Betöltés...
A 2026-os trendek azt mutatják, hogy az egészség mérhetővé, optimalizálhatóvá és egyre inkább piacosítottá válik – miközben egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, mi szolgálja valóban a hosszú távú jóllétet.
Ez nem azt jelenti, hogy teljesen ki kell iktatni az étrendből a vörös húsokat, a mértékletesség viszont kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzük az egészségünket.
Mennyi az ideális fehérjemennyiség, ami az izomépítésben is javunkra válik? Hozzá lehet-e jutni pusztán természetes forrásokból, a főétkezések alkalmával, vagy érdemes a proteinnel dúsított termékek polcain is kutakodni? Miért van ennek kifejezetten nagy jelentősége idősebb korban? Hatásosak-e a fehérjealapú diéták, és igaz-e, hogy vesekárosodást okozhat a túlzott bevitel? Táplálkozási szakértőt és személyi edzőt kérdeztünk.
Minden életkorban mást jelent a boldogság – de vajon közelebb kerülünk hozzá az idővel, vagy csak másképp kezdjük el látni? Az út gyakran rögös, a cél pedig nem mindig az, aminek elképzeltük. Létezik-e egyáltalán az a harmónia, amit keresünk? Március 20. a boldogság világnapja.
Azok az emberek, akik nap mint nap nehézségeket okoznak nekünk, nemcsak a mentális egészségünknek ártanak – hívta fel a figyelmet egy új tanulmány.
Ausztrália világelsőként lépte meg, hogy a 16 éven aluliaknak ne lehessen hozzáférésük az olyan alkalmazásokhoz, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok. Milyen pozitív hozadéka lehet ennek a drasztikusnak tűnő tiltásnak, és mennyire könnyű megkerülni? Ausztráliai szülők meséltek a tapasztalataikról.
Mit érez a sokat látott orvosi jövőkutató, amikor lehetősége nyílik mindent megtudni az egészségéről? Ugyanazt, amit a legtöbb olvasó egy szűrővizsgálat előtt: „Biztosan jó ötlet ez? Mi van, ha találnak valamit?” Meskó Bertalan orvosi jövőkutató végül 60 éves, jövőbeli énje unszolására döntött úgy: belevág.
A hagyományos mérőszámok sokszor elmennek amellett, hogy az emberi szervezet állapota – fájdalom – folyamatosan romlik. Egy kutatócsoport ezért új fogalom bevezetését javasolja a tényleges élettartam és az egészségben eltöltött évek helyett.
A szexuális élet sem áll meg 60 felett, az viszont kétségtelen, hogy átalakul: nem a mennyiség, hanem a minőség válik hangsúlyossá. Szükség van nyitottságra, önismeretre, idősek ábrázolására a médiában, és a ritkán emlegetett szexedukációra – erről Jámbor Eszter tabukommunikációs szakembert, a Testsuli közösség alapítóját kérdeztük. Mihalec Gábor párterapeuta pedig arról beszélt lapunknak, hogy mi minden változik egy több évtizedes kapcsolatban, és mit lehet tenni azért, hogy hosszú távon képesek legyünk újra és újra kapcsolódni partnerünkkel.
Számos betegség és egészségügyi tényező mellett életmódbeli okai is lehetnek annak, ha egy párnak nem jön össze a gyerek. Tűű László belgyógyász-endokrinológussal és Erdélyi Aliz dietetikussal arról beszélgettünk, mennyire növelhető a sikeres fogantatás esélye az életmód megváltoztatásával, miért kell kerülni a műanyag vágódeszkát, és hogyan tudnak időt nyerni azok, akik tudatosan később vállalnának gyermeket.
Schwab Richárd gasztroenterológus szerint nemcsak az életmódbeli tényezők, például a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás növelhetik a kockázatot, hanem az is számít, hogy az adott baktérium milyen „felszereltséggel” rendelkezik. A felfedezés új irányt nyithat a vastagbélrák szűrésében és megelőzésében.
A maraton teljesítéséhez nem elég rendszeresen futni, tudatosan kell felkészíteni magunkat az igénybevételre – mondja Krátky Egon atlétikaedző, akit arról kérdeztünk, hogyan érdemes nekivágni a 42 kilométernek. Futhat-e ősszel már maratont, aki csak idén kezdte a sportot? Kinek ajánlott a vastag talpú cipő, és kell-e energiazseléket fogyasztani futás közben?
Robbanásszerűen nő a halláskárosult gyerekek aránya világszerte és Magyarországon is. Hazai szakértők kidolgoztak egy hatlépcsős zajkockázati rendszert, és évek óta sürgetik a törvényi szabályozást is, egyelőre kevés sikerrel.
Bár az összefüggést régóta feltételezik, eddig csak nagyon nehezen lehetett vizsgálni. Egy nemzetközi kutatócsoport most a mesterséges intelligencia segítségével lépett előre az ügyben. Az eredmények hosszú távon segíthetnek a korai beavatkozásban is.
Van az a pillanat, amikor egy szó kezd kiüresedni. Nem tartalom híján, hanem mert túl sokan próbálják ráaggatni nagyon is különböző, néha kifejezetten kétes ajánlataikat. Érzésem szerint a longevityvel most pontosan ez történik.
Miért van az, hogy egyesek számára természetes a közelség, mások viszont újra és újra falakba ütköznek a kapcsolataikban? A válasz gyakran sokkal korábban kezdődik, mint gondolnánk: a csecsemőkori kötődésünk alapvetően meghatározza, hogyan tudunk felnőttként szeretni, bízni és valódi intimitást megélni.
Senki sem javasolja, hogy dobjuk el a tablettákat, vagy hagyjuk abba a terápiát. A mozgással azonban jelentősen csillapíthatjuk a tüneteket – derül ki egy friss kutatásból.
Miért reagálunk néha indulatból, miért bénít meg a szorongás vagy a megfelelési kényszer? A pszichológia szerint ezek hátterében gyakran a „belső gyermek” sérülései állnak. Az utóbbi években népszerűvé vált módszer azonban nem csodaszer: a gyermekkori traumák feldolgozása hosszú folyamat, amely sokszor szakember segítségét igényli.
Egy harminc év adatait felölelő európai kutatás szerint az élettartam növekedése a gazdagabb régiókban továbbra is megbízható ütemben zajlik, lassulás a leszakadó térségekben figyelhető meg. De jelentősen befolyásolta az eredményeket a középkorúak halálozása is.
Milyen étrendet kövessünk, hogy egészségesek maradjunk, és hosszú ideig éljünk? A vegetáriánus vagy a vegyes étkezés az egészségesebb? Mennyi fehérjére van valóban szükségünk? Lehet-e izmot építeni vegánként? Mi az, aminek minden egészségtudatos ember konyhájában ott lenne a helye?
