Friss cikkek

Meglepő mellékhatása lehet a fogyókúrás gyógyszereknek: a rák terjedését is lassíthatják

Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.

Otthon is elvégezhető magyar vizeletteszt segítheti a prosztatarák korai felismerését

A prosztatarák korai felismerésében régóta gond, hogy a PSA fontos, de nem tökéletes jelző: néha felesleges aggodalmat kelt, máskor nem ad elég egyértelmű választ. Egy új magyar vizeletteszt ezen a bizonytalanságon próbál javítani azzal, hogy tumoreredetű genetikai jelet keres. A kérdés már nem csak az, kimutatható-e a jel, hanem hogy a mindennapi betegellátásban kinek, mikor és mennyit segíthet.

Odüsszeusz, Thor és az 5 százalékos testzsír: mit tanulhatunk a sztárok edzésterveiből?

Matt Damon öt hónap alatt készült fel Odüsszeusz szerepére: edzett, kardiózott, lemondott az alkoholról és a cukorról, de nem akart Thor-méretű húsheggyé válni. Hollywoodban viszont nem minden testátalakítás ilyen józan történet. Chris Hemsworth Marvel-fizikuma és Ralph Fiennes extrém szálkásítása is azt mutatja, hogy a látványos filmszereplői testekből lehet ugyan tanulni, de nem mindegy, melyik módszert próbáljuk átültetni a saját életünkbe.

Miért eszünk többet a kelleténél, és miért zavar mások sikere? Evolúciós múltunk adja meg a választ

Túl sokat eszünk, mások sikeréhez mérjük magunkat, nehezen viseljük, ha valaki többet halmoz fel nálunk – ezekre könnyű erkölcsi hibaként nézni. Bereczkei Tamás pszichológus professzor szerint azonban több főbűn mögött evolúciós örökség is állhat: olyan késztetések, amelyek egykor a túlélést, a közösségi egyensúlyt vagy a státusz megszerzését szolgálták, a modern világban viszont könnyen ellenünk fordulnak.

A járásunk elárulhatja, mennyi tartalék van még az agyunkban

A tempós járás időskorban nemcsak azt mutathatja meg, milyen állapotban vannak az izmok és az ízületek. Amerikai kutatók szerint azoknál a nyolcvan év feletti embereknél, akik kortársaiknál gyorsabban gyalogolnak, ritkább lehet a szellemi hanyatlás és a demencia. A magyarázat nem feltétlenül az, hogy a gyors séta önmagában védi az agyat, hanem az, hogy a jobb fizikai erőnlét nagyobb idegrendszeri tartalékkal járhat együtt.

Őssejtkimerülés – miért gyengül a test természetes megújuló képessége?

Az őssejtkimerülés neve azt sugallja, hogy idővel elfogynak a test javítósejtjei, a biológia azonban ennél jóval furfangosabb. Egy hetvenéves ember csontvelőjében akár több, őssejtként azonosítható vérképző sejt lehet, mint egy fiatal felnőttében. A kérdés tehát nem pusztán az, hány őssejt marad, hanem az, hogy milyen minőségben végzik a feladatukat. Ha több van belőlük, miért beszélünk mégis kimerülésről?

A magyarok felénél nem beszélhetünk biztonságos kötődésről

Sok kapcsolat nem azért akad el, mert nincs szeretet, hanem mert a közelség egyszerre vágyott és félelmetes. Van, aki kapaszkodik, van, aki eltávolodik, más hol közel húz, hol ellök – és közben mindkét fél ugyanarra vágyik: biztonságra. A kötődési mintáink gyerekkorból indulnak, de felnőtt kapcsolatainkban is újra és újra megjelenhetnek. Békési Tímea addiktológiai konzultáns, etnográfus írása.

Nem csak képzeljük: a kutyánk tényleg olvas a tekintetünkből

Sok gazda biztos benne, hogy a kutyája pontosan látja rajta, mikor boldog, feszült vagy szomorú. Egy bécsi kutatás most azt vizsgálta meg MRI segítségével, mi történik ilyenkor a kutyák agyában. Az eredmények szerint a mosolygó emberi arcok különösen erős választ válthatnak ki, de az ebek bizonyos negatív arckifejezések között is különbséget tehetnek.

Rettegek a lovaktól, mégis bevált a lovas önismereti módszer

Nem csak a pszichológus irodájában lehet változásokat elérni – az alternatív önismereti módszerek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezek közül is új és különleges a lovas terápia, amit ma már Magyarországon is több helyen ki lehet próbálni. A Nativmethod és a Bridle Up Hope Budapest szervezeteihez látogattam el, hogy a saját bőrömön is kipróbáljam ezt a módszert.

A daganat, a szívbetegség és a demencia közös gyökeréről hallgat az uniós kutatáspolitika

Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.

Alacsony a vasa? Nem biztos, hogy a pótlás a megoldás – figyelmeztet a szakértő

A laborlelet könnyen hamis biztonságérzetet ad: ha nincs rajta csillag, megnyugszunk, ha alacsony a vas, már keressük is a pótlást. A vasanyagcsere viszont nem így működik. Dr. Várkonyi Judit hematológus szerint a ferritin fontos támpont, de önmagában nem dönt el mindent: a hemoglobin, az MCV, a transzferrin-szaturáció, a CRP és a tünetek együtt mutatják meg, valódi vashiányról, gyulladáshoz társuló zavarról vagy más problémáról van-e szó.

Sokféle együttélési forma tehet boldoggá a családon és a párkapcsolaton kívül

Nem mindenki él családban, és nem mindenki él párkapcsolatban. Vannak egyedülállók, vannak a szülőkkel élő felnőtt „gyerekek”, de nagynénik vagy nagybácsik is, akik úgy részei a családi rendszernek, hogy saját társuk vagy gyerekük nincsen. És jócskán vannak olyanok is, akiket szingliként definiálunk, holott társas kapcsolatban élnek, csakhogy társuknak nem embert, hanem például kutyát vagy macskát választanak. Megyeri Zsuzsanna pszichológus, pár- és családterapeuta írása.

Beckham és Bezos teste jelképezi az új férfiideált: öregedni lehet, csak ne látszódjon

Sokáig természetesnek vettük, hogy a középkorú férfiakon látszik az idő: ritkul a hajuk, nő a hasuk, fáradtabbnak tűnnek. Ma viszont mintha más lenne a mérce. Beckham kockahasa és Bezos látványos átalakulása után az ötvenes-hatvanas férfitest is üzenetté vált: fegyelmet, státuszt, energiát és önkontrollt kell sugároznia. Csakhogy ami egészségmegőrzésnek indul, könnyen újabb megfelelési kényszerré válhat.

Nem elég a szex, orgazmus is kell a hosszú élethez egy sztárnőgyógyász szerint

A longevityvilágban lassan minden mérhető: alvás, pulzus, vércukor, lépésszám, regeneráció. Most a szex és az orgazmus is bekerült az egészséges öregedés ígéretei közé: egy amerikai sztárnőgyógyász szerint a kielégítő szexuális élet a hosszabb, egészségesebb élet része lehet. Csakhogy szakértők szerint könnyen csapdává válhat, ha az intimitásból is teljesítmény, az orgazmusból pedig újabb egészségügyi elvárás lesz. Szexuálpszichológusokat kérdeztünk, mit mond erről valójában a tudomány.

A szülővé válás gondoskodási áramkört hoz létre az agyban

Sok friss szülő érzi úgy, mintha a gyerek születése után nemcsak az élete, hanem ő maga is átrendeződött volna. Az állandó aggodalom, a túlérzékenység, a bűntudat, a készenlét és a baba jelzéseire való ráhangolódás nem pusztán lelki hullámzás, a szülővé válás az agy működését és szerkezetét is átírhatja. Cikkünk Chelsea Conaboy tudományos újságíró könyve alapján készült.