Betöltés...
A Greenpeace megbízásából készült elemzés két ismert bébiételmárka termékeiben is mikroműanyag-részecskéket mutatott ki, ami újra ráirányítja a figyelmet arra, hogyan kerülhetnek ezek az apró műanyagdarabok már egészen korán a szervezetünkbe – és mennyit tudunk egyáltalán a hosszú távú hatásaikról.
Nagy érték a barátság, de az igazi jóbarátért tenni kell, az nem terem minden bokorban. A barátkozás folyamatát hosszú évek során tanuljuk meg. Sikereink, kudarcaink segítenek ahhoz, hogy barátokat találjunk és megtartsuk a barátságot.
Lehet valaki vékony, sportos vagy „jó anyagcseréjű”, miközben a szervezete valójában nehezen tolerál néhány órát étkezés nélkül, folyamatosan ingadozik az energiaszintje, és egyre merevebben reagál a modern életmód terheléseire. A metabolikus flexibilitás fogalma éppen erre világít rá: nemcsak az számít, mennyi energiát használunk fel, hanem az is, mennyire tud a testünk alkalmazkodni a változó körülményekhez. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A koronavírus-járvány óta sok otthonban szinte alapfelszereléssé váltak az antibakteriális tisztítószerek. Egy friss nemzetközi áttekintő tanulmány szerint azonban a legtöbb hétköznapi helyzetben ezek nem adnak érdemi pluszvédelmet, miközben hozzájárulhatnak egy sokkal nagyobb egészségügyi probléma, az antibiotikum-rezisztencia erősödéséhez.
Gyakran nehézségekbe ütközik és bűntudatot kelt a békés érdekérvényesítés, ám ez a rendkívül fontos készség szerencsére hatékonyan fejleszthető. Lippai Roland coach írása.
„Az alváshiányra az alvás a legjobb megoldás” – bölcs tanács, de meglehetősen frusztráló azoknak, akiknek nehezek az éjszakáik, és még keményebbek a reggeleik. De miért borítja fel az érzelmi egyensúlyunkat az álmatlanság a tudomány szerint, és főként mit tehetünk azért, hogy ne kelljen ezzel együtt élnünk? Tomacsek Vivien pszichológus, alvásszakértő segített eligazodni a témában.
Nemrég biztató kutatás jelent meg a disszociatív identitászavar – közismert nevén többszörös személyiségzavar – gyógyításával kapcsolatban. Az egyik legsúlyosabb pszichiátriai betegségben szenvedők sokszor az öngyilkosságig is eljutnak, hogy véget vessenek kínzó tüneteiknek és gyakran széttört életüknek.
A Kösz, jól legújabb adásában a jó alváshigiénéről, az alvászavarok potenciális okairól és kockázatairól, illetve a kezelési lehetőségekről beszélgettünk dr. Várdi Katalin szomnológus szakorvossal, a Budai Egészségközpont munkatársával és László Szandra pszichológussal, CBT-I alvástrénerrel.
Állásinterjú, kiválasztás, személyiségteszt: már nem csak az számít, hogy megfelelünk-e egy pozíciónak, hanem az is, hogy valóban nekünk való-e az adott munka. A modern kiválasztási folyamatok egyre inkább azt vizsgálják, hol tudunk hosszú távon jól teljesíteni, és mennyire illeszkedünk egy munkakörhöz. Lehet, hogy a „tökéletes állás”, amire vágyunk, valójában nem is passzol hozzánk? Hevesi Lia pszichológussal beszélgettünk arról, hogyan segítenek a személyiség- és kompetenciatesztek elkerülni a rossz döntéseket.
A depresszió és a 2-es típusú cukorbetegség közötti kapcsolat régóta ismert, most azonban amerikai kutatók arra jutottak, hogy a háttérben a krónikus gyulladás is kulcsszerepet játszhat. A vizsgálat szerint bizonyos gyulladásos biomarkerek összefügghetnek a depresszió tüneteivel, miközben az eredmények azt is megmutatták, hogy a mentális betegségek biológiája jóval összetettebb, mint korábban gondolták. Elképzelhető, hogy a jövőben vérvizsgálatok segíthetik majd a depresszió korábbi felismerését és személyre szabott kezelését? Valóban létezik úgynevezett „gyulladásos depresszió”, amely teljesen új irányba terelheti a pszichiátriát?
A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.
Manipulatív személyiség nagy eséllyel lehet rossz vezető, ugyanakkor a jó vezető sem nélkülözhet olykor rejtett befolyásolási technikákat. Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértő írása.
Egy új kutatás szerint az öregedés tempója többet elárul arról, milyen hosszú életre számíthatunk, mint az, hányadik születésnapunkat ünnepeltük éppen.
A mai gyerekek nem egyszerűen használják az internetet, sokkal inkább belenőnek. A Z és Alfa generáció számára az online jelenlét nem külön tér, hanem a mindennapi élet szerves része, barátkoznak, szórakoznak, tanulnak, és egyre inkább itt építik a jövőképüket is. Ez a természetesség azonban komoly kérdéseket is felvet: vajon hogyan hat mindez a mentális egészségükre?
Európa vezető elhízástudományi kongresszusán minden évben az elhízás kutatásának, megelőzésének és kezelésének legfrissebb eredményeit mutatják be. Most egy olyan nemzetközi elemzést ismertettek itt, amely szerint az elhízás nem csupán azon múlik, mennyire vagyunk fegyelmezettek, hanem azon is, mennyit dolgozunk. A kutatás alapján a hosszabb éves munkaidő országos szinten is együtt járhat a magasabb elhízási aránnyal.
Negyven fölött sokan azt tapasztalják, hogy a testük mintha csendben átállna egy másik üzemmódra. A hasi zsír könnyebben megmarad, a délutáni fáradtság gyorsabban lecsap, a fogyás lassabb lesz, a vércukorértékek pedig makacsabbul mozdulnak rossz irányba. Ilyenkor hajlamosak vagyunk mindezt egyszerűen az öregedés számlájára írni, pedig a háttérben egy nagyon is konkrét biológiai folyamat állhat. Megnéztük, mi történik, amikor a sejtek tápanyag-érzékelése fokozatosan kibillen, és melyek azok a mindennapi szokások, amelyekkel ezt érdemben befolyásolhatjuk.
Az elhízás kutatásának és kezelésének egyik legfontosabb európai fórumán olyan elemzést ismertettek, amely szerint a GLP-1-típusú fogyasztószerek nemcsak a testsúlyt, hanem az elhízásról szóló közbeszédet is átformálhatják. A szerzők szerint ha ezek a gyógyszerek valóban csökkentik az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást, annak hatását már az élelmiszer- és italgyártók is megérezhetik.
A bőr öregedése nem az első ráncnál kezdődik. Sokszor már jóval előbb jelzi, hogy valami változik. Jobban húzódik zuhanyzás után, könnyebben kipirosodik, egy-egy folt nehezebben tűnik el. Mindez arra utal, hogy lassul a sejtek megújulása, gyengül a védőréteg, a tartószerkezet egyre sérülékenyebbé válik. Az igazi kérdés ezért nem pusztán az, mikor jelennek meg a ráncok, hanem hogy mi zajlik addig a felszín alatt. Remenyik Éva bőrgyógyász professzor segítségével azt jártuk körül, mit tud ma a tudomány biztosan a bőröregedés lassításáról.
A magas vérnyomás sokáig nem okoz látványos tüneteket, miközben folyamatosan terheli a szervezetet. A szívet, az ereket, a vesét és akár a látást is károsíthatja, míg az érintett gyakran teljesen egészségesnek érzi magát. A magas vérnyomás világnapja jó alkalom arra, hogy ne csak a veszélyekről beszéljünk, hanem arról is: a hipertónia sok esetben megelőzhető, és még kialakult állapotban is rengeteget számít az életmódváltás.
A Magyar Kardiológusok Társaságának 2026. május 7–10. között Balatonfüreden rendezett kongresszusán Dr. Vértes András, a Dél-pesti Centrumkórház kardiológusa és az MKT Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetője arról beszélt, hogy 70 év felett a kardiológiai prevenció célja már nem pusztán az infarktusok és stroke-ok számának csökkentése. A tét az, hogy az ember meddig marad önálló, terhelhető és döntésképes.
