Friss cikkek

A nők havonta egy teljes munkahéttel többet dolgoznak otthon, mint a férfiak

A nők Magyarországon naponta átlagosan 75 perccel több időt töltenek háztartási munkával, mint a férfiak, miközben a kisgyerekes anyák munkába való visszatérését a bölcsődei férőhelyek hiánya és a rugalmas foglalkoztatás szűkössége is nehezíti. Gyurkó Helga fejlesztési szakemberrel arról beszélgettünk, mennyire valódi választás, hogy ki marad otthon a gyerekkel, és hogyan lesz a családon belüli munkamegosztásból hosszú távú karrier- és kereseti hátrány.

Új bél-agy zavarokat azonosítottak, az emberek 40 százaléka érintett lehet

Puffadás, hasi fájdalom, hányinger, székrekedés vagy éppen hasmenés: a bél és az agy közötti kommunikáció zavarai a lakosság mintegy 40 százalékát érinthetik. A frissen megjelent Róma V kritériumrendszer új diagnózisokat is beemelt, és több ponton átalakította, hogyan gondolkodunk ezekről a panaszokról. Magyarországon azonban a megfelelő ellátáshoz sok beteg továbbra is nehezen jut hozzá.

„Nem gondolom, hogy hálásnak kellene lennem a ráknak” – A kutató, aki a saját testében találta meg a daganatot

A mellrákról gyakran a szűrés, a gyógyulás és a pozitív történetek nyelvén beszélünk. Flink Lili biológus saját diagnózisa után azonban azt is megtapasztalta, mennyi düh, veszteség, bizonytalanság és tévhit kísérheti a betegséget. BRCA1-mutációval, kemoterápiával és több műtéttel a háta mögött arról beszél, miért veszélyes a csodaszerekbe vetett hit, miért nem szabad a betegeket hibáztatni, és miért nem kötelesség hálásnak lenni a rákért.

A mobil már azzal megöli a beszélgetést, ha kikerül az asztalra

Az okostelefon egyszerre segít kapcsolatban maradni másokkal és képes elvonni a figyelmünket azoktól, akik éppen mellettünk vannak. Kutatások szerint már az is ronthatja egy beszélgetés megélését, ha a telefon látható helyen van, a közösségi média hatása pedig erősen függ attól, hogyan és mennyit használjuk. Hogyan alakíthatunk ki olyan viszonyt a mobilunkkal, amelyben az eszköz szolgál minket, nem pedig fordítva? Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta írása.

A fiús szülőknél gyorsabb kognitív hanyatlást figyelt meg egy kutatás

Számíthat-e az, hogy lányokat vagy fiúkat nevelünk abban, hogyan öregszik később az agyunk? Egy amerikai kutatás meglepő összefüggést talált a gyermekek neme és a szülők időskori kognitív változásai között. A háttérben pedig valószínűleg nem egyszerű biológiai magyarázat áll.

Andrew J. Scott: Nagyon különböző módon öregszünk, a 65. születésnap nem tesz mindenkit egyformán időssé

Két ember ugyanazon a napon töltheti be a 65-öt úgy, hogy az egyik még egészséges, aktív és dolgozni szeretne, a másik pedig már évek óta betegségekkel és csökkenő munkaképességgel él. Andrew J. Scott közgazdász szerint a hosszabb élet önmagában ezért még nem társadalmi nyereség: az számít, mennyi egészséges év jut nekünk, és milyen lehetőségekkel érkezünk meg az időskorba. Magyarországon ezt különösen élesen mutatják az egészséges életévekben látható regionális különbségek.

Lehet-e másképp szeretni, mint ahogy gyerekként megtanultuk?

Van, aki könnyen bízik másokban, és természetesnek éli meg a közelséget, míg más folyamatosan attól fél, hogy elhagyják, vagy éppen akkor kezd távolodni, amikor egy kapcsolat igazán közelivé válna. A kötődés alapjai már csecsemőkorban formálódnak, de vajon mennyire határozzák meg későbbi kapcsolatainkat? És lehet-e változtatni azon, ahogyan másokhoz kapcsolódunk? Megyeri Zsuzsanna pszichológus, családterapeuta írása.

A vörös hús egy rejtett összetevője is növelheti a cukorbetegség kockázatát

A vörös hús fogyasztása nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve bizonyos daganatok kockázatával függhet össze, hanem a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhat. Ezt jelzik egy megfigyeléses tanulmány előzetes eredményei, amelyeket az Európai Cukorbetegség-kutató Társaság (EASD) milánói éves konferenciáján mutattak be. Az új tanulmány eredményei azonban összetett képet mutatnak a feldolgozott húsok és a molekulát szintén tartalmazó tejtermékek esetében is.

„Veszélyes, ha az ember kizárólag a sikerek és a kudarcok mentén éli az életét” – interjú Szilágyi Áronnal

Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnokként nagyon korán megtapasztalta, milyen az, amikor a teljesítmény szinte összenő azzal, amit saját magáról gondol. Egy rosszul sikerült világbajnokság kellett ahhoz, hogy felismerje: veszélyes, ha egy kudarc ennyire mélyre tudja küldeni. Azóta sokat változott a sikerhez, az egészséghez és saját határaihoz való viszonya, és ma már az is foglalkoztatja, hogyan lehet hosszú távon magas szinten teljesíteni úgy, hogy közben ne sérüljünk bele. Ezzel az interjúval indul a Pulzus új sorozata, az Élet, Út, Interjú, amelyben Gyárfás Dorka ismert emberek életútján keresztül beszélget arról, hogyan változunk az idővel, és hogyan alakul közben az, amit önmagunkról és az életünkről gondolunk.

Kösz, jól: Miért lesz egyre több gyerek rövidlátó, és mit lehet tenni ellene?

A rövidlátás világszerte egyre gyakoribb, és az előrejelzések szerint 2050-re már az emberiség fele érintett lehet. Különösen gyorsan nő az aránya a gyerekek és a fiatalok körében, miközben a miópia nem pusztán annyit jelent, hogy szemüvegre van szükség: nagyobb fokú rövidlátásnál később súlyosabb szembetegségek kockázata is emelkedhet. Dr. Tapasztó Beáta szemészorvossal arról beszélgettünk a Kösz, jól podcast új epizódjában, mi áll a jelenség terjedése mögött, mit lehet már gyerekkorban tenni a megelőzésért, és milyen módszerekkel lassítható a romlás.

Fáj a derekunk, ropog a térdünk, merev a nyakunk? Mikor segít a mozgás, és mikor kell inkább pihenni?

Derékfájás, ropogó térd, merev nyak: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden panasz mögött valamilyen károsodás áll. Pedig a fájdalom és a test strukturális állapota nem mindig jár kéz a kézben, a túlzott kímélet pedig sok esetben többet árthat, mint használ. Kriván András gyógytornásszal arról beszélgettünk, mikor érdemes mozogni, mikor kell pihenni, és mely mozgásszervi tévhiteket lenne ideje elengedni.

Szvetelszky Zsuzsa: A szorongás korát éljük, de van megoldás

Miért szorongunk ennyit egy olyan korban, amikor több információnk és több eszközünk van a kockázatok kezelésére, mint valaha? A bizonytalanságot nem tudjuk megszüntetni, mégis egyre több energiát fordítunk arra, hogy fejben előre megoldjuk a jövőt. Szvetelszky Zsuzsa szociológus egy svéd kutató gondolatai nyomán azt járja körül, hogyan lett a „mi van, ha?” korunk egyik alapélménye – és mi segíthet abban, hogy ne a lehetséges rossz forgatókönyvek irányítsák a mindennapjainkat.

A gombákban van egy különleges vegyület, amelyet egyre többet kutatnak az öregedés kapcsán

A gombák ritkán kerülnek egy mondatba az egészséges öregedéssel, pedig több szempontból is különleges élelmiszerek. Olyan rostokat, mikrotápanyagokat és bioaktív vegyületeket tartalmaznak, amelyek közül néhányat egyre intenzívebben vizsgálnak az életkorral összefüggő folyamatokban. A laskagomba, a shiitake és a vargánya különösen érdekes lehet ebből a szempontból, de a csiperkét sem kell lebecsülni. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Ha új munkahelyre kerülünk, az első lépés túljutni a sokkon

Egy új munkahely első hetei gyakran nemcsak az új feladatokról szólnak, hanem arról is, hogy meg kell tanulnunk egy addig ismeretlen közeg írott és íratlan szabályait. Az alkalmazkodás azonban nem feltétlenül jelent belesimulást: akkor járunk jól, ha közben azt is megtaláljuk, hol tudjuk megőrizni a saját működésünket, és akár alakítani is a környezetünket. Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadó írása.