Betöltés...
Az életkor előrehaladtával megesik, hogy az immunrendszer egyre lassabban és kevésbé pontosan reagál a fertőzésekre, miközben a szervezetben tartós, alacsony fokú gyulladás alakulhat ki. Ennek hátterében részben a sejtek közötti kommunikáció megváltozása áll, amit ma már az öregedés egyik biológiai ismérveként tartanak számon.
Van, akiből akkor is árad az életkedv, amikor kívülről nézve nem könnyű az élete. Másnak látszólag mindene megvan, mégis úgy érzi, mintha kifogyott volna belőle a lendület, a kíváncsiság vagy az öröm. Az életkedv nem egyszerűen jó hangulat, és nem is állandó személyiségjegy: kapcsolataink, megküzdési mintáink, céljaink mellett az is alakítja, hogyan tudunk ránézni arra, ami történik velünk. Harmat László pszichológus, egyetemi docens írása.
A dohányzásról való leszokás sokak számára évekig tartó küzdelem, hiszen a nikotinfüggőség sokkal mélyebben gyökerezik az agyban, mint azt elsőre gondolnánk. A kutatók szerint nem az akaraterő hiánya áll a visszaesések hátterében, sokkal inkább néhány jól azonosítható triggerhelyzet és egy rosszul megválasztott stratégia. Milyen tudományos módszerek segítenek végleg leszokni, és milyen anyagi előnnyel járhat, ha valaki sikeresen leteszi a cigarettát?
Sokáig hajlamosak voltunk úgy gondolni a szülésre, hogy ha anya és baba életben van, akkor a történet jól végződött. Csakhogy a szülés nem pusztán orvosi esemény: kontrollról, biztonságról, kiszolgáltatottságról, kapcsolódásról és egy új kapcsolat első óráiról is szól. Varga Katalin pszichológus szerint éppen ezért nem mindegy, hogyan jön világra a gyerek – és hogyan éli meg mindezt az anya.
Ki ne szeretné egyetlen óra alatt megtudni, van-e bármi baj a testében? A modern egészségszkennerek erre az igényre építenek: gyorsan, látványosan és rengeteg adattal ígérnek megnyugvást. Egy új startup mindössze 499 dollárért ígéri mindezt. De a szűrések világában a több információ nem mindig jelent nagyobb biztonságot – néha csak újabb kérdéseket vet fel.
Mi köze lehet a kopaszodásnak a szívhez vagy a prosztatához? Elsőre azt gondolnánk: a világon semmi. A kutatók viszont évek óta keresik a választ erre a kérdésre, és több vizsgálatban is találtak összefüggést a férfiak hajhullása és bizonyos egészségügyi problémák között.
Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.
David Beckham egyszer arról beszélt, hogy bizonyos tárgyaknak nála pontos rendben kell állniuk. Erre könnyű mosolyogva legyinteni: mindenkinek vannak furcsa szokásai, apró ellenőrzései, saját szabályai. Csakhogy van egy pont, ahol a rend, az ismétlés vagy a megnyugtatás keresése már nem játékos rigolya, hanem szorongással járó kényszer, amely átveheti az irányítást a mindennapok felett. Dr. Gács Zsófia orvos, endokrinológus írása.
Kevés dologhoz ragaszkodunk annyira a mindennapokban, mint a kávéhoz. Van, aki nélküle el sem tudja kezdeni a napot, van, aki munka közben méri vele az időt, és van, aki este is gond nélkül megissza, mert úgy érzi, rá már nem hat. A koffein azonban nem mindenkiben ugyanúgy dolgozik, és nem biztos, hogy azt adja, amit várunk tőle.
Az első menstruáció időzítése nem pusztán egyéni vagy családi adottság kérdése. A kutatások szerint a genetikai tényezők mellett a táplálkozás, a testösszetétel, az anyagcsere állapota, a stressz és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak abban, mikor lép egy lány a reproduktív érés új szakaszába. A jelenség egyre több szülőt foglalkoztat, egyes anyák pedig már tudatosan próbálják késleltetni lányaik első menstruációját. De van-e erre valóban lehetőség, és egyáltalán kívánatos-e beavatkozni ebbe a folyamatba? Nőgyógyásszal beszélgettünk.
Minden háromszázadik ember hordozhatja azt a rejtett génhibát, amely akár nyolcvan százalékkal is megnöveli a vastagbélrák és a petefészekrák kockázatát, mégis az érintettek túlnyomó többsége mit sem sejt a veszélyről.
A fogmosás az egyik legtermészetesebb napi rutinunk, mégis sokan rosszul csinálják, vagy épp a kevésbé fontos eszközöktől várják a megoldást. A Kösz, jól podcast évadnyitó adásában dr. Tihanyi Dóra fogorvossal, parodontológussal beszélgettünk arról, min múlik valójában a szájüreg egészsége, és hogyan lehet egy egyszerű, követhető rutinnal megelőzni a leggyakoribb problémákat.
Sok szülő azért íratja zenére a gyerekét, hogy megtanuljon hangszeren játszani, legyen kitartóbb, vagy egyszerűen találjon örömöt valamiben. A zenetanulás hatása azonban nem áll meg a kottánál és az ujjak mozgásánál: kutatások szerint a zenei nevelés több olyan képességet is megmozgathat, amelynek a gyerek később az iskolában, a kapcsolataiban és az érzelmei kezelésében is hasznát veheti.
Nagyban befolyásolja az alvásunk minőségét, hogy milyen testhelyzetekben töltjük az éjszakákat, meg persze azt is, hogy másnap sajgó nyakkal vagy végtagokkal ébredünk-e. Sok elmélet kering arról, hogy milyen pózban kellene aludnunk, de az orvosok szerint ez javarészt inkább az egyéni körülményektől függ.
Sokak életében eljön az a pont, amikor már nem elég, hogy „működik” az életük. Lehet, hogy kívülről minden rendben van, mégis megjelenik egy nyugtalanító érzés: másra lenne szükségem, de nem tudom pontosan, mire. Az életközepi válság ilyenkor nem feltétlenül baj, hanem annak a kezdete, hogy végre komolyabban vesszük a saját kérdéseinket.
A bőr sokat elárul arról, hogyan élünk. Nyomot hagy rajta az életmód, a napfény és az idő múlása. De következtethetünk-e ezekből a jelekből a szervezet egészének állapotára is? Erre keresi a választ egy nagyszabású kutatás. Andrea B. Maierrel, a NUS Academy for Healthy Longevity alapító-igazgatójával, valamint Magali Moreau-val, a L’Oréal Research & Innovation Advanced Research tudományos vezetőjével arról beszéltünk, mit tud ma a tudomány a bőr és az egészséges öregedés kapcsolatáról, és hol vannak még nyitott kérdések.
A gyerekkorunk akkor is velünk marad, amikor már felnövünk – mindenféle módon. Egy több mint 27 ezer nőt vizsgáló norvég kutatás szerint a nehéz gyerekkori élmények a későbbi termékenységgel és bizonyos terhességi kockázatokkal is összefügghetnek.
A nők világszerte átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, de ebből még nem következik, hogy lassabban is öregszenek. A hosszabb élet és az egészségben töltött évek között ugyanis nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk. Friss kutatások szerint a női és férfi szervezet nem egyszerűen gyorsabb vagy lassabb tempóban változik, hanem más ritmusban – és ez különösen az élet közepén válhat látványossá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Nehéz felismerni a krízist egy olyan kultúrában, amiben úgy dicsérünk, hogy „ez nem rossz, nem semmi” – mondja Árkovits Amaryl pszichiáter, az SOS Élet telefonszolgálat vezetője. A szakember hangsúlyozza: az öngyilkos nem meghalni akar, hanem nem tud úgy tovább élni, ahogyan eddig, a krízis pedig nem egy hirtelen kialakult állapot, hanem egy lélektani folyamat, amibe be is lehet avatkozni. Milyen problémákkal fordulnak hozzájuk a hívók, és hogyan segíthetünk mi magunk? Miért sérülékenyebbek a tinédzserek, és mikor igaz az alkoholizmusra, hogy „prolongált öngyilkosság”?
Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.
