Betöltés...

#önismeret

A hosszú távú sportcélok nem csak a sportban segítenek

A saját teljesítményünkről a hosszú távú sportcélok megvalósítása közben kapunk igazán őszinte visszajelzést, és ilyenkor talán a legkönnyebb átélni a nevezetes flow-élményt. De milyen egyéb lélektani előnyöket hozhatnak a manapság annyira népszerű futóversenyek és Balaton-átúszások? Hogyan lehet beiktatni a rengeteg edzésidőt a zsúfolt hétköznapokba? Miért lenne mindenkinek szüksége egy hobbisportra, és mik a leggyakoribb mentális hibák az amatőrök felkészülésében?

Itt az idő, hogy tudatossá váljon a testünk

Hogyan változnak az érzeteink az idő függvényében? Hogyan érintik ezek a változások a viselkedésünket? Ha figyelemmel követjük a változásokat, azzal visszanyerjük a kontrollt az egészségünk felett, és a tüneteket sem érezzük már olyan leküzdhetetlennek – állítja a „mindfulness anyjának” nevezett harvardi pszichológiaprofesszor.

Mi az a 10 kérdés, amit már most végiggondolhatunk, hogy boldogabb és teljesebb életet élhessünk?

L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus annyira fontosnak tartja a helyes önismeretet, hogy ezt segítő-fejlesztő kártyacsomagot dolgozott ki, amelynek gyakorlatai a gyermekkori sérülések feldolgozásától az önbecsülés megerősítéséig vezetik az érdeklődőket. Ezekből válogattunk 10 kérdést.

10 gyakorlat, amivel közelebb kerülhetünk önmagunkhoz

L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus annyira fontosnak tartja a helyes önismeretet, hogy ezt segítő-fejlesztő kártyacsomagot dolgozott ki, amelynek gyakorlatai a gyermekkori sérülések feldolgozásától az önbecsülés megerősítéséig vezetik az érdeklődőket. Ezekből válogattunk 10 kérdést.

Boldogságbacik – Depresszió és mikrobiom

A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?

Tévhit, hogy az önismeret a rólunk szóló tények, adatok halmaza

Ne féljünk időt tölteni önmagunkkal, hiszen elakadásaink megoldása és boldogságunk kulcsa az önismeretből fakad. De miért nem tanítják nekünk az önismeretet, és hogyan kellene hozzáfogni? Mit tanulhatunk gyermekkori sérüléseinkből és a szüleinkkel való kapcsolatunkból?

Tartsuk távol magunktól a spillovert és a crossovert

A stressz olyan, mint a rosszul nevelt vendég: nemcsak bejön, hanem át is jár egyik szobából a másikba. Ha a munkahelyen rossz napunk volt, előbb-utóbb megtalálja az utat az otthoni vacsoraasztalig.

Tévhit, hogy az önismeret a rólunk szóló tények, adatok halmaza

Ne féljünk időt tölteni önmagunkkal, hiszen elakadásaink megoldása és boldogságunk kulcsa az önismeretből fakad. De miért nem tanítják nekünk az önismeretet, és hogyan kellene hozzáfogni? Mit tanulhatunk gyermekkori sérüléseinkből és a szüleinkkel való kapcsolatunkból?

Ezen a nyáron is sokan átéljük majd a senkiföldje-érzést, amitől irracionálissá válhatunk

Szinte bizonyos, hogy valamennyire irracionálisan foguk viselkedni egy repülőtéren és a repülőgépen, mert annyiféle stresszor és szokatlan hatás ér ott minket – a kérdés inkább csak az, mennyire bolondítjuk meg mindezt még alkohollal is. De miért rúgják fel egyesek repülés előtt és alatt a legalapvetőbb társas normákat is? A szorongás vagy a felszabadultságérzés „borít meg” jobban? Mi az oka az általános reptéri dezorientáltságnak? És miért helyezkednek el az üzletek és éttermek a haladási irány jobb oldalán?

Egy különleges kapcsolat: A bél–agy tengely

A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.

Csúcsélmények – Amiért érdemes élni

Ezek azok a pillanatok, amelyek meg is változtathatják a szemléletmódunkat, akár annyira is, hogy felelősséget érzünk, illetve vállalunk a közösségünkért, a bolygónkért.

Státuszszimbólum vagy pihenőhely a nyaraló?

A biztonságérzet, a kötődés és az emlékek folytonossága számít, vagy inkább a halmozódó költségek, a nyomasztó FOMO és a megszokottság unalma? Ezek a dilemmák is felmerülhetnek bennünk nyaralóvásárlás előtt – a pénzügyi szempontokon túl. De miért okozhat problémát a hedonikus alkalmazkodás? Mennyit számít a vasárnap esti dugó az autópályán? És milyen lélektani terhei vagy csapdái vannak egy egyszerű hétvégi háznak?

Tudjuk-e, mit akarunk valójában?

Felnőtt életünkben sok célunk lehet: az elképzelt hivatás, házasság, gyerekek, kertes ház, autó és a többi. A legtöbb ember erre vágyik, de vajon legbelül mi is ezt szeretnénk? És ha megvan mindez, akkor miért nem vagyunk boldogok?

Ezzel az eszközzel még a zombigörgetésről is leszokhatunk

Sokkal könnyebb elkezdeni meditálni, mint gondolnánk, és valószínűleg életünk sokkal több területén érezhetjük ennek jótékony hatását, mint azt sejtjük. De hogyan formálja a lelkünket és egészségünket a rendszeres elcsendesedés és elmélkedés? Van-e helyes testtartás és ülőpozíció eközben? Meditációnak számít-e az ima? És mi köze a meditációnak a kávézáshoz vagy a fogmosáshoz?

Valódi jelenlét a szexben: egy újfajta terápia

A mindfulness egyik legújabb hajtása az a fajta szexterápia, amely arra helyezi a hangsúlyt, hogy tudatosan legyünk jelen az erotikus együttlétben. A módszert siker és boldogság övezi.

Sosem fogy ki, kéznél van és ingyen, mi az?

Ma a mindfulness az orvostudomány egyik legintenzívebben kutatott témája. Egyre több a tudományos bizonyíték, amely alátámasztja azt a több ezer éves tapasztalatot, hogy a meditáció jót tesz testnek-léleknek és igen alkalmas a mindfulness gyakorlására. Nézzük élettani hatásait!

L. Stipkovits Erika: Nem csak érteni, gyakorolni is kell az önismeretet

Sok esetben nem lehet segítség nélkül múltbéli traumákkal szembesülni vagy feldolgozni őket, és nem is szabad. De amikor van rá esély, hogy egyedül is fejlődhetünk, hogyan lépjünk rá az önismeret ágas-bogas útjára? Hogyan igazodjunk el felbukkanó érzéseink között? És hogyan növeljük magunkban az önegyüttérzést? Erre világított rá a neves szakpszichológus legutóbbi szalonestjén.

Ezért látjuk sokan torz lencsén át a világot

Megfelelő körülmények között szinte bárki hajlamos lehet arra, hogy tévhiteket és összeesküvés-elméleteket kövessen, nem csoda, hogy manapság már az elitben is egyre többen hangoztatnak efféle nézeteket. Mi az a tévhittölcsér és hogyan lehet lecsúszni benne? Miért hajlamosabbak a szemléletbeli eltévelyedésre azok, akik anyagi gondokkal küszködnek vagy narcisztikus személyiségek? Melyik három kérdéssel leplezhetjük le a tévhiteket? És mi köze a kényszeres kézmosásnak a bűnbakkereséshez?

Ilyen ereje van a gondolatainknak

„Vigyázz a gondolataidra, mert szavakká válnak” – tartja a híres mondás, és itt még nincs vége. A szavakból tettek, a tettekből szokások, a szokásokból mintázatok lesznek, a tovagyűrűző hatások pedig mederbe terelik egész életünk alakulását.

Steve Jobs vagy Pál Feri nyomába akar lépni? Ezeket érdemes megfontolnia

Bele se kezdjünk egy nyilvános beszédbe, ha nem tudjuk egy mondatban összefoglalni a fő üzenetünket. Mik a leszuggesztívebb előadók tulajdonságai? Milyen képességeket és eszközöket kell elsajátítani, hogy mi is hatásos beszédeket tarthassunk? Hogyan lehet érzelmet kiváltani a közönségből? És mit tegyünk, ha belesülünk az előadásba?

1 2 3 4 5 ... 11