Betöltés...
A pszilocibinről egyre több kutatás vizsgálja, hogyan hathat a depresszióra, a szorongásra vagy a függőségekre, de még mindig kevésbé értjük, mi történik az agyban maga az élmény alatt és után. Egy új vizsgálat egészséges önkénteseken követte, hogyan változik az agyi aktivitás egy nagy dózisú pszilocibin hatására, és mi maradhat mérhető belőle hetekkel később.
Sokan még mindig a felülést tartják a hasizomedzés alapjának: egyszerű, eszköz nélkül végezhető, és gyorsan érezni lehet tőle, hogy dolgozik a has. Csakhogy az, hogy egy gyakorlat égeti az izmokat, még nem biztos, hogy a leghatékonyabban fejleszti azt, amire a testünknek a mindennapokban és sportolás közben valóban szüksége van. Reisz Dániel erőnléti és funkcionális edző segítségével néztük meg, hogyan változott a hasedzésről való gondolkodás.
A választások után nagy karriert befutott Gajdics-tangós videó óta sokan, sokféle helyzetben használják a kognitív disszonancia kifejezést, de nem biztos, hogy ismerjük a valódi jelentését. Mikor és hogyan éljük át ezt az érzést a hétköznapok – nem politikai természetű – döntései során?
Ha ma lázat mérünk, akkor azt a hónalj alatt, a szájban vagy érintés nélküli eszközzel, a homlokon tesszük. Amerikai kutatók egy merőben más eljárás lehetőségét mutatták fel.
Miért nem tudunk egyszerűen fellélegezni, ha meginog vagy véget ér egy nyomasztó politikai korszak? Prof. Dr. Menyhért Anna traumakutató és Prof. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter szerint ilyenkor nemcsak politikai, hanem idegrendszeri és társadalmi utórengésekkel is számolni kell: a félelem, a düh, a szégyen, a hallgatás és a morális sérülés nem tűnik el attól, hogy kimondjuk, vége. Az egyik tábor súlyos kiábrándulást él át, míg a másik az eufória ellenére sokáig ugyanabban a védekező üzemmódban működik tovább, míg mindkét oldal átéli a kimerültséget, ürességet, indulatot vagy furcsa szorongást.
A longevity, vagyis a tudatos, hosszú és egészségben eltöltött élet ma az egyik legtöbbet emlegetett életmódtrend, de vajon mennyire készek elfogadni az emberek, ha valaki a gyakorlatban is bizonyítja, hogy ez működik? A Pulzus interjújára rengeteg kérdés érkezett Helstáb Martinhoz, összeszedtük a válaszait.
A valóban működő fogyasztószerek terjedése, a közösségi médiában népszerű fehérjedús étrend és az egészségtudatos táplálkozás trendje együtt olyan keresletet teremtett egy korábbi melléktermék iránt, hogy lassan a sajt veszi át tőle a melléktermék szerepet.
Sokaknak ismerős lehet a helyzet, hogy a strand helyett valami gyógyszertár keresésével tölti a nyaralásának egy részét, vagy esetleg valami Isten háta mögötti helyen próbál hozzájutni „hasfogóhoz”, mert kifogott rajta valami helyi specialitás, esetleg a csapvíz. Az ilyen helyzetekben jön jól, ha már utazás előtt feltölti a neszeszerét a szükséges gyógyszerekkel, bár a Gangeszből még így sem ajánlatos kortyolni. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerész szerint az úti patikát mindig az utazókhoz és az úti célhoz kell igazítani: nem ugyanarra van szükség egy belföldi hétvégén, egy erdei kiránduláson vagy egy egzotikus nyaraláson. Van azonban néhány alapdarab, amit jobb nem otthon hagyni.
Ha a gyerekek nem jutnak elegendő növényi élelmiszerhez, az károsítja a testüket, az elméjüket, korlátozza az energiájukat, az anyagcseréjüket, a tanulási képességüket, és rontja a hangulatukat is.
„Klinikán, otthoni inszeminációval vagy közösüléssel?” – ezt is meg kell adni, amikor az ember regisztrál az Y Factoron. Az Európában is elérhető alkalmazás közvetlenül köti össze a leendő szülőket és a spermadonorokat, működése azonban komoly egészségügyi, jogi és bioetikai kérdéseket vet fel.
A demenciát sokan még mindig egyszerű időskori feledékenységként kezelik, pedig a késői felismerés nemcsak a betegek, hanem egész családok életét átrendezi. Magyar adatok szerint több százezer diagnosztizált eset szerepel az ellátórendszerben, de a valós érintettség ennél jóval nagyobb lehet. Dr. Horváth András Attila demenciakutató szerint a legnagyobb gond a láthatatlanság: sok beteg nem jut megfelelő diagnózishoz, miközben a diagnosztika és a terápiás lehetőségek gyorsan változnak.
Ez is magyarázhatja, miért nő a korai rákos esetek száma.
Sokféle megközelítés létezik a személyiség és a viselkedés egyéni különbségeinek leírására, de talán a legszembetűnőbb, hogy alapvetően „kifelé” vagy „befelé” éljük az életünket. Nem kell, hogy álextrovertált életet éljünk, csak mert a nyugati társadalmak azt idealizálják. Harmat László pszichológus, egyetemi docens írása.
A menopauzáról legtöbbször a hormonok, a hőhullámok, az alvászavar vagy a testsúlyváltozás jut eszünkbe, pedig a változókorban a bélrendszer is fontos szereplő lehet. Az utóbbi évek kutatásai szerint a bélmikrobiom és a hormonrendszer oda-vissza hatnak egymásra: a bélbaktériumok beleszólhatnak az ösztrogén-anyagcserébe, miközben a csökkenő ösztrogénszint maga is átalakíthatja a bél-, a szájüregi és a hüvelyi mikrobiomot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy máris létezne menopauzára való csodaprobiotikum – inkább egy új szemléletet ad ahhoz, hogyan gondolkodjunk a női egészségről. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Nem várt módon befolyásolhatja a bélflórát a hozzáadott cukor teljes elhagyása az étrendből – állítják kuvaiti kutatók, akik egereken kísérletezve vizsgálódtak. De az eredményeiket más szakemberek szerint érdemes fenntartásokkal kezelni.
A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.
Kalapáló szív, izzadás, szédülés, légszomj: a túlhevült test tünetei könnyen összetéveszthetők a szorongással, az agyunk pedig nem mindig tud különbséget tenni a kettő között. Így fordulhat elő, hogy egy zsúfolt villamos, egy forró hálószoba vagy a hetek óta tartó kánikula pánikszerű élményt indít be. Rózsa Éva pszichológussal arról beszéltünk, miért szoronghatunk a hőségben, és hogyan lehet visszanyerni a kontrollt.
Miért maradnak hónapokkal vagy akár évekkel a fertőzés után is kimerültek és feledékenyek sokan, akik átestek a Covidon? Egy friss kutatás szerint a válasz az agy dopaminrendszerében is keresendő.
A statisztikák szerint a válásokat valóban gyakrabban kezdeményezik nők, de ez nem jelenti azt, hogy könnyebben szakítanának, vagy egyik napról a másikra döntenének. Sok kapcsolatban épp az a fél fárad bele előbb, aki hosszú ideje próbál beszélni a problémákról, javítani a kapcsolaton, és visszajelzést kérni a másiktól. Balog Andrea pszichológus szerint ezért tűnhet a szakítás az egyik félnek váratlan robbanásnak, miközben a másiknak már régóta tartó folyamat vége.
Sokan még mindig laborokra, biohackingre és a leggazdagabbaknak elérhető orvosi innovációkra gondolnak, amikor longevityről esik szó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint azonban a következő években nem a legfuturisztikusabb technológiák hozhatják a legkézzelfoghatóbb változást, hanem az, ha a mesterséges intelligencia értelmezhető visszajelzést ad a saját egészségünkről. Egy friss UniCredit-riport égy technológiát emel ki a longevitygazdaságban, de Meskó szerint ezek közül rövid távon valójában az AI lehet az, amely a mindennapi megelőzésben és az orvos-beteg kapcsolatban is új helyzetet teremt.
