Friss cikkek

Hetven felett is lehet futni – csak el kell felejteni, hogyan futottunk harmincévesen

A futást nem kell abbahagyni csak azért, mert telnek az évek, sőt, akár 70 éves korban is el lehet kezdeni. A rendszeres futás számos pozitív hatással lehet a szív- és érrendszerre, a mozgásszervrendszerre és a mentális egészségre, de nem mindegy, hogyan vágunk bele, és mikor érdemes óvatosabbnak lenni. Őry István futóedzővel arról beszélgettünk, mit adhat a futás egy életen át, hogyan kerülhetők el a sérülések, és miért lehet a legtöbb futónak többet ártani az edzéssel, mint amennyit használ.

Miért álmodunk mást, amikor fordulóponthoz ér az életünk? És miért marad meg bennünk egy-egy álom napokig?

Vannak álmok, amelyek reggelre eltűnnek, mások viszont napokig velünk maradnak. Különösen életfordulóknál – például felnőtté váláskor, nagy döntések vagy veszteségek idején – jelenhetnek meg olyan visszatérő vagy erőteljes álomképek, amelyek a saját belső konfliktusainkra is rávilágíthatnak. Hogyan lehet úgy figyelni az álmainkra, hogy ne jóslatot keressünk bennük, hanem önismereti kapaszkodót? Nógrádi Csilla klinikai szakpszichológus írása.

Cukorbetegség? Prediabétesz? – ezekre az értékekre érdemes odafigyelni a vérképben a glükózon túl

Egy laborleletnél sokan először az éhomi vércukrot nézik meg, és ha az rendben van, meg is nyugszanak. Csakhogy ugyanazon a leleten a HbA1c már mást mutathat, az OGTT pedig megint egy harmadik oldalról vizsgálja a cukoranyagcserét. Prof. Dr. Tabák Gy. Ádám diabetológussal azt jártuk körül, mit mond valójában ez a három vizsgálat, mikor térhetnek el egymástól, és mikor érdemes egy elsőre megnyugtató eredmény mögé nézni.

Lewis Hamilton vegánként is bírja a Forma–1 extrém terhelését – de nem csak az étrendje különleges

Ötven fok körüli hőség a kokpitben, akár 180-as pulzus, több G-s gyorsulás és fékezés, közben közel két órán át folyamatos koncentráció: a Forma–1 alaposan próbára teszi a szervezetet. Lewis Hamilton negyven felett is ebben a közegben versenyez, miközben évek óta növényi étrendet követ. De mi az, ami valóban segíthet neki ilyen hosszan terhelhetőnek maradni, és mit hasznosíthat ebből egy átlagember?

A gyereknek nem elég, ha az apa jelen van – az számít, hogyan van jelen

Az apaság sokáig inkább szerepként és kötelességként jelent meg, mint mindennapi gondoskodásként. Ma már egyre világosabb, hogy a gyerek számára nem pusztán az számít, hogy az apa jelen van-e, hanem az is, mennyire elérhető, mennyit törődik vele, és vállal-e valódi részt a mindennapokból. Takács Judit szociológus szerint ez nem veleszületett adottság: az apai gondoskodás tanulható, de sok múlik az önbizalmon, a partneri támogatáson és azon is, milyen mintákat és lehetőségeket kínál a környezet.

Az egészségesebb társadalom ára: újra kell írni a nyugdíj és a munka szabályait

A longevityt könnyű futurisztikus génterápiákkal és százötven éves élettel azonosítani, pedig a gyakorlatban már az is alapjaiban változtatná meg az életünket, ha tíz-húsz évvel tovább maradnánk jó fizikai és szellemi állapotban. Adam Gries, a Vitalism egyik alapítója szerint ennek hatása messze túlmutatna az egészségügyön: újra kellene gondolnunk a munkát, a nyugdíjat, a családot és azt is, mit tekintünk idős kornak.

A cukor tényleg függőséget okoz? A mikrobiom mindenre hat? Jön a HVG Human Talks

Ma már néhány másodperc alatt választ találhatunk szinte bármilyen egészségügyi kérdésre. Mit érdemes enni, hogyan lehet jobban aludni, van-e értelme a probiotikumoknak, mit tudnak az új daganatkezelések, hogyan hat a stressz a szervezetre, és valóban lassítható-e az öregedés? A nehézséget egyre kevésbé az információ megtalálása jelenti. Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen bizonyíték áll egy-egy állítás mögött. A november 19-i Human Talks egészségkonferencia éppen abban szeretne segíteni, hogy könnyebb legyen eligazodni a tudományos állítások és bizonyítékok között.

A tudomány végre komolyan elkezdte kutatni, mi történik a női testben

A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?

A 20. század előtt nem volt olyan, hogy válogatós gyerek – mit tehetünk, hogy a kicsi örömmel kóstolgassa az egészséges ételeket is?

Egyre több a válogatós gyerek, és ezért az élelmiszeripar és a szülők egyaránt felelősek – állítja egy amerikai történész. Sok más oka is lehet annak, ha egy gyerek nem eszik meg bizonyos ételeket, de ennek következetességgel és játékos kísérletezgetéssel elejét is lehet venni – árnyalja a képet a HVG által megkérdezett táplálkozási tanácsadó. Miben tud segíteni a megosztott felelősség modellje? Mikor van nyitva az ízablak? És miért ne adjunk idő előtt olajbogyót a gyereknek?

Másképp ébred a nőstény és a hím egerek agya az altatásból

A gyógyszerekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mintha ugyanúgy hatnának mindenkire. Egy friss egérkísérlet azonban azt mutatta, hogy a nőstény és a hím agy eltérő módon térhet vissza a normális működéshez ketaminos érzéstelenítés után. Mivel ugyanezt a szert depresszió kezelésére is használják, a kutatók szerint érdemes lenne azt is jobban megérteni, vajon embereknél számít-e a nem a hatás szempontjából.

Mennyiben függ a szüleinktől, hogy újra és újra bántalmazó párkapcsolatban találjuk magunkat?

Van, aki újra és újra hasonló kapcsolatban találja magát: másik partner, mégis ismerős bizonytalanság, távolságtartás vagy bántás. Ilyenkor könnyű kizárólag rossz választásokról beszélni, pedig Tisza Kata interkulturális pszichológiai szakértő szerint a vonzalmainkba a legkorábbi kapcsolati tapasztalataink is beleszólhatnak. És néha éppen az tűnik furcsának, amitől valójában biztonságban lehetnénk.

A tizennyolcadik születésnap nem gyógyít meg senkit – Mi történik a fiatalokkal, amikor kinőnek a gyermekpszichiátriából?

Egyetlen nap választja el attól, hogy ugyanaz a páciens a rendszer szemében gyerekből felnőtté váljon. A diagnózisa, a tünetei és az önállósága azonban nem igazodik ehhez a dátumhoz. Prof. Dr. Balázs Judit gyermek- és ifjúságpszichiáterrel, Prof. Dr. Réthelyi János pszichiáterrel és Oravecz Lizanka autizmus- és ADHD-tapasztalati szakértővel azt jártuk körül, mi történik azokkal a fiatalokkal, akiknek továbbra is segítségre van szükségük, miközben át kell kerülniük egy teljesen más ellátási rendszerbe

Dordzsceren Csingisz: Az anyámmal és az apámmal semmilyen kapcsolatom nincs, ami az én döntésem volt

„Az influenszerek nagy része nem áll oda semmilyen társadalmilag fontos ügy mellé. Abból áll az életük, hogy drága utazásokon vesznek részt és luxustárgyakat gyűjtenek” – bírálja influenszertársait a 700 ezer követőt magáénak tudó Dordzsceren Csingisz. Bántalmazó dinamikákkal működő családban nevelkedett, és már kisgyerekként megtapasztalt mindent, ami ezzel jár. Egy veszprémi lakótelepen felnőve gyakran céltáblává vált mongol származása miatt. Kereste a gyógyulás lehetőségét, és végül sikeres emberré vált. Ezt az ívet járja be a minap megjelent életrajzi könyve.

Gusztos Péter: A fogyatékossággal élők sokszor lesajnált emberekből hétköznapi hősökké válhatnak a sport segítségével

A mozgás legtöbbünknek magától értetődő, pedig sok fogyatékossággal élő ember számára már az is komoly akadály, hogy legyen hova eljutni, legyen megfelelő eszköz, és legyen szakember, aki tudja, hogyan segítsen. A SUHANJ! Fitness tíz éve próbálja megmutatni, milyen az, amikor a sport valóban mindenki számára elérhető. Gusztos Péterrel arról beszélgettünk, mit adhat a mozgás az önbizalomtól a közösségig, és miért lenne fontos, hogy egyszer ne különleges hely legyen az akadálymentes edzőterem.