Betöltés...
Egy friss dán kutatás szerint a gyerekkori túlsúly és elhízás összefügg azzal, hogy a nők később és kisebb valószínűséggel vállalnak gyermeket. De nem azért, mert a gyermekkorban fennálló túlsúly meddőséghez vezetne.
A most 51 éves egykori élsportoló mostani praktikái önmagukban nem számítanak újdonságnak, ritkaság azonban, hogy valaki évekig következetesen kitartson mellettük. Milyen gyakorlatokat végez? Hogyan tudja megőrizni az alvásminőségét? Milyen bőrápolási rutint követ? És mit iktat ki étrendjéből?
A szülők sokszor pontosan tudják, hogy nemet kellene mondaniuk, mégis elbizonytalanodnak, amikor jön a sírás, a könyörgés, a hiszti vagy a saját bűntudatuk. Pedig a határszabás nem a szeretet ellentéte: a gyerek biztonságérzetéhez az is hozzátartozik, hogy a felnőtt képes legyen kiszámíthatóan, nyugodtan és következetesen megtartani a kereteket. Ez azonban különösen nehéz lehet akkor, ha a szülő fáradt, stresszes, szégyent vagy megfelelési kényszert érez, vagy éppen maga is nehezebben kapcsolódik a gyerekéhez. Filep Orsolya Veronika szakpszichológus írása.
A koronavírus-járvány első hullámának lezárásai nemcsak a felnőttek életét forgatták fel, hanem azoknak a gyerekeknek a fejlődésére is hatással lehettek, akik ezekben a hónapokban születtek.
A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.
A gyerek- és serdülőkori mentálhigiénés ellátás egyik alapígérete, hogy a korai segítség megváltoztathatja egy fiatal életútját. Egy nagy skóciai kutatás most azt mutatja: azok közül, akik 18 éves koruk előtt bekerültek az állami ellátásba, sokan felnőttként is megjelentek a pszichiátriai rendszerben. Ez nem a kezelések kudarcát bizonyítja, hanem azt, hogy a mentális egészségügyben is sokkal többet kellene tudnunk a hosszú távú kimenetekről.
Magyarok százezrei görnyednek napról napra számítógépek előtt és teszik ki magukat elkerülhető betegségeknek. Sokszor csak akkor vesszük észre, hogy baj van, amikor már zsibbadni kezdenek a végtagjaink, vagy megfájdul a derekunk. Hosszú távon azonban ennél többről is szó lehet, a tartós, megszakítás nélküli ülés kedvezőtlen élettani változásokat indíthat el. Orvos és gyógytornász szakértővel beszéltük át, mi a teendő.
Honnan lehet tudni, hogy egy kisgyereknek már túl melege van? A csecsemők még nem tudják elmondani, ha szomjasak vagy kellemetlenül érzik magukat, a nagyobbak pedig játék közben könnyen megfeledkezhetnek arról, hogy inniuk vagy pihenniük kellene. Kánikulában ezért a szülőknek kell különösen figyelniük a jelekre.
„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.
Lindsay Clancy amerikai ápolónő jelenleg is zajló bírósági tárgyalásának középpontjában egyrészt három kisgyermeke meggyilkolása áll, de ott van az a kíméletlen tény is, hogy egy anya hiába kért segítséget, nem jutott időben megfelelő ellátáshoz. Az ügy jóval több családot érintő kérdéseket hozott felszínre: mi választja el az átmeneti lehangoltságot a depressziótól, az ijesztő gondolatokat a teljes valóságvesztéstől, és hová fordulhat az, aki érzi, hogy baj van? A válaszadáshoz elsőként le kell bontani a jó anya mítoszát, amely gyakran akkor kényszeríti hallgatásra a nőket, amikor segítségre volna szükségük.
Elárasztották az Egyesült Államok mérgezéssel foglalkozó segélyvonalait a világszerte ünnepelt fogyókúrás gyógyszerhez fűződő esetek.
A világ legismertebb biohackere, Bryan Johnson évek óta mindent mér, amit csak lehet: az alvását, laborértékeit, étrendjét, edzését és biológiai mutatóit is. Most mégis autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Schwab Richárd gasztroenterológus és Fejes Lívia onko-dietetikus szerint Johnson esete nem azt bizonyítja, hogy a prevenció felesleges, hanem azt, hogy több ezer adatnál fontosabb lehet egyetlen eltérés okát jól megérteni.
Meddig tart hatalmában minket a múltunk, sőt a családunk múltja? Hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy teljességgel ki vagyunk neki szolgáltatva. Lippai Roland coach, szociológus önvallomása megmutatja, nem kell, hogy akár a legtragikusabb körülmények megbéklyózzanak minket.
Pénz? Hírnév? Fittség? Egyik sem. A világ egyik leghosszabb emberi boldogságvizsgálata egészen másban találta meg a hosszú élet, a vidám és felhőtlen időskor legerősebb előrejelzőjét.
A nő a munkahelyén legyen amazon, a párkapcsolatában kurtizán, a családi életében anya, és madonna pedig lehetőleg mindenütt – mondja L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, kiképző pszichoterapeuta. A szakemberrel egyebek mellett arról is beszélgettünk, miért nem tud sok nő kurtizán lenni, mit ne mondjunk a kamaszlányunknak, amikor sminkelni kezd, milyen apai viselkedés táplálja a kislányban a későbbi madonnát, illetve hogy kik a borostyán típusú anyák, és miért nehéz nekik.
Ugyanazt a naplementét nézzük, mégsem ugyanazt látjuk: a vízen kirajzolódó aranyhíd mindig ahhoz igazodik, aki éppen a parton áll. Ez az egyszerű optikai jelenség meglepően jó hasonlat arra is, ahogyan a mindennapi helyzeteinket érzékeljük. Egy vita, egy félmondat vagy egy munkahelyi konfliktus mindenkinek mást jelenthet attól függően, honnan nézi, milyen emlékeket, elvárásokat és érzékenységeket visz bele. De hogyan lehet úgy közelebb lépni a másik nézőpontjához, hogy közben ne adjuk fel a sajátunkat? Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
Egy friss kutatás szerint a szúnyogoknak igenis van zsánerük. Ez segíthet megmagyarázni, hogy egyes emberek miért vonzóbbak bizonyos szúnyogfajok számára, mint mások.
A diétakultúra sokáig azt ígérte, hogy ha elég fegyelmezettek vagyunk, elég keveset eszünk, eleget mérünk és eleget fogyunk, akkor egészségesebbek is leszünk. Asiama Evelyn antidiéta-szemléletű dietetikus szerint azonban érdemes lenne máshonnan indítani a kérdést: nemcsak azt nézni, hány kilót mutat a mérleg, hanem azt is, hogyan viszonyulunk az evéshez, a mozgáshoz, a testünk változásaihoz és azokhoz a társadalmi elvárásokhoz, amelyek sokszor egészségként adják el a soványságkultuszt.
Az első menstruáció körülményeire sok nő évtizedekkel később is pontosan emlékszik: ki volt ott, mit mondtak neki, megijedt-e, megnyugodott-e, szégyellte-e magát. Nem véletlenül, hiszen ez nemcsak biológiai esemény, hanem a nővé válás egyik első erős családi és érzelmi tapasztalata is. Az anya nyíltsága és az apa elfogadó vagy elutasító viselkedése hosszú időre alakíthatja, hogyan viszonyul egy lány a saját testéhez és nőiségéhez. Nagy Beáta Magda pszichológus, szociológus írása.
A pszilocibinről egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hathat a depresszióra, a szorongásra vagy a függőségekre, de még mindig kevésbé értjük, mi történik az agyban maga az élmény alatt és után. Egy új vizsgálat egészséges önkénteseken követte, hogyan változik az agyi aktivitás egy nagy dózisú pszilocibin hatására, és mi maradhat mérhető belőle hetekkel később.
