Betöltés...

#önismeret

Miért lett kulcsszerepe a személyiségteszteknek az állásinterjúkon?

Állásinterjú, kiválasztás, személyiségteszt: már nem csak az számít, hogy megfelelünk-e egy pozíciónak, hanem az is, hogy valóban nekünk való-e az adott munka. A modern kiválasztási folyamatok egyre inkább azt vizsgálják, hol tudunk hosszú távon jól teljesíteni, és mennyire illeszkedünk egy munkakörhöz. Lehet, hogy a „tökéletes állás”, amire vágyunk, valójában nem is passzol hozzánk? Hevesi Lia pszichológussal beszélgettünk arról, hogyan segítenek a személyiség- és kompetenciatesztek elkerülni a rossz döntéseket.

„Le kell nyelned a fájdalmat” – miért vannak a férfiak önmagukba zárva?

Magyarországon is egyre többen ismerik fel, hogy a hagyományos férfiszerep – miszerint egy férfi maradjon erős bármi áron – magukra a férfiakra is rendkívül káros lehet. Kiss Gergellyel, a Warrior Tribe férfiközösség létrehozójával és Dunai Marcell mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk férfiszerepekről és érzelmekről, de arról is, hogyan mozdulhatnak ki a férfiak ebből a felállásból, és miért érdemes ezt megtenniük.

Nem az lettél, ami lenni akartál? Még nem késő változtatni

Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon HR-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak vagy vezetői asszisztensnek. Érdemes lehet néha gyorsinterjút készíteni a bennünk megbújó kisgyermekkel, aki még nem felejt el játszani, és kételymentesen felismeri, mi szerez neki örömet az életben.

Vajon tanulható az intimitás? Attól függ, milyen a kötődésünk

Miért van az, hogy egyesek számára természetes a közelség, mások viszont újra és újra falakba ütköznek a kapcsolataikban? A válasz gyakran sokkal korábban kezdődik, mint gondolnánk: a csecsemőkori kötődésünk alapvetően meghatározza, hogyan tudunk felnőttként szeretni, bízni és valódi intimitást megélni.

A bennünk élő „belső gyermek”: hogyan formálják gyerekkori élményeink a felnőtt életünket?

Miért reagálunk néha indulatból, miért bénít meg a szorongás vagy a megfelelési kényszer? A pszichológia szerint ezek hátterében gyakran a „belső gyermek” sérülései állnak. Az utóbbi években népszerűvé vált módszer azonban nem csodaszer: a gyermekkori traumák feldolgozása hosszú folyamat, amely sokszor szakember segítségét igényli.

Önsorsrontónak tartjuk magunkat? Több szempontból is rosszul tesszük

Vannak önsorsrontó emberek – szoktuk gondolni, mondani. De miért nem ideális ez a szóhasználat? Hogyan üt vissza, és miként tanulhatunk önsorsjavítást?

Ijesztő, mégis megéri saját életet élni másoké helyett

Akármilyen függőségről van is szó, az érintettek gyermekei ugyanazzal az érzéssel nőnek fel: hogy ők nem számítanak, hogy értéktelenek. Nem csoda, hogy felnőtté válva iszonyúan megszenvedik a párválasztás bugyrait, kínkeservesen kell változtatniuk és változniuk, ha harmonikus kapcsolatot szeretnének. Az alábbi írás ezt az utat mutatja be egy kivételesen erős és őszinte fiatal nő tollából.

Hit nélkül nincs siker

Hogy sikerül, hogy meg tudjuk csinálni, hogy elég jók vagyunk, hogy akadnak szövetségeseink, hogy megérdemeljük a sikert, a beteljesülést – ezt is jelenti a hit.

Meglepő lehet, de a tarot-kártya segíthet az önismeretben, ha jól használjuk

Önismeret, az intuíció erősítése, spirituális út, kommunikáció az istenivel. Ezeket az előnyöket kínálják a tarot-kártyával végzett gyakorlatok, különösen akkor, ha megtanulunk jó kérdéseket feltenni – derül ki egy új könyvből. De hogyan kezdjünk neki a kártyavetésnek? Mit tegyünk, ha összeütközésbe kerül a megérzésünk és az egónk? És mit kérdezzünk ahelyett, hogy „Mikor kapok fizetésemelést?”

Amikor egy pár sikeresen elmozdul a holtpontról

A párkapcsolatok alapvető jellemzője az állandó változás és fejlődés. Minden pár átél olyan időszakot, amikor a fejlődés megtorpan, és látszólag megoldhatatlan helyzetben találják magukat. Ezek a holtpontok legtöbbször nem a kapcsolat kudarcát jelentik, hanem természetes normatív krízisek.

Néhány ötlet a munkahelyi újévi fogadalmakhoz

Végezzünk kevesebb feladatot a számunkra természetes ritmusban, és mindig helyezzük a minőséget előtérbe. Ez lenne a kiégésmentes, hatékony munka receptje egy új könyv szerint. De mikor lenne időnk munka címén hetekig egy fa alatt heverészni? Melyik főnök engedné meg, hogy kétszer annyi idő alatt végezzük a feladatainkat? És miért segít a munkában egy méregdrága jegyzetfüzet?

Sorsfordító traumák

Súlyos betegséget vagy balesetet átélt személyeknél gyakran megfigyelhető az úgynevezett poszttraumás növekedés, amely során az illető átértékeli az addigi életét. Az érintetteknél jellemzően megváltoznak a prioritások, empatikusabbak lesznek és gyakran segítő szakmára térnek át.

Legyen súlya az életünknek

A jó szándék önmagában nem elég, cselekvésre van szükség, állítja Rutger Bregman. A Morális ambíció – Gyakorlati útmutató cselekvő idealistáknak című kötetében megpróbálja felrázni a fotelforradalmárokat: attól nem lesz jobb a világ, ha csak ábrándozunk róla.

Megbocsátok neked, de nem felejtek

Megbántottság, fájdalom, trauma, zavarodottság, csalódás, düh, félelem – amit a másik ki tud váltani belőlünk a szavaival, a tetteivel vagy éppen ezek hiányával. Mikor tudunk megbocsátani a párunknak, és mikor nem? Mikor akarunk, és mikor nem?

Toxikus pozitivitás helyett érzelmileg hiteles élet

A pozitív életszemlélet nemcsak a mindennapi életünkben, de a pszichológiai kutatásokban is egyre hangsúlyosabb szerepet kap. Ám a „Légy mindig pozitív!” üzenet túlzásba vitele akár mentális egészségkárosodáshoz is vezethet. Ezek a pozitivitásüzenetek sokszor elérhetetlen normákat állítanak fel, mert közvetetten azt sugallják, hogy a negatív érzelmek a gyengeség vagy a kudarc jelei. Az irreális elvárások pedig arra késztetnek, hogy elnyomjuk negatív érzelmeinket.

Feldmár András: A tudatunkból kiszorulhat a szomorúság

Szenvedés nélkül nincs élet, és ha ezt elfogadjuk, könnyebben jutunk el a boldogsághoz – derül ki egy új beszélgetőkönyvből. Feldmár András és Kröber Edith eszmecseréjéből kiderül az is, mikor válhatunk neurotikussá a boldogságkeresés útján, mi a közös egy Bach-mű elzongorázásában és egy harcművészeti gyakorlatban, és hogyan meditáljunk, hogy valóban csökkentsük a bennünk lévő stresszt.

Az öregedés lélektani előnyökkel járhat, ha időben felkészülünk

Egy hosszú folyamat az öregedés, és annál könnyebb optimálisan megélni, minél inkább tudatában vagyunk, épp hol járunk életünk ívén. Milyen küszöbélményekkel érkezik az időskor, és mennyit számít, hogyan éltünk korábban? Mit tehetünk ma, hogy bölcs és elégedett öregkorunk legyen? 7 trükköt mutatunk be.

Lelki szükségleteink elégülnek ki az őszi-téli bekuckózással

A napfényes órák számának csökkenése és a természet változása minket is arra késztet, hogy befelé forduljunk, erőt gyűjtsünk, töltődjünk. Milyen külső és belső tényezők állnak a bekuckózás jelensége mögött? Miben különbözik a magány és az egyedüllét? Hogyan fordíthatjuk hasznunkra, a „hygge”, a „lagom” vagy a „fika” mögötti skandináv tudást? És mit tegyünk, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára?

Megismerhetjük önmagunkat kártyákon keresztül?

Önismereti kártyacsomagok már régóta kaphatók. Használóik szerint a lapok valóban segítenek nekik abban, hogy elmerülhessenek az érzéseikben, és kicsit tisztázzák az önmagukhoz fűződő viszonyukat. Azok, akik hisznek a módszerben, hosszú ideig dolgozhatnak majd L. Stipkovits Erika újabban megjelent Közelebb önmagunkhoz című kártyacsomagjával.

Hogyan kerüljenek pacsirták és baglyok harmóniába?

Az alvásidő családonként változhat, amit nem csak a családtagok alvási stílusa határozhat meg. Mire kell figyelni, ha eltérőek az igények, és hogyan juthat hozzá mindenki a számára elegendő pihenéshez?

1 2 3 ... 11