Friss cikkek

Akár két kilóval is többet mutathat a mérleg egy sós vacsora után – honnan tudhatjuk, hogy túl sok sót fogyasztunk?

A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata miatt a szakmai ajánlások következetesen a só csökkentésére biztatnak, közben egyre több kutatás vizsgálja azt is, mi történik, ha valaki túlzottan visszafogja a nátriumbevitelét. Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk arról, mekkora az ideális mennyiség, és hogyan lehet ügyesebben elkerülni a sót.

„Sok gyerekről tudom, hogy nekünk köszönhetően úszták meg a hajléktalanságot” – a fociegyesület, amely Szöulig röptette az állami gondozásban felnőtt gyerekeket

A Második Esély Sportegyesület húsz éve ad lehetőséget az ingyenes sportolásra – hajléktalanoknak, menekülteknek, mélyszegénységben élő gyerekeknek. Utóbbiak között sok az állami gondozásban élő fiatal is. Mikor kezdtek kijárni a hajléktalan focivilágbajnokságra, és milyen országokba jutottak már el? Miért jó a foci a hátrányos helyzetű gyerekeknek? És mit mesélt nekünk Benedek, Peti és Amanda arról, hogy milyen gyermekotthonban élni? Riport.

Lapos has, egészséges gerinc, jobb közérzet – mit tud valójában a pilates, és mi az, ami csak marketing?

A pilates ma már jóval több, mint divatos mozgásforma: stúdiók, reformerórák és különféle pilatesmódszerek lepik el a közösségi médiát, miközben egyre többen várnak ettől a mozgásformától erősebb törzsizmokat, jobb testtartást vagy éppen nagyobb hajlékonyságot. Kardos-Kővágó Henrietta pilatesoktató segítségével jártunk utána, mi az, amire tényleg jó a pilates, milyen élettani hatásai vannak, kinek érdemes belevágnia, és melyek a leggyakoribb tévhitek vele kapcsolatban.

Nagyon máshol lehet kompetenciában egy olyan gyerek, akit mindenhova autóval visznek, mint aki kiskorától a lábán jár – Kösz, jól

Valóban agyonvizsgálják Magyarországon a gyerekeket? Miért a természetközeli a megfelelő módszer, ha azt akarjuk, hogy gyerekeink egészségesek legyenek? Miért beszélnek szakértőink „supináltcipő-mítoszról”? Miért olyan elterjedt itthon az a félelem, hogy „megfázik a gyerek”? Hogyan vegyünk elejét az ételallergiának, és mit vegyenek figyelembe azok a szülők, akik mentesen étkeznek, és gyerekeiket is így táplálják? Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna csecsemő- és gyermekorvos, valamint dr. Kovács Milán ortopéd traumatológus volt a Kösz, jól podcast vendége.

Máris sokat segít az AI a rák elleni harcban, de bámulatos lehetőségeket rejt a jövő

A mesterséges intelligencia szerepe az onkológiában már nem ér véget a daganat felismerésénél. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan lehet képes a technológia évekre előre jelezni a magasabb daganatkockázatot. A lehetőségek ígéretesek, de a korai kockázati jelzés még nem jelent diagnózist, és a gyakoribb vizsgálat sem feltétlenül vezet jobb megelőzéshez. A téméban Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója segített eligazodni, aki közel húsz éve foglalkozik a daganatos betegségek személyre szabott diagnosztikájával és kezelésével.

Nem attól fog sportolni a gyerek, hogy anya és apa is fut – így válhat a jó példa teljesítménykényszerré

A szülő rendszeresen fut, biciklizik, edzőterembe jár vagy hétvégén túrázni indul. A gyerek ezt látja, természetes számára, hogy a mozgás része a mindennapoknak. Jó eséllyel ő is sportolni kezd? Hol húzódik tehát az egészséges szülői támogatás és a teljesítménykényszer határa? Mit tanul meg a gyerek abból, ha a szülei sportolnak, és mit abból, ha azt látja, hogy a sport mindenáron teljesítendő feladat? És hogyan lehet úgy átadni a mozgás szeretetét, hogy a gyereknek közben megmaradjon a saját döntésének szabadsága? Szeifert Noémi sportpszichológussal beszélgettünk.

Előnyünkre is válhat, ha néha haragszunk

A haragot sokan olyan érzésnek tartják, amelyet jobb minél gyorsabban elnyomni. Pedig önmagában nem az a baj, hogy dühösek leszünk: sokkal inkább az számít, felismerjük-e, mi váltotta ki, és mit kezdünk vele. Dr. Knapek Éva klinikai szakpszichológussal arról beszélgettünk, mit jelezhet a harag, mi történik, ha rendszeresen háttérbe szorítjuk, és hogyan lehet úgy kifejezni, hogy ne romboljon bennünket vagy a kapcsolatainkat.

Nemcsak az számít, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy mikor: ugyanaz az étel máshogy hathat ránk reggel és este

Lehet, hogy ugyanaz a reggeli, ebéd vagy vacsora nem ugyanazt váltja ki a szervezetünkből attól függően, mikor esszük meg. Az inzulinérzékenység, a glükóztolerancia és a biológiai óránk működése ugyanis a nap során változik. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogyan érdemes időzíteni az étkezéseinket – különösen akkor, ha időszakos böjtöt követünk, fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen szeretnénk jobban együttműködni a saját ritmusunkkal. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Máté Gábor: Lehet alkoholt inni nem függő módon, de életveszélyesen is. Így van ez a szexszel, a munkával, az evéssel is

„Az én mantrám az, hogy ne azt kérdezd, miért van a függőség, hanem azt, hogy mi okozta a fájdalmat” – mondta Máté Gábor orvos, aki Bajzáth Sándor addiktológiai konzultánssal közösen olyan kérdéseket beszélt át, mint hogy ki számít függőnek, mikor csap át egy szenvedély addikcióba, és milyen hibákat követ el az ellátórendszer, illetve a család, amikor függőséggel kerül szembe. Magyarország a másfél millió alkoholbeteg országa, ahol a függőség problémája a társadalom felét érintheti hozzátartozói szinten.