Betöltés...

Friss cikkek

Mi lesz az életmódváltással, ha egy injekció is segíthet lefogyni?

A GLP-1-es fogyókúrás gyógyszerek, köztük az Ozempic és a Wegovy, néhány év alatt teljesen átalakították, hogyan beszélünk az elhízás kezeléséről. Egy friss elemzés szerint az ilyen készítmények iránti Google-keresések száma huszonötszörösére nőtt, miközben a diéta, mozgás és más életmód-alapú módszerek iránti érdeklődés inkább stagnált. Ez egyszerre lehet jó hír és figyelmeztetés: a gyógyszeres áttörés új embereket is bevonhat a testsúlyról való gondolkodásba, de nem lenne szerencsés, ha közben elfelejtenénk, hogy az életmódváltás egészségnyeresége nem csak a fogyásról szól.

Nem biztos, hogy baj van, ha szülés után sokáig nem kívánjuk a szexet

A szülés után sokan azt várják, hogy a test és a vágy egy idő után egyszerűen visszaáll a régi működésére. Csakhogy a terhesség, a szülés, a gyermekágy és az anyává válás nem zárójelbe tett epizódok: testi sérüléseket, új érzéseket, kiszolgáltatottságot, erőt, traumát vagy épp mélyebb kapcsolódást is hozhatnak. Mester Dóra Djamila szexedukátor szerint a szülés utáni szexualitásban nem az a legfontosabb kérdés, mikor “kell” újra készen állni, hanem hogy merünk-e türelmi időt adni magunknak, a testünknek és a párkapcsolatunknak.

110 éves a nagypapa, csak harminc éve halott: hamis alapokra építették az egész longevitymozgalmat?

A hosszú élet titkát sokan a világ legidősebb embereinek étrendjéből, szokásaiból és lakóhelyéből próbálták kiolvasni. Csakhogy egy új könyv szerint a történet egyik alapja jóval ingatagabb lehet, mint gondoltuk: a szupercentenáriusok egy részénél még az sem biztos, hogy valóban annyi ideig éltek, mint állítják róluk. Ha pedig az életkorok mögött pontatlan nyilvántartások, eltűnt anyakönyvek vagy nyugdíjcsalások állnak, abból nehéz megbízható tanácsokat levonni az egészséges öregedésről.

Kitiltották a diót és a mogyorót, csökkent a só, választható lett a menü – de tényleg egészségesebb lett az iskolai menza?

Melyik gyerek allergiás valójában, és melyiknél csak a szülői aggodalom szól közbe? Miért különbözik ennyire egymástól a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia, ha a tünetek sokszor annyira hasonlóak? Kopjár Ildikó dietetikus szerint a válaszok sokszor meglepőek, és komoly tévhiteket oszlatnak el azzal kapcsolatban, mit szabad, és mit nem szabad megvonni egy gyermek étrendjéből. A szakértővel arról is beszélgettünk, hogyan alakítja át a hazai menzák világát a friss szabályozás, amely kitiltotta a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot az iskolai étkeztetésből, és amely 2028-ig felére csökkentheti a gyerekek napi sóbevitelét is.

A nők nem gyerekek, mégis túl gyakran kezelik őket úgy, mintha felügyeletre szorulnának

A nők helyzetéről könnyű úgy beszélni, mintha különálló ügyekről lenne szó: munkaerőpiacról, abortuszról, családon belüli erőszakról, politikai képviseletről vagy anyaságról. Les Krisztina, a PATENT Jogvédő Egyesület munkatársa szerint ezek mögött ugyanaz a hatalmi kérdés húzódik meg: teljes értékű felnőttként kezeljük-e a nőket, akik dönthetnek a saját életükről. A kutatások és a magyar társadalmi attitűdök alapján erre még mindig nem magától értetődő a válasz.

Nem csak a genetika számít? Egy gombaölő szer bomlásterméke hormonzavart és korai pubertást okozhat a lányoknál

Egy friss spanyol kutatás szerint nem csak a génjeink határozzák meg, mikor érik nővé egy kislány: egy gombaölő szerből származó vegyület korábbra tolhatja az első menstruációt, míg egy másik, rovarirtó eredetű anyag meglepő módon éppen késleltette azt. A tudósok szerint az összefüggés egyelőre nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, de a korai pubertás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért nagyobb vizsgálatokat sürgetnek a téma további tisztázására.

A jókislányság ára: miért betegítheti meg a lányokat az iskolai megfelelés?

A lányokról gyakran azt gondoljuk, hogy jobban illeszkednek az iskola világához: fegyelmezettebbek, szorgalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak, miközben a fiúkat sokszor mozgékonyabbnak, figyelmetlenebbnek vagy nehezebben kezelhetőnek látjuk. Csakhogy ennek a látszólagos előnynek ára is lehet. A túl jó alkalmazkodás pszichoszomatikus panaszokban, a családi és iskolai elvárások pedig később a matekos önbizalom, a pályaválasztás és a „nekem ez nem való” érzés kialakulásában is megjelenhetnek.

Egy lépéssel közelebb kerültünk az emberi végtagok újranövesztéséhez

Amerikai kutatók olyan gyógyító folyamatokat tártak fel az emlősök fiziológiájában, amelyek megmutatják, hogyan működik a testünk a traumás sérülésekből való felépülés során, és reményt ad arra, hogy valamikor majd a jövőben akár az ember is újjáépítse elveszített csontvázszerkezetét, még ha nem is tökéletes eredménnyel.

A test még dolgozik, de a lélek már felmondott: egy regény brutálisan pontos képet ad a kiégésről

Előfordulhat, hogy valaki nem utálja a munkáját, csak egyszerűen már semmit nem érez iránta. A vasárnap esti szorongás, a végtelennek tűnő meetingek, a kollégák iránti egyre növekvő közöny és a „mindegy” érzése könnyen lehet a kiégés előszobája. Beatriz Serrano „Elégedetlenség” című regénye úgy mutatja meg a burnout, a quiet quitting és a modern munkahelyi kiégés belső világát, hogy közben egyszer sem kell kimondania: kiégés. Mi történik akkor, amikor a test még minden reggel bemegy dolgozni, a lélek viszont már rég felmondott? Gábor Fanni pszichológus írása.

Új szintre lépett a bél-agy kapcsolat kutatása: a bélflóra a stresszt és a depressziót is befolyásolhatja

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.

Tényleg le kell mondani a kenyérről, ha egészségesebben akarunk étkezni?

Kevés ételhez kapcsolódik ma annyi bűntudat, mint a kenyérhez: egyszerre félünk a szénhidráttól, a gluténtól, a hízástól és attól, hogy rosszul választunk. Pedig a szakértők szerint nem az a kérdés, ehetünk-e kenyeret, hanem hogy milyet választunk, mennyit eszünk belőle, és mi kerül mellé a tányérra. Az új kenyér ünnepe alkalmából Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakértővel és Szabadfi Szabolcs mesterpékkel néztük meg, mit tud a kovász, mit nem tud az ősbúza, és hogyan lehet felismerni a valóban jó kenyeret.

Rafael Nadal pályafutása pszichológus szemmel: szenvedés, szorongás, teljesítménykényszer

Rafael Nadalon a tévén keresztül is látszott, hogy „valami nem stimmel” vele. A róla készült új Netflix dokufilm pedig pontos választ ad arra, amit pszichológusként eddig is sejtettünk, hogy micsoda teljesítményszorongás van a siker és a kényszeresség mögött. Nemcsak a vizespalackok mértani pontossággal történő elhelyezése, a vonalak kerülgetése és a rituális mozdulatsor volt árulkodó, hanem egyfajta feszültség a vonásokban, a tekintetben. Gábor Fanni pszichológus írása.

Van, akinek kevés, másnak sok a napi két liter víz – de honnan tudhatjuk, mennyi az elég?

Sokszor úgy beszélünk a folyadékfogyasztásról, mintha csak döntés kérdése lenne: tegyünk magunk mellé egy kulacsot, töltsünk le egy appot, és igyunk többet. A valóságban azonban még egy ilyen alapvető szükségletnél is beleszólnak a szokásaink, a stressz, a családi minták, a munkahelyi környezet, sőt az is, hogy a víz sokak számára egyszerűen nem elég vonzó inger. Szabó Adrienn dietetikussal néztük meg, mennyi folyadékra lehet szükségünk, mi számít bele, és mit lehet tenni, ha a jól ismert trükkök nem működnek.

Duplájára nőtt a szifiliszesetek száma Magyarországon négy év alatt

A szexuális úton terjedő fertőzések többsége hosszú hónapokig, akár évekig is tünetmentesen zajlik a szervezetben, miközben az érintett tudtán kívül továbbadhatja a kórokozót a partnerének. A hazai bejelentési statisztikák szerint egyetlen év leforgása alatt négyezernél is több szifilisz-, gonorrhoea- és chlamydiaesetet regisztráltak Magyarországon, és a számok évek óta emelkedő tendenciát mutatnak: a szifiliszdiagnózisok száma 2020 óta megkétszereződött, a chlamydiafertőzéseké pedig közel harmadával nőtt. Mivel a bejelentett esetszám kizárólag a felismert fertőzéseket takarja, a valós előfordulás ennél feltehetően jóval magasabb.

Több együtt töltött év: kutyák öregedését lassító gyógyszert fejleszt egy startup

Tablettával lassítanák a tudósok a kutyák öregedését. Bár a készítmény még nem kapott forgalmazási engedélyt, már fontos hatósági mérföldkövekig jutott. A tét túlmutat az állatgyógyászaton, mivel a kutyák egészségesebb öregedése az emberi élettartam-kutatás számára is fontos felismeréseket hozhat. A nagy ígéretek mögött azonban egyelőre még sok a bizonytalanság.