Friss cikkek

Ópium, morfium, heroin – négy író, aki nem csak megélte, meg is írta a függőséget

Négy remek író, egyetlen közös tulajdonsággal: imádták a mámort és a különféle tudatmódosító szereket. Nem mindegyiküknek sikerült leszoknia, és még ha óriási árat fizettek is önpusztító életvitelükért, olyan letaglózó erejű könyveket alkottak, amelyekben a legmélyebbre ástak saját függőségeik poklában. A száraz november – az önkéntes mértékletesség – hónapjában róluk emlékezünk meg.

Sokáig férfiakra szabták a szívbetegségek felismerését – végre változik a mérce az orvoslásban

A szív- és érrendszeri betegségek nőknél nem feltétlenül ugyanúgy jelennek meg, és a kockázatukra olyan életszakaszok is hatással lehetnek, mint a terhesség vagy a menopauza. A kardiológia most egyre több ponton kezdi beépíteni ezeket a különbségeket a megelőzésbe és a diagnosztikába. Dr. Wanda Lakner kardiológussal arról beszélgettünk, mi változik, és miért számít mindez a nők hosszú távú egészsége szempontjából.

„A beszervezett felmenőmmel akkor is kapcsolatban vagyok, ha nem vagyunk kapcsolatban”

Szégyellhetjük, dühösek is lehetünk, ha a felmenőnket beszervezték. Érdemes azonban a tettük mélyére néznünk, megvizsgálni a családi történeteket, amelyekbe az állambiztonság beleszövődött. Egykori beszervezettek leszármazottjait kutatta Joób Máté lelkigondozó, egyetemi docens, akivel a családi titok mérgező erejéről, az ügynökmúlt transzgenerációs hatásairól, a saját identitásunk újraépítéséről és a megbocsátásról beszélgettünk.

Mikor válik egy szokás függőséggé? Nem az számít, mennyi időt töltünk vele

Huszonöt évig katonaorvosként szolgált, a honvédségi drogstratégia szakmai vezetője volt, PhD-disszertációját a függőségek pszichológiai háttértényezőiről írta, és több mint tizenöt éve kíséri a szenvedélybetegeket és a hozzátartozóikat. Dr. Szilágyi Zsuzsanna pszichoterapeuta szakorvos szerint a függőség nem akaraterő kérdése, a felépülés pedig nem csupán a szer elhagyásáról szól. Arról beszélgettünk vele, hogyan rejtőzhet a függőség a siker mögött, hol húzódik a határ a „sokat használom” és a „függő vagyok” között a digitális térben, és miért kell végre a hozzátartozókra is figyelnünk. 

Tudja, mi az igazi lifehack? A mozgássnack

Sokan hiszik, hogy a mozgás csak akkor hatékony, ha hosszan tart, megizzaszt, és kicsit azért fáj is. Meg azt is hiszik, hogy porckorongsérvvel nem lehet futni; és hogy az MR-en látott szöveti eltérés biztosan a fájdalmuk oka. A HVG Human Talks egészségkonferencia egyik előadója, Petridisz Anna Niké gyógytornász minderre, sőt, még ennél is több mozgásszervi tévhitre rácáfol. Interjú nyújtózkodásról, stresszkezelésről, régi idők emberéről.

Ki vagyok a diagnózis után? Az elfogadás nem ugyanaz, mint a beletörődés

Akár természetes életszakaszváltásról, akár egy betegséghez kapcsolódó váratlan változásról beszélünk, mindkettő lehet ugyanolyan súlyú az érintett számára – hiszen attól még, hogy egy változás természetes, nem feltétlenül könnyebb megélni. Szlameniczky Anna mentálhigiénés szakemberrel arról beszélgettünk, milyen útja lehet a menopauzával vagy az endometriózissal járó állapot elfogadásának, hogyan segíthet ebben a társunk, a környezetünk, és miként támogathatná meg – ideális esetben – az egészségügy ezeket a folyamatokat.

Ön mit kérdezett az AI-tól, mielőtt orvoshoz ment? Nagyobb jelentősége van, mint hinné

Egyre többen kérdezik meg a mesterséges intelligenciát a tüneteikről, mielőtt orvoshoz fordulnának. Mire azonban belépnek a rendelőbe, nemcsak információkat visznek magukkal, hanem egy már formálódó elképzelést is arról, mi lehet a baj. Lehet, hogy az orvos számára ezért nem az lenne a legfontosabb, mit válaszolt az AI, hanem az, hogy mit kérdezett tőle a beteg.

Szúrópróba a HVG-ben – Egy gyors szerkesztőségi vércukorszintmérés megmutatta, miért fontos a korai felismerés

Tizenkilenc HVG-s kolléga állt sorba egy ujjbegyszúrásért, hogy kiderüljön, mit mutat a vércukorszintjük. A diabétesz világnapja alkalmából Erős Antóniával és Kis János Tibor diabetológussal arról beszélgettünk, mit árul el egy ilyen mérés, miért maradhat sokáig rejtve a 2-es típusú cukorbetegség, és miért nincs Magyarországon még mindig országos szűrőprogram.

A terhesség bepillantást enged az egészségünk jövőjébe, ha odafigyelünk a jelekre

A várandósság kilenc hónapja jelentős terhelést ró a női szervezetre, miközben olyan problémákat is felszínre hozhat, amelyek egyébként csak évekkel vagy évtizedekkel később válnának láthatóvá. Ráadásul a terhesség alatt jelentkező magas vérnyomás, toxémia vagy cukorbetegség kérdése nem feltétlenül zárul le a szüléssel: fontos információt adhatnak arról is, mire érdemes a későbbi élet során figyelni. Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász szakorvost arról kérdeztük, hogyan működik a terhesség fiziológiás stressztesztként, milyen betegségek kockázatát jelezheti előre, és hogyan lehet a várandósság alatt szerzett információkat később megelőzésre használni.

Miért dühöngenek az anyák, mikor a világon a legboldogabbnak kellene lenniük?

Postpartum rage, vagyis a szülés utáni düh – keveset beszélünk róla, pedig az újdonsült édesanyák egy része akár hónapokon át tapasztal magán lobbanékonyságot, sértettséget, haragot. Nem reklámozzák, mert szégyellik, hogy időnként átszakad a gát. Nem az ő hibájuk. Remek, szerető anyák ők egy közömbös és még mindig tabusító világban. Mi kavarog valójában a felszín alatt, amikor anya tombol, kiabál és csapkod, és hogyan tudunk neki a legtöbbet segíteni? Szakértőket és érintetteket is kérdeztünk a témában.