Betöltés...

Friss cikkek

Miért hízunk könnyebben a hasunkra, és mitől romlanak a cukorértékeink? A felborult tápanyag-érzékelés az öregedés egyik rejtett motorja

Negyven fölött sokan azt tapasztalják, hogy a testük mintha csendben átállna egy másik üzemmódra. A hasi zsír könnyebben megmarad, a délutáni fáradtság gyorsabban lecsap, a fogyás lassabb lesz, a vércukorértékek pedig makacsabbul mozdulnak rossz irányba. Ilyenkor hajlamosak vagyunk mindezt egyszerűen az öregedés számlájára írni, pedig a háttérben egy nagyon is konkrét biológiai folyamat állhat. Megnéztük, mi történik, amikor a sejtek tápanyag-érzékelése fokozatosan kibillen, és melyek azok a mindennapi szokások, amelyekkel ezt érdemben befolyásolhatjuk.

A GLP-1 gyógyszerek nemcsak a testsúlyt csökkenthetik, hanem az ultrafeldolgozott ételek iránti vágyat is

Az elhízás kutatásának és kezelésének egyik legfontosabb európai fórumán olyan elemzést ismertettek, amely szerint a GLP-1-típusú fogyasztószerek nemcsak a testsúlyt, hanem az elhízásról szóló közbeszédet is átformálhatják. A szerzők szerint ha ezek a gyógyszerek valóban csökkentik az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást, annak hatását már az élelmiszer- és italgyártók is megérezhetik.

Foltok, szárazság, érzékenység – így öregszik a bőr, és ezt tehetjük ellene

A bőr öregedése nem az első ráncnál kezdődik. Sokszor már jóval előbb jelzi, hogy valami változik. Jobban húzódik zuhanyzás után, könnyebben kipirosodik, egy-egy folt nehezebben tűnik el. Mindez arra utal, hogy lassul a sejtek megújulása, gyengül a védőréteg, a tartószerkezet egyre sérülékenyebbé válik. Az igazi kérdés ezért nem pusztán az, mikor jelennek meg a ráncok, hanem hogy mi zajlik addig a felszín alatt. Remenyik Éva bőrgyógyász professzor segítségével azt jártuk körül, mit tud ma a tudomány biztosan a bőröregedés lassításáról.

A magas vérnyomás az egyik legfontosabb hosszú távú egészségügyi kockázat – szakértői útmutató a megelőzéshez

A magas vérnyomás sokáig nem okoz látványos tüneteket, miközben folyamatosan terheli a szervezetet. A szívet, az ereket, a vesét és akár a látást is károsíthatja, míg az érintett gyakran teljesen egészségesnek érzi magát. A magas vérnyomás világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a veszélyekről beszéljünk, hanem arról is: a hipertónia sok esetben megelőzhető, és még kialakult állapotban is rengeteget számít az életmódváltás.

A kardiológiai prevenció új célja: minél több élet az években

A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.

Sportolnék, de szégyellem magam – öt aranyszabály, hogy újraépítsük a kapcsolatot a testünkkel

Magyarországon a mozgáshiányról sokat beszélünk, arról viszont még mindig meglepően keveset, hogy a testkép, a megszégyenítés, az iskolai testnevelés rossz élményei és a társas szorongás hogyan zárhatják emberek tömegeit egy olyan életmódba, amiről ők maguk is tudják, hogy nem jó nekik. A kérdés ezért nem csupán az, miért nem mozgunk eleget, hanem az is, hogyan lehet úgy visszatalálni a mozgáshoz, hogy közben ne újabb szégyenforrás legyen, hanem valami, ami megtart, megerősít és felszabadít. Gyömbér Noémi sportpszichológussal és Gáspár Anna gyógytornásszal beszélgettünk.

A fogyás 65 év felett is lehetséges: biztató eredményeket mutat egy új kutatás az időskori elhízás kezelésében

A European Congress on Obesity (ECO), Európa vezető elhízástudományi kongresszusa idén 2026. május 12–15. között Isztambulban zajlik, ahol a kutatók a legfrissebb eredményeket osztják meg az elhízás megelőzéséről és kezeléséről. A testsúlyproblémákkal kapcsolatos kutatások idén is kiemelt figyelmet kapnak, különösen a szemaglutidhoz hasonló új generációs fogyókúrás gyógyszerek, amelyek alapjaiban formálhatják át az elhízás terápiáját. Egy friss elemzés szerint a szemaglutid a 65 év feletti felnőtteknél is jelentős fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezhet, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, az időskori fogyás továbbra is érzékeny és sok kockázatot rejtő terület. Vajon valóban biztonságos lehet a gyógyszeres fogyás idősebb korban, vagy újabb egészségügyi dilemmák előtt állunk?

„Egy agydaganat mindig új helyzeteket eredményez” – beszélgetés Peter Vajkoczyval, Európa egyik vezető idegsebészével

Szakmája demisztifikálását tűzte ki célul a Németország legnagyobb és legmodernebb idegsebészeti centrumát vezető Peter Vajkoczy, akinek magyarul is megjelent könyve olvasók tízezreivel ismertette meg az idegsebészet világát. A berlini Charité magyar származású professzorával nehéz, nemegyszer tragikus esetekről, az idegsebészet jelenéről, jövőjéről beszélgettünk, és azt is megtudtuk, milyen zene szól a műtőben.

Tényleg tovább élnek, akik szaunáznak? Megnéztük, mit mondanak a kutatások

A szauna régi, ismerős rutin, de a köré épült ígéretek már nagyon is újak. A forróságtól ma sokan nemcsak megkönnyebbülést várnak, hanem jobb keringést, lassabb öregedést, sőt akár hosszabb életet is. Utánajártunk, mi történik valójában a testben a hőterhelés alatt, mit mutatnak az emberi vizsgálatok a szív, a vérnyomás és az agy kapcsán, kiknek lehet hasznos, és hogyan érdemes biztonságosan belevágni.

Miért szoronganak a nők többet Európában?

Az európai nők többet szoronganak, mint a férfiak; a depresszió, a kiégés folyamatosan sújtja őket. A mentális problémák mögött gyakran nem csupán biológia és személyes nehézségek állnak, hanem elégtelen társadalmi struktúrák, nemi egyenlőtlenségek – figyelmeztet egy friss európai jelentés.

A külön alvás lehet a boldog párkapcsolat egyik titka – állítják alváskutatók

Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?

A tudós, aki miatt ma már a génjeinkből próbálják megjósolni a betegségeinket

Ma már néhány nap alatt feltérképezhető egy daganat genetikai háttere, ritka betegségek gyanúja esetén DNS-elemzést kérnek, és egyre többször halljuk, hogy az orvoslás jövője személyre szabott lesz. Ennek a genetikai forradalomnak az egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja volt Craig Venter, aki nemcsak felgyorsította az emberi genom feltérképezését, hanem azt a kérdést is új szintre emelte: kié valójában az élet kódja?

„Alig eszem, mégsem fogyok” – a kellemetlen igazság az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy mögött

Sokan hiszik, hogy a hormonok felülírják a kalóriadeficitet, és ezért lehetetlen megszabadulni a plusz kilóktól, de vajon igaz ez? Miért nem sikerül a fogyás még diéta mellett sem? Cikksorozatunk 2. részében utánajárunk a leggyakoribb tévhiteknek, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a vércukor-ingadozás szerepének, és megmutatjuk, mi történik valójában a szervezetben.