Betöltés...
Adott egy egyedülálló anya három gyerekkel, aki találkozik valakivel, egymásba szeretnek, és együtt akarják folytatni az életüket. Ez eddig elég átlagos, de Annamari élettörténete mégis más, mert korábbi identitásának a megkérdőjelezését és újraértelmezését is jelenti. Annamari esetét Megyeri Zsuzsanna pszichológus, párterapeuta tolmácsolja.
A rákról szóló tanácsok között könnyű elveszni: egyik nap egy étrend-kiegészítő tűnik ígéretesnek, másnap egy diéta, harmadnap egy új szűrési ajánlás. De vajon mit tartanak ebből tényleg fontosnak azok az orvosok, akik nap mint nap daganatos betegekkel foglalkoznak? Három vezető onkológus mesélt arról, ők mit építettek be a saját életükbe – és mi az, amitől óvatosan távol tartják magukat.
A gyereknevelésben a legnehezebb talán az, hogy sokszor nem a rossz szándék visz félre, hanem a túl jó. Azt hisszük, az okosság dicsérete önbizalmat épít, a sok különóra előnyt ad, a gyerek előtti veszekedések elrejtése megóvja őt, a testvérféltékenységet pedig több szeretettel lehet megoldani. Egy amerikai szerzőpáros szerint ezek közül több is makacs tévhit lehet. Kugler Judit pszichológus írása.
Van az a pont, amikor egy orvos még szereti a hivatását, de már nem bírja a rendszert, amelyben dolgoznia kell. Írországban egyre több fiatal orvos jut el idáig, és sokan külföldön keresnek olyan munkahelyet, amely több szabadidőt, jobb feltételeket és nagyobb szakmai mozgásteret biztosít. Mechtler László onkológus professzor szerint ez Magyarországnak is figyelmeztetés: a szakembereket nem elég kiképezni, olyan ellátórendszer kell, amely nem őrli fel őket.
A szülés sok nő számára nem felszabadító élmény, hanem trauma, amelynek következményei hónapokkal később is megmaradhatnak. Egy brit elemzés szerint évente több mint 15 ezer nő szenvedhet úgy szüléshez kapcsolódó PTSD-ben, hogy a problémát nem ismerik fel.
Liz Parrish 2015-ben Kolumbiába utazott, hogy saját magán próbáljon ki két olyan kísérleti génterápiát, amelyeket az Egyesült Államokban ilyen formában nem engedélyeztek volna. Nem halálos betegség miatt vállalta a beavatkozást, hanem azért, hogy közvetlenül az öregedés biológiai folyamataiba avatkozzon be. Támogatói úttörőnek tartják, kritikusai szerint viszont éppen azokat a biztonsági lépéseket kerülte meg, amelyeknek ki kellene deríteniük, működik-e egy kezelés, és milyen kockázatai lehetnek hosszú távon.
A munkánkhoz fűződő viszony nem egyszerűen azon múlik, hogy elég pozitívan gondolkodunk-e róla. Számít, mennyi értelmet találunk a feladatainkban, mennyi önállóságot kapunk, milyen a vezetés, mennyire igazságos a munkahelyi környezet, és marad-e energiánk a munkán kívüli életünkre is. Repka Ágnes HR-szakértő írása arról, hogyan lehet több örömöt találni a kenyérkeresetben, mikor érdemes váltani, és hogyan válhat a munka iránti szenvedély idővel szenvedéssé.
Egy pohár üdítő ritkán tűnik többnek egyszerű frissítőnél. A cukros italok mégis egyre gyakrabban kerülnek a tudományos kutatások fókuszába, ahogy a szakemberek azt vizsgálják, milyen szerepet játszhatnak hosszú távon a daganatos betegségek kialakulásában.
Egy párkapcsolatban számos tényezőt nem tudunk előre kiszámítani. De van egy dolog, ami csak rajtunk múlik: hogy mennyire vagyunk képesek arra a belső feldolgozási folyamatra, amelyet tudatosságnak nevezünk. A romantikus kapcsolat elején a „rózsaszín ködöt” okozó feniletilamin félretájékoztat: ideálképet alkotunk a másikról, és képesek vagyunk mindent elfogadni és semmit sem észlelni azokban a helyzetekben, amelyekben esetleg jól jönne egy kis józanság. Dr. Belső Nóra pszichiáter írása.
Hatéves kislány halálát okozta egy kísérleti génterápia Kínában. Az eset jelzi az új gyógymódok kockázatait, de aligha veti vissza tartósan a próbálkozásokat, amelyek több halálos betegség egyedüli orvosságának tűnnek.
Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.
Ha este tízkor ugyanazt esszük meg, amit délben ettünk volna, a szervezetünk nem feltétlenül reagál ugyanúgy. Ennek egyik oka, hogy biológiai szempontból reggel és este „nem ugyanazok” az emberek vagyunk. A késői étkezés ezért nem feltétlenül jó ötlet: a kutatások szerint érdemes a nagyobb étkezéseket inkább a nap korábbi részére időzíteni.
Sokan épp akkor engedik el végleg a rendszeres mozgást, amikor az már nem esztétikai kérdés, teljesítményügy vagy fiatalságpótlék, hanem maga az önálló élet egyik alapfeltétele. Ötven felett a sport segítségével izomerőt, egyensúlyt, esésmegelőzést, lassabb leépülést, jobb anyagcserét és nagyobb biztonságot építünk ki a hétköznapokban. Ennek ellenére Magyarországon a 65 év felettiek több mint fele 2,5 órát sem mozog egy egész hét alatt. A sport kérdésének idős korban már más súlya lesz: meddig tudunk segítség nélkül felállni, lépcsőzni, bevásárolni, közlekedni és önállóan létezni a saját életünkben?
Sokszor nem azért maradunk egyedül a problémáinkkal, mert senki sem segítene, hanem mert nem merjük kimondani, mire lenne szükségünk. Félünk, hogy tehernek tűnünk, gyengének látszunk, elutasítanak, vagy azt hisszük, a másiknak magától is észre kellene vennie, miben vagyunk elakadva. Pedig a segítségkérés nem gyengeség, hanem tanulható készség: minél pontosabban fogalmazzuk meg, mit kérünk, annál nagyobb eséllyel kapunk valódi támogatást. Rőmer Glória pszichológus írása.
Nemcsak a neurodivergens kis páciensek, de az egészségügyi szakemberek is szoronganak, ha a rendelőintézetben, kórházban találkozásra kerül sor. Összegezve elmondható: mindnyájan az ismeretlentől tartanak. Ezen változtathat egy újfajta szemlélet.
Kulcsfontosságú korai tapasztalatok, formabontó hajlam, valamint a tanulás és a munka során szerzett ismeretek – ezek a tényezők hoztak létre különleges esszenciát három világhírű tudós – három nő – személyében. Szakács Hanna pszichológus írása Margaret Mead, Jane Goodall és Anna Freud különleges tulajdonságairól és neveltetéséről.
A petefészek öregedéséről legtöbbször akkor beszélünk, amikor a termékenység vagy a gyermekvállalás kerül szóba. Pedig ez a szerv jóval korábban kezd öregedni, mint a testünk legtöbb része, és a változásai nemcsak a petesejtek számát vagy minőségét érintik. A petefészek hormonális működése a szív- és érrendszerre, az anyagcserére, a csontokra és az agyra is hatással lehet, ezért egyre több kutató tekint rá a női longevity egyik fontos, sokáig alulértékelt szereplőjeként. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Népbetegségnek számít a migrén és a tenziós fejfájás Magyarországon, amelyet a legtöbbször gyógyszerrel kezelnek. Ritkán kérdez rá az orvos a beteg képernyőidejére, pedig az újabb, köztük magyar kutatások szerint van összefüggés.
Az állásunk, a kapcsolatunk, az otthonunk vagy az anyagi helyzetünk valódi biztonságot adhat, ezért érthető, ha megrendülünk, amikor ezek közül valamelyik veszélybe kerül. A gond akkor kezdődik, ha teljesen azonosítjuk magunkat azzal, amit felépítettünk, és úgy érezzük, egy veszteséggel együtt mi magunk is eltűnünk. Pedig a külső kapaszkodók elveszhetnek, de az a tudás, kitartás, bátorság és kapcsolódási képesség, amellyel létrehoztuk őket, nem feltétlenül vész el velük együtt. Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
Nem csupán jópofa fordulat, hogy valaki „allergiás” az edzésre, a testmozgás ritkán ugyan, de valóban kiválthat életveszélyes anafilaxiás sokkot. A jelenséget néhány évtizede ismerik, ám azóta sem egyértelmű, kiknél, milyen tényezők hatására alakul ki. Jó hír viszont, hogy tudatos életmóddal minimalizálható a kockázat.
