Friss cikkek

Roska Botond: 2050-re a rövidlátás lesz a vakság leggyakoribb oka

„Az első díjamnak azt tekintem, amikor egy vak ember bejelentette, hogy a kutatásaimnak köszönhetően tárgyakat lát” – mondta a HVG-nek Roska Botond neurobiológus, aki egy új génterápiával elérte, hogy látásukat felnőttkorukban elvesztő emberek ismét felismerhessenek tárgyakat. A tudóst nemrég a látáskutatás legnagyobb elismerésével jutalmazták, kutatócsoportjával most az arcfelismerésen dolgoznak, de a rövidlátás terjedését is megállítanák.

„Mi van, már nem szeretsz?” – így működnek a sémáink a kapcsolatainkban

Sokan pontosan felismerik, milyen gyerekkori minták irányítják a viselkedésüket, mégis újra és újra ugyanúgy reagálnak. Egy elmaradt üzenetből könnyen lesz elhagyatottságérzés, a sértettségből támadás, a teljesítményvágyból pedig könyörtelen önkritika. Lóki Eszter pszichológus és sématerápiás konzultáns arról beszélt, hogyan lehet ezeket az automatikus működéseket felismerni és fokozatosan átírni.

Nem maga a transzneműség a lelki teher, hanem az azzal járó rendszerszintű kirekesztés

A diszkrimináció és az elszigeteltség a transz emberek lelki egészségét nem csak Magyarországon terheli: Európa-szerte előfordul, hogy az egészségügyi ellátásban a hozzájuk fordulók identitását próbálják megváltoztatni, összekeverve a kirekesztés következményeit azzal, hogy valaki transz. Hogyan élik meg a mindennapokat itthon a transznemű emberek? Hogyan lehet támogatást nyújtani anélkül, hogy identitásukat betegségként bélyegeznénk meg? A PULSE európai újságírói együttműködés riportja.

Nem akaratgyengeség, ha nem tudunk leállni az édességgel

Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné. A legfrissebb neurobiológiai kutatások szerint a cukor utáni vágy hátterében az áll, hogy a bél érzősejtjei jelzik az agynak a cukor és a kalória érkezését, az agy pedig dopamin közvetítésével rögzíti az élményt. Így később ismét megkívánjuk az édességet. Három szakértő segített megérteni a „cukorfüggés” természetét.

A terhesség elvesztése után sok nőt mardos az önvád, pedig a vetélés gyakran nem más, mint kegyetlen védelmi mechanizmus

Nők milliói gyászolják a meg nem született gyermeküket úgy, hogy közben magukat hibáztatják, és azt hiszik, valamit rosszul csináltak. A kutatások szerint a felismert terhességek jelentős része vetéléssel végződik, a korai terhességvesztések hátterében pedig gyakran olyan kromoszóma-rendellenességek állnak, amelyekre az anya nincs hatással. Miért övezi még mindig hallgatás a vetélést, hogyan válik a gyász láthatatlanná, és mi segíthet feloldani az érintetteket gyakran kínzó bűntudatot?

A lecsó példája: ezért indul hátrányból a demencia elleni harcban, aki magyar konyhán nevelkedett

Hogyan táplálkozzunk, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást? – erről beszélgettünk Fekete Mónika kutatóorvossal, annak a kutatásnak a vezetőjével, amely a polifenolok szerepét vizsgálta az agy egészséges öregedésében. Hogyan hatnak a bélrendszer mikroszkopikus lakói az agyra? Mire jók a polifenolok, és mennyit segítenek a táplálékkiegészítők? Milyen életmódot javasol a szakértő?

A helikopterszülők talán nem is sejtik, miért szorong a gyerekük

A gyerekkor része az önállóság megtanulása és a saját tapasztalatok megszerzése, a túlféltő szülői magatartás azonban mindezt megnehezítheti. De vajon milyen következményei lehetnek annak, ha a gyerekeknek egyre kevesebb lehetőségük van az önálló döntésekre, és mit tehetnek a szülők azért, hogy felkészítsék őket a felnőtt életre?

Már a saját családunkban is ellenséget látunk? Így lehetne begyógyítani Magyarország politikai sebeit

Egy politikai korszak nem ér véget attól, hogy lezárul egy választás, megbukik egy rendszer vagy elcsendesedik egy kampány. Ahogy a feldolgozása sem ér véget annál, hogy megértjük, mi történt velünk. A következő lépés az, ha tisztázzuk: hogyan lehet visszaszerezni a hétköznapi kontrollt, a bizalmat, a vitaképességet és a közös cselekvés élményét egy olyan társadalomban, ahol sokan megtanultak hallgatni, gyanakodni, elkerülni egymást vagy politikai oldalak szerint mérni az embereket.

Schwab Richárd: Nemcsak az számít, mennyi kávét iszunk, hanem az is, mennyi koffein marad belőle a szervezetünkben

A gyulladásos bélbetegség diagnózisa után sokan a reggeli kávéról is lemondanak, mert attól tartanak, hogy a koffein ronthatja a tüneteiket. A legújabb kutatások azonban árnyalják a képet: a kávéfogyasztás és a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa kapcsolatában olyan összefüggéseket találtak, amelyekre érdemes odafigyelni. Vajon valóban árt a kávé a gyulladt bélnek, vagy bizonyos esetekben még kedvező hatása is lehet? Mennyi koffein számít mérsékelt mennyiségnek, és miért reagálhat egészen másképp ugyanarra a kávéra két ember szervezete? Gasztroenterológusokat kérdeztünk.

Magyarokra fejlesztett epigenetikai órán dolgozik egy kutatócsoport

Két egykorú ember szervezete nem feltétlenül ugyanabban az ütemben öregszik. A társadalmi-gazdasági helyzet az epigenetikai öregedés egyes mutatóival is összefügghet, ráadásul ezek közül néhány már gyermekkorban kimutathat – állapította meg egy átfogó tanulmány. Cikkünkben annak jártunk utána, mit mérnek valójában az epigenetikai órák, és mit jelenthet mindez magyar szemmel.

Ujhelyi Nelli: A 46 kilogrammos fogyásomnál bevált egy egyszerű kapaszkodó

„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató, aki azt vizsgálja, hogyan formálják az egészséges élet esélyeit a családi mintáink, valamint a társadalmi, gazdasági és kulturális környezetünk. Hogyan lehet a hosszú egészséges élet gyakorlatát magyar viszonyok között megvalósítani? Mi hozta el a szemléletváltást a szakértő életében? Interjú.