Betöltés...
A sportteljesítményről a legtöbben még mindig az izmok és az edzés intenzitása alapján gondolkodnak, pedig a legújabb kutatások szerint a bélmikrobiom legalább ennyire fontos tényező lehet. A bélbaktériumok összetétele ugyanis az energiafelhasználásra, a regenerációra és akár a teljesítményre is hatással van. Egy friss vizsgálat arra jutott, hogy a sport és a sportolói étrend együtt formálja a mikrobiomot, nem mindig előnyös irányba.
Az edzésről, az étkezésről, az alvásról és a mentális egészségről szóló részekben végig ugyanarra jutottunk: a hosszú, egészséges élet nem megérzés, hanem folyamatos visszajelzés kérdése. Nem azért edzünk, eszünk vagy alszunk jobban, mert épp olyan kedvünk van, hanem mert látjuk, mi működik és adott esetben, mi nem. Ebben segítenek a biomarkerek és az őket mérő eszközök, Ebben segítenek a biomarkerek és az őket mérő eszközök, amelyek láthatóvá és értelmezhetővé teszik a szervezet jelzéseit, hogy ne csak sejtsük, hanem értsük is, merre tartunk.
A Pulzus egy 10 részes sorozatban veszi sorra a magyarországi vezető halálokokat, méghozzá azon szervek, testrészek szerint csoportosítva, amelyek megbetegedése halálhoz vezet. Az első témánk a szívhez kapcsolódik és szakértőnk, Dr. Kun Krisztina, az Emineo Magánkórház kardiológusa és belgyógyásza segítségével járjuk körbe például a szívinfarktust és az ahhoz vezető okokat. Tisztázzuk a leggyakoribb tévhiteket és bemutatjuk a legújabb gyógymódokat, kezelési lehetőségeket, továbbá beszélünk a megelőzést segítő életmódról is.
Mikroműanyagokat már vérben, placentában és tüdőben is kimutattak, mégis sok a nyitott kérdés arról, pontosan mekkora kockázatot jelentenek az emberi egészségre. Nemcsak csomagolóanyagokban és konyhai eszközökben, hanem az ivóvízben és a lakás levegőjében is jelen lehetnek. Cikkünk azt járja körül, honnan jutnak mikroműanyagok a szervezetünkbe, mit tud ma erről biztosan a tudomány, és hogyan lehet észszerűen csökkenteni a kitettséget.
Ha valaki elszigetelten él, az nemcsak az érzelmeire, hanem a fizikai egészségére is hatással lehet. Hosszú távon mindez nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kérdéseket is felvet.
"Úgy látom, a hasnyálmirigyem, illetve annak módosult változata (ne mondd nekem, picim, hogy mondtak már neked ilyen szépet!) megjavítja az embereket. Kihozza belőlük a jót, a részvétet, a figyelmet, sőt, még a szeretet közelébe is eljutnak. Először azt hittem, ez azt jelenti, hogy mindenkinek hasnyálmirigyrákot ízibe, de nem, csak nekem, de nekem igen, ide nekem a hasnyálmirigyrákot is, visszhangzik az örök Zuboly. Elvileg ez azt jelenti, hogy a Hasnyálka-kisasszony-muci mintegy megváltja az emberiséget..." Esterházy Péter: Hasnyálmirigynapló
Az első részben azokról a gyógyszerekről volt szó, amelyekről nagy, emberi vizsgálatok alapján valóban tudjuk, hogy csökkentik a betegségek és a korai halálozás kockázatát. Innen egy jóval bizonytalanabb terepre lépünk tovább, ahol izgalmas biológiai mechanizmusok, kisebb humán vizsgálatok és erős marketingígéretek találkoznak, miközben a hosszú távú, megbízható bizonyíték még hiányzik. Ez a longevity szürke zónája. Nem feltétlenül zsákutca, de egyelőre nem is olyan terület, ahol magabiztosan kijelenthetjük, hogy ami ígéretesnek tűnik, az valóban működik is.
Több mint 120 ezer fő adatait vizsgálta az a brit kutatás, amely az agy szerkezetének átalakulása mellett a változókor idején alkalmazott hormonterápia lehetséges hatásait is igyekezett felmérni.
Az edzés, az étkezés és az alvás után most egy olyan taktikáról lesz szó, amit sokan tévesen puhának gondolnak: a kapcsolati és lelki egészségről. A tartós, minőségi kapcsolatok, valamint a hatékony stresszkezelés túlélésre gyakorolt hatása összemérhető több klasszikus rizikófaktoréval. Mi értelme a hosszú életnek, ha közben magányos vagy és állandóan feszült? Épp ezért a mentális fitnesz és a kapcsolati edzés az összes többi taktika megtartó ereje – és a jó hír, hogy mindkettő tanulható, fejleszthető.
A hosszú, egészséges életről sokan automatikusan kapszulákra, speciális formulákra, vagy újfajta csodaszerekre asszociálnak. A kockázatcsökkentés logikája valójában pont fordítva működik. Először a fundamentumot kell megteremtenünk (mozgás, táplálkozás, alvás és mentális egészség) és csak erre jöhetnek rá - indokolt esetben - a célzott gyógyszerek vagy táplálékkiegészítők. Az alapelv az, hogy tudományos alapokon, személyre szabottan csökkentsük - a longevity területén sokat hivatkozott amerikai orvos, Peter Attia által „négy lovasnak” nevezett - kockázatokat, amelyek a legtöbb ember életét lerövidítik.
A kapszulás endoszkópia rendkívül előremutató fejlesztés, de egyelőre nem váltja ki a vastagbéltükrözést, bármennyire is próbálják azt sokan elkerülni. Vincze Áron gasztroenterológus, a pécsi egyetem tanszékvezetője mondta el, hol tart Magyarországon ez a diagnosztikai módszer, mennyibe kerül és mire alkalmas. Arról is beszélt lapunknak, milyen egyéb módszerek érhetők el a vastagbéldaganatok szűrésére, és hogyan segít az AI a diagnosztikában.
Ha kognitív erőforrásokat igénylő feladatokat kell végezni, többet dolgozik az obszesszív-kompulzív zavarral élők agya, mint egészséges társaikéé – állapította meg nemrég egy amerikai kutatás, amely MR-rel vizsgálta a kényszerbetegek agyát.
A Kösz, jól! podcast legújabb adásában a szexuális egészségről beszélgettünk meghívott vendégeinkkel, dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal, dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológussal és dr. Kopa Zsolt andrológussal.
Az előző részben a „mit és miért?” kérdésekre adtam választ: milyen ételek kerüljenek a tányérodra, miért lényeges a minőség, a fehérje és a rost, valamint mit jelent a mikrobiomot tápláló étkezés. Nem szigorú diétát javasoltam, hanem fenntartható keretet, amit hosszú távon tarthatsz. Most a „mikor és miért?” következik: mi történik, ha korábban eszel, miért problémás a késő esti nagy vacsora, és hogyan igazítsd étkezéseidet edzéshez, alváshoz, hogy mindhárom egymást erősítse.
Az előző részekben az edzésről és az étkezésről volt szó – erő, kardió, mobilitás, plusz mit, mennyit és mikor egyél. Most jön az alvás. És bár sokszor ennek jut a legkevesebb figyelem, valójában ez az, ami összetartja az egészet. Hiába edzel jól és eszel okosan, ha rosszul alszol. Se az edzés nem fog beépülni, se az anyagcseréd nem fog simán működni.
Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.
Egy új kutatás szerint a kognitív egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy finomított, illetve szűz vagy extraszűz olívaolajat iktatunk-e az étrendünkbe.
Az öregedés nem biológiai végzet, hanem korrigálható programozási hiba – vallja David Sinclair, a Harvard kutatóorvosa. A nevéhez fűződő cég nemrég olyan génterápiás készítményt dolgozott ki, amely epigenetikusan fiatalítja a retinát. A terápia már a klinikai kutatások fázisánál tart, de egyelőre nem szabad készpénznek venni, hogy működni is fog. Spisák Sándor, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetője segített értelmezni az eredményeket.
Mit egyek, hogy egészséges legyek? – ezt a kérdést mindannyian feltesszük, mielőtt elveszünk a diéták dzsungelében. Paleo, keto, vegán – mindegyik mást javasol, és közben egyre kevésbé értjük, mi is lenne jó igazán. Pedig a válasz egyszerű! Nem a „mit ne egyél" listára kell fókuszálni, hanem arra, hogy mit raksz a tányérodra, és az hogyan hat az izmaidra, az anyagcserédre és a bélmikrobiomodra. Az edzés elindítja a változást, de az étrend tart pályán és dönti el, hogy épülsz, vagy leépülsz. A cél nem a trendi diéta, hanem egy fenntartható étkezési minta, amely védi a testösszetételed, támogatja az anyagcserédet, és együtt dolgozik a bélmikrobiomoddal.
A közeljövőben talán az egyszerű okosórák is segíthetnek az érintetteknek a visszaesés megelőzésében.
