsőre apróságnak tűnhet. Pedig a párunk szüleivel kialakuló viszony sokkal többet árul el a kapcsolatunk működéséről, mint gondolnánk. Az igazi feszültség gyakran ott kezdődik, amikor nem világos, hol ér véget a származási család befolyása, és hol kezdődik a pár közös élete. Orvos-Tóth Noémi pszichológus azt mutatja meg, miért válhat az anyós–após konfliktus könnyen párkapcsolati konfliktussá is.

Tényleg vissza lehet fordítani az öregedést? Egy Harvard-kutató már húsz éve ezen dolgozik

Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.

Nem biztos, hogy ugyanazt nevezzük szerelemnek minden kapcsolatunkban

Van kapcsolat, amelyben magabiztosak és felszabadultak vagyunk, egy másikban féltékenyebbek, bizonytalanabbak vagy éppen sokkal szenvedélyesebbek. Ugyanaz az ember is egészen más oldalunkat hozhatja elő attól függően, kit szeretünk, mennyire bízunk benne, és milyen tapasztalatokat viszünk magunkkal a kapcsolatba. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus azt járja körül, miből áll össze az az érzés, amelyet egyszerűen csak szerelemnek nevezünk.

Amikor a biológiai óra előrébb jár, mint az életünk: már itthon is egyre több nő választja a petesejtfagyasztást

Amikor Alexandria Ocasio-Cortez amerikai kongresszusi képviselőnő 36 évesen nyilvánosan beszélt arról, hogy lefagyasztatja a petesejtjeit, pillanatok alatt kiderült, mennyi ítélet és elvárás tapad még mindig ahhoz, mikor „illik” egy nőnek gyermeket vállalnia. Magyarországon 2025 óta már szociális célból is elérhető a petesejtfagyasztás, mégis sokan továbbra is cseh vagy szlovák klinikát választanak. Megnéztük, kik és miért döntenek az eljárás mellett, mennyibe kerül itthon és a magyarok körében népszerű szomszédos országokban, és hogy milyen esélyeket ad valójában.

Amikor a nő tartja el a családot: lehet ebből jól kijönni férfiként?

Sok családban ma már nem magától értetődő, hogy a férfi keresi a több pénzt, a nő pedig a háttérből tartja egyben az otthont. A szerepcsere papíron akár felszabadító is lehetne, a valóságban viszont könnyen sérülhet benne az önértékelés, a párkapcsolati egyensúly és az a kép, amit férfiként vagy nőként magunkról hozunk. A kérdés, lehet-e úgy újraosztani a szerepeket, hogy senki ne érezze magát vesztesnek. Márton-Koczó Ildikó coach, szupervizor, tréner cikke.