Betöltés...
A gyász önmagában is nagy teher, de nehezítheti a feldolgozást, ha nem a megfelelő temetkezési formát választjuk elhunyt családtagunk számára. Hogyan döntsünk a koporsós, a hamvasztásos vagy a szórásos temetés között? Milyen lélektani terhei lehetnek az otthon tartott urnának? Miért lenne szerencsés, ha minél többen nyugodnának a természet lágy ölén?
Léteznek olyan dramaturgiailag fontos pillanatok az ember életében, amikor le kell kapcsolni a szervereket, és el kell menni, hogy aztán megerősödve térhessünk vissza.
Biztonságban, támogatottságban és szeretetben érzik magukat a lelkileg egészséges család tagjai. Az összetartozás mellett lehetőség van mindenki számára, hogy függetlenül is boldoguljon a saját életében. Az ilyen családban készülhetnek fel igazán a gyerekek a felnőttkorra. Persze ideális nem létezik.
Bár azt hinnénk, ez a gyermekkor és a kamaszkor közti nyugalmas időszak, valójában a kiskamasz-periódus is tele van meglepetésekkel, nevelési kihívásokkal. Milyen testi-lelki változások alakítják a 8–12 éves kor közti gyerekek pszichéjét és viselkedését? Mit mondjunk nekik, ha váratlanul kiskutyát szeretnének, vagy túl sokat játszanak a számítógépes játékokkal? Miért veszélyes okostelefont adni a kezükbe? És mi a helyes eljárás, ha ki akarja egymás ellen játszani a szüleit?
Tőlük ugyanis önismeretet, lelassulást, kapcsolódást, jelenlétet, megfelelés nélküli életet tanulhatunk. Ezt üzeni egy új könyv szerzője, aki a Nap és a Hold ciklikus változásainak követésével segít visszatalálni önmagunkhoz, kilépni az urbanizált világ kényszeres forgatagából. De mit lehet tanulni a téltől vagy a nyártól? Miben segítenek minket a hétköznapokba illesztett rituálék? És hogyan hangolódjunk rá a mostani évszakfordulóra, az ősz érkezésére?
Böjtölni jó. Paradoxon, elvégre mégis csak hiányérzetről beszélünk, és éhezni nem jó. A böjt azonban több és más, mint az éhezés. Van benne szándékosság, jelenlét, céltudatosság. Ha a mindfulnessnek nevezett hozzáállással közelítünk hozzá, testet és lelket átalakító folyamattá válhat, amely segít mentálisan is ráhangolódni saját magunkra, miközben fizikailag is kifejti a gyógyhatását.
Egy álruhás formatervező, a gyermekét elveszítő írónő és egy téves telefonhívás nyomán az ősellenségben barátra lelő zsidó asszony is fontos szerepet játszott az empátia történetében.
Már évtizedekkel ezelőtt leírta Vekerdy Tamás, hogy az iskola betegít, de mások is figyelmeztettek, hogy a közoktatás sok gyereknek okoz túlzott szorongást, stresszt, ami aztán könnyen pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik. Erről kérdeztük a neveléslélektani szakértőt.
Sokan evéssel reagálnak arra, ha szomorúak, dühösek, magányosak vagy éppen unatkoznak. Ők jellemzően bizonyos ételeket kívánnak meg, amelyeket azonnal el is fogyasztanak, anélkül, hogy valódi éhséget éreznének. Lukács Liza evészavarokkal foglalkozó szakpszichológust többek között arról kérdeztük, miért kapott ilyen fontos szerepet az evés, és mit tehet az, aki egészségtelen étkezési mintákat sajátított el gyerekkorában.
Óriási kaland az első osztályba lépés. Nemcsak a tanulás, a közösségi lét is újdonságokat tartogat a kisdiák számára. Felbukkanhatnak azonban nem várt nehézségek is, amelyekre a szülő felkészítheti a gyermekét – de olyanok is, amelyekre nem tudja.
Önismeret, önkontroll, autonómiaérzés és alkalmazkodás – ezekben is fejleszt minket, ha egyedül nyaralunk, utazunk. De mi a különbség a magány és az egyedüllét között? Miért érdemes keveset fotózni a vakáció során? Hogyan válhatunk aktív (ön)felfedezőkké? És miért óvakodjunk a kirakat-utazásoktól?
L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus annyira fontosnak tartja a helyes önismeretet, hogy ezt segítő-fejlesztő kártyacsomagot dolgozott ki, amelynek gyakorlatai a gyermekkori sérülések feldolgozásától az önbecsülés megerősítéséig vezetik az érdeklődőket. Ezekből válogattunk 10 kérdést.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
A biztonságérzet, a kötődés és az emlékek folytonossága számít, vagy inkább a halmozódó költségek, a nyomasztó FOMO és a megszokottság unalma? Ezek a dilemmák is felmerülhetnek bennünk nyaralóvásárlás előtt – a pénzügyi szempontokon túl. De miért okozhat problémát a hedonikus alkalmazkodás? Mennyit számít a vasárnap esti dugó az autópályán? És milyen lélektani terhei vagy csapdái vannak egy egyszerű hétvégi háznak?
Az érzelmileg elérhető, támogató, dicsérő szülő sokat segíthet, hogy a gyereke ne roppanjon össze az érettségivel, felvételivel járó stressztől. Mi nyomasztja ilyenkor a diákokat? Miért fontos a mentalizáció, illetve B és C terv készítése? Milyen viselkedés esetén érdemes szakembert felkeresni? És mi a teendő, ha az érettségi reggelén a gyerek bepánikol és nem akar elmenni vizsgázni?
Voltak-e már kamaszok az ókorban? Buliztak-e korábban az inuit fiatalok? A válaszok korántsem olyan egyszerűek, mint gondolnánk.
A születendő gyermek: öröm, ajándék, egy új élet lehetősége. A születendő gyermek: hitelképesség, lakásvásárlási lehetőség, plusz egy szoba. Magyarországon egyre többen az utóbbi összefüggésben (is) gondolnak jövendő babájukra, mivel az állami támogatások így próbálják megfordítani a kedvezőtlen demográfiai trendet. De túl szociológiai, gazdasági és politikai megfontolásokon: ez az ösztönzés milyen pszichés következményekkel járhat egy fiatal házaspár életében, kapcsolatában?
Nincs különbség egyéni vagy csoportos kirekesztés között, minden közösségből való kizárás a társadalmi normákról is árulkodik. Milyen érzelmeket élnek át a kirekesztettek, és hogyan lehet ezekkel megküzdeni? Miért van (e téren is) nagyobb felelőssége a politikusoknak? És hogyan működik a társadalmi lelkiismeret?
Mi lenne, ha azt mondanám, létezik az igazi? Lehet, hogy egyedül vagy, lehet, hogy fásult kapcsolatban élsz, de a lelked mélyén még hiszel abban, hogy rád is vár valahol valaki. Vele már az első találkozásnál úgy érzed, mintha villám csapott volna beléd. Mintha találkoztatok volna már egy másik életben. Ha a végsőkön túl is kitartasz, akkor elérheted, ami keveseknek sikerül: újra egyesülhetsz a lelked másik felével, az ikerlángoddal.
Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Van-e különbség a „hagyományos” és a klímaszorongás között? Miért rossz módszer negatív hírekkel riogatni? Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?
