Betöltés...
Ahogy öregszik a Föld népessége, úgy nő a demenciás esetek száma. Úgy tűnhet, az ember kiszolgáltatott ennek a kórnak, azonban az utóbbi időben több kutatás is új megvilágításba helyezte a megelőzés lehetőségeit.
Első ránézésre meglepően jó hírt mutatnak a magyar halálozási statisztikák: jóval kevesebben halnak meg 50 éves kor előtt, mint tíz évvel ezelőtt. A háttérben azonban sokkal összetettebb folyamatok húzódnak meg. Miközben jelentősen csökkent az öngyilkosságok és a halálos balesetek száma, a daganatos betegségek egy része egyre gyakoribb a fiatalabb korosztályokban is. Megnéztük, mi javult valóban az elmúlt évtizedben, mit torzítanak a statisztikák, és milyen egészségügyi kockázatok fenyegetik ma leginkább a 40-eseket Magyarországon.
Akik átéltek tragédiákat, gyakran arról számolnak be, hogy a feldolgozás után erősebbekké, az életet értékesebbnek látó személyekké váltak. Hogyan lehetséges ez, mi történik a feldolgozás során?
A 100 éves természettudós sosem szeretett életmódtanácsokat osztogatni, és következetesen állítja, hogy a hosszú élet elsősorban szerencse kérdése. De a természet közelségének, a mozgásnak és a rendkívüli kíváncsiságának is köze lehet ahhoz, hogy ennyi idősen is ilyen jó formában van.
A humor nagyrészt tanult viselkedés, és érdemes minél hamarabb elkezdeni fejleszteni, mert idősebb korban a megküzdés egyik fontos eszközévé válhat. Miért alakul át a humorérzék az életkor előrehaladtával? Milyen élettani hatásai vannak a nevetésnek? És mi köze a viccelődésnek az önismerethez?
Sok nő úgy vág bele újabb és újabb diétákba, hogy közben észre sem veszi: a teste már rég vészjeleket küld. Kimaradó ciklus, állandó fáradtság, alvásproblémák, szorongás az étkezés körül, romló teljesítmény – a túlzott kalóriamegvonás ára gyakran nem azonnal látszik. Miközben a longevity világában egyre népszerűbb a kalóriakorlátozás és az időszakos böjt, a női hormonrendszer sokszor egészen másképp reagál az energiahiányra, mint azt a trendek sugallják. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Mindenkit fárasztanak ezek a kis csevegések, de talán mégsem annyira, mint azt sokan gondolják.
Egy apa, aki elveszítette a fiát, egy futó, aki soha nem áll meg, és egy ember, aki a saját fájdalmát mások reményévé próbálja formálni. Csingár István ultrafutóval beszélgettünk arról, hogyan lehet mentálisan kibírni több mint két nap folyamatos mozgást, mit tanít a gyász, és miért lett számára a futás több, mint egyszerű sporttevékenység.
„Attól jobban érzem magam, hogy a hétvégén elmentem két napra wellnessezni, de ez csak addig tart, amíg hétfőn nem tol le a főnököm. A jóllétért dolgozni kell, és néha szenvedni is” – vallja Puczkó László közgazdász, wellnesskutató. A wellness szó tartalma folyton változik, most éppen az a fő trend, hogy a wellnesshelyszínek fokozatosan átalakulnak longevityklinikákká. Mire ügyeljünk a sok változás közepette? Kinek nem tesz jót a gyógyvízben üldögélés?
A részvétel a fontos, legalábbis erre jutottak amerikai kutatók.
A menopauzáról szóló podcastsorozatunk második epizódjában a változókor egyik leggyakoribb és potenciálian akár nagyon súlyos következményéről, a csontritkulásról beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, Dr. Schmidt Zsuzsanna reumatológus főorvossal és Bernáth Dóra női egészség- és testtudatosság-trénerrel.
Ki ne hallotta volna a mondatot, hogy „Nem kellene így érezned!”. Sokszor nem is mások, hanem mi mondjuk saját magunknak, hogy „Másképp kellene éreznem.” Vajon lehet-e irányítani, hogy mit érzek egy helyzetben vagy valakivel kapcsolatban? Nem, de mégis igen.
A bél–agy tengely működése ma már nem pusztán tudományos érdekesség: egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és a bélmikrobiom közvetlen hatással van a mentális egészségre, a hangulatra és a stresszkezelésre. Vajon tényleg a „második agyunk” irányítja, hogyan érezzük magunkat nap mint nap? És ha igen, mennyiben múlik mindez azon, mit eszünk? A válaszok nemcsak meglepőek, hanem a mindennapi döntéseinket is alapjaiban változtathatják meg.
„A párkapcsolat nem autó, amit készen megveszünk: alkatrészről alkatrészre kell összeraknunk. Amikor nekilátunk, még nem vagyunk tapasztalt és képzett szerelők, a közös munka kovácsol minket azzá” – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, aki kilenc személyiségfejlesztő könyve és egy önismereti kártyacsomag után most egy új, kifejezetten pároknak szóló kártyát jelentetett meg azzal a céllal, hogy gyakorlott párkapcsolati szerelőkké váljunk. Öt kérdés a szerzőnek a május 6-i kártyabemutató előadás és workshop előtt.
Szemüvegben futni, kontaktlencsével edzeni, hunyorogva kerékpározni – sokak számára ez a sporttal együtt járó kompromisszum. A lézeres szemműtét ma már elérhető megoldás a rövidlátás, távollátás és cilinder korrekciójára, mégis sok tévhit és bizonytalanság övezi. Valóban megváltoztatja a teljesítményt és a mindennapi életminőséget, vagy inkább csak kényelmi kérdésről van szó? Dr. Árvay Anita szemész szakorvossal beszélgettünk arról, mit jelent a gyakorlatban a lézeres szemműtét a sportban és a hétköznapokban.
Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?
Anyák napja sokaknak ünnep, de vannak, akiknek ez a vasárnap egészen mást jelent: a gyász egyik legnehezebb időszakát. Mit kezdhetünk a gyermekvesztés fájdalmával, a kimondható és kimondhatatlan érzésekkel, és hogyan lehet együtt élni a hiánnyal? A Bátor Tábor Lélekmadár programjának pszichológusaival, Hosszú Dalmával és Kubovics-Juhász Csillával beszélgettünk arról, mit jelent ma a gyász, hogyan segíthet a közösség, és miért nem kell – és nem is lehet – egyedül hordozni a veszteséget.
Aranykalitka elképesztő vagyonnal és hatalommal, nagyon korlátozott személyes szabadsággal és élethosszig tartó munkaköri leírással. Valahogy így lehet jellemezni a királyi életpályával járó kilátásokat. Ha a brit királyi családot vesszük, mindenki másképp viszonyul a születéssel járó terhekhez és kiváltságokhoz.
Lehet, hogy a csípőfájdalom, a merev derék vagy a „beragadt” nyak mögött nem az izmok állnak, hanem valami egészen más. Egy teljes testet behálózó kötőszövet, amely kulcsszerepet játszik a mozgásban és ha dehidratálttá vagy rugalmatlanná válik, fájdalmat és mozgásbeszűkülést okozhat. Ez a fascia, amelynek állapota meghatározza, mennyire érezzük magunkat könnyednek vagy épp kötöttnek a mindennapokban. De mi is pontosan a fascia, és hogyan tarthatjuk egészségesen hosszú távon, hogy elkerüljük a fájdalmat?
Kevés dietetikai szabály vonatkozik az étkezések szigorú időzítésére, leginkább a vacsoránál érdemes, az éhségérzeten túl, az órára is figyelni. A táplálkozástudomány szerint viszont a reggelit akkor sem érdemes kihagyni, ha fogyni szeretnénk. Dietetikus szakértővel arról is beszéltünk, hogy miért ne együnk közvetlenül lefekvés előtt, mivel serkenthetjük a szervezet öntisztulását, mennyi haszna van az időszakos böjtöknek és miből álljon egy egészséges reggeli.
