Friss cikkek

Szaglógödröcskéinktől is függ, hogy kibe leszünk szerelmesek

Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?

Mi közük a bélbaktériumoknak a stroke kockázatához? Új tényező került a megelőzés fókuszába

Nem csak a vérnyomásunk, a koleszterinszintünk vagy a genetikánk számít abban, mi történik évekkel később az ereinkkel. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan befolyásolhatják a bélbaktériumok által termelt anyagok az érelmeszesedés, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatát – és azt is, mennyit változtathat ezen az étrendünk.

Csak disznóvágásra utazott, és máris beszervezték

Kik voltak a besúgók, és miért jelentettek? Azontúl, hogy a nemsokára nyilvánosságra kerülő ügynöklistából megismerhetjük, hogy a családból bárki érintett-e valamennyire, rengeteg egyéb kérdés merül fel a beszervezéssel és annak pszichológiai hátterével kapcsolatban.

Egy kávé egy egész asztalért órákon át? Egyre több budapesti kávézó mond nemet

Sok vendéget zavar, amikor rég nem látott ismerősével beül egy helyre egy kávéra, és a másik asztalnál emelt hangon online értekezlet zajlik. Sok vendéglátóst pedig az zavar, hogy az órákig mítingelő vendég csupán egy eszpresszó áráért foglalja a teret. Nemrégiben laptophasználatot visszaszorító intézkedéseket vezettek be több budapesti helyen is, így már nem lehet a nap bármely órájában vagy a kávézó teljes területén órákig dolgozgatni és az asztalt elfoglalni. De miért csinálják ezt egyes vendégek, és hogyan lehet közösen kialakítani egy vonzó kávéházi kultúrát?

Miért érezzük úgy, hogy csak akkor vagyunk szerethetők, ha jól teljesítünk? És hogyan segíthet ezen a terápia?

A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.

„A kutyám halála annyira fájt, hogy egy hétig alig ettem, csak a nyakörvét szagolgattam”

Egy házi kedvenc elvesztésekor szó szerint összetörhet a szívünk – derült ki, miután társállatgyász-szakértőkkel beszélgettünk a gyász egészségügyi tüneteiről. Nem meglepő, hogy a halottak napja körüli megemlékezésekben sokszor az egykori állatok is helyet kapnak. De mit tudunk erről a különleges kötődésről és magáról a társállatgyászról, miért tud ennyire fájni a kutya, a macska és a többiek véges léte?

Lukács Liza: Nem minden evési problémát old meg egy jobb étrend

Az evéshez fűződő kapcsolatunk jóval korábban kezd kialakulni annál, mint hogy először fogyókúrázni kezdenénk. Gyerekkori minták, a családi légkör, a saját testi jelzéseinkhez való viszony és a társadalmi elvárások egyaránt alakíthatják, hogyan eszünk felnőttként. Lukács Liza szakpszichológussal arról beszélgettünk, mikor válik az étel érzelemszabályozó eszközzé, miért nem elég sokszor pusztán diétázni, és hogyan lehet újratanulni figyelni az éhségre és a jóllakottságra.

Mi az igazi empátia, ha nem az, hogy sírunk a filmeken?

Érzékeny vagyok, empatikus, nagyon bele tudom érezni magam mások fájdalmába, és szeretek segíteni is – állítja az íráskurzusomon nagyjából minden ötödik nő. Aztán elkezdődik a tanfolyam, és a magát gyakorló empatának mondó hölgy csak magáról beszél, nem figyel a másikra, szinte le sem lehet állítani. Bihari Viktória író, humorista cikke.

A krónikus betegség nemcsak a testet változtatja meg, hanem az identitást is

Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?

Balettozzon, ha sokáig akar élni!

A hosszú, egészséges élet nyomába eredve sokan keresik a legjobb, legoptimálisabb, legcélszerűbb mozgásformát. Keveseknek jut eszébe, hogy épp a balett lenne az, pedig a tudomány is alátámasztja: a balett minden életkorban képes a longevity szolgálatába állni, és nemcsak a fizikai ellenállóképességet erősíti, hanem az agy egészségét is védi. Nem is szólva arról, hogy a lelket is ápolja.