Betöltés...

Friss cikkek

Miért hiszik sokan, hogy a tojás egészségtelen? – makacs orvosi tévhitek a vakbélműtéttől a mogyoróallergiáig

Hiába bizonyosodik be egy orvosi ajánlásról, hogy téves, a dogma hosszú időn át tovább él, legyen szó a női hormonpótlásról, az akut vakbélgyulladás kezeléséről, a tojás koleszterintartalmáról – állítja új könyvében Marty Makary brit-amerikai sebész. A jelenséget nemcsak az emberi agy működése, hanem az orvosi paternalizmus is magyarázza – elég csak arra gondolni, hogy az amerikai orvostársadalom 1976-ig ellenállt annak, hogy a nők maguk végezhessék el a saját terhességi tesztjüket.

egészség
Matalin Dóra

Mi igaz, és mi puszta marketing a hosszú élet tudományából? – beszélgetés Andrea B. Maierrel, a világ egyik vezető longevitykutatójával

„Az emberi test sokkal tovább és sokkal elegánsabban őrzi meg rugalmasságát, mint ahogy korábban feltételeztük. Az izom alkalmazkodik, az anyagcsere újrakalibrál” – mutat biztató jövőképet Andrea B. Maier, a longevity világszerte elismert szakértője, aki szerint lebecsüljük a test alkalmazkodóképességét. Mi az a minimum, amit ingyen is megtehetünk az egészséges öregedésért, milyen megoldásra érdemes pénzt áldozni, és mire nem? Miért meghatározó tényező az egészséges öregedésben az izomerő?

egészség
Soltész Krisztina

Magány, demencia, alacsony nyugdíjak – így próbálják kezelni az időskor kihívásait egy budapesti kerületben

Az idősödő társadalmakban egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehet megelőzni az időskori magányt, a demenciát vagy a fizikai leépülést. A kutatások és a technológiai megoldások nagy része már rendelkezésre áll – a kérdés inkább az, hogy a szociális ellátórendszer képes-e alkalmazni őket. Az Újbudai Szociális Szolgálatnál most egy olyan modellel kísérleteznek, amely a mozgástól a memóriatréningen át a mesterséges intelligenciával működő eszközökig több módszert is ötvöz az idősek életminőségének javítására.

Vatai Dalma

Három hét alatt 2,8 kilót fogytam, pedig nem is az volt a cél – mi mindenre jó a böjt?

Az időszakos böjtöt a legtöbben a napi 14–16 órás táplálékmegvonással azonosítják, holott léteznek ennél jóval hosszabb, többnapos ciklusokra épülő rendszerek is. Amikor egy időre elhagytam az étkezéseim felét, nemcsak az derült ki, mire képes a test, hanem az is, miért a mentális erőn múlik minden. Miért volt nehezebb 36 órás böjtöket tartani, mint 42 órásakat? Hogyan lehet könnyen havi 20 százalékkal csökkenteni a kalóriabevitelt Schwab Richárd szerint? És mikor válasszuk a böjtölést?

egészség
Nedjalkov Beáta

„A múlt megértése és feldolgozása nélkül nincs mély változás” - Bárdos Katalin és Szél Dávid pszichológusok

Virág Teréz, a pszichológusdinasztia első tagja a múlt és a jövő találkozásából hozta létre a traumaterápiás gyógyulás lehetőségét. Nemcsak e kivételes családról, hanem a magyar történelmi traumák hatásáról és a jövő generációk sorsáról is kérdeztük lányát és unokáját, Bárdos Katalin és Szél Dávid pszichológusokat, akik saját jogukon váltak ismert és elismert, tabudöntögető szakemberekké.

pszichológia
Pulzus

Most élsz

Nem kell belehalni az egészségmegőrzésbe, de az első lépés az, hogy őszinték legyünk magunkhoz. A magyarok nemcsak rövidebb ideig élnek az európaiaknál, de több évet töltenek betegségben is. A jó hír, hogy a tudatosság a géneknél is fontosabb faktora a hosszan fenntartható életminőségnek. Ebben kínálunk segítséget új oldalunkkal.

egészség
Ágh Marina

Apró szokások, nagy különbségek – hogyan lassítsuk az epigenetikai öregedést?

Akár egyik napról a másikra, egy hirtelen jött stressz hatására is változhat, hogy epigenetikailag „hány évesek” vagyunk, és azt is kimutatták, hogy délben idősebbek vagyunk, mint a nap más időszakaiban. Ebből is látszik, hogy sejtjeink epigenetikai folyamatai jelentik az egyik legképlékenyebb, mégis kulcsfontosságú tényezőt abban, hogy hosszan egészségesek maradjunk. Kerepesi Csaba, a HUN-REN BioAgeAI és Megfiatalodás kutatócsoportok társvezetője segített megérteni az összefüggéseket.

egészség
Soltész Krisztina

Belső Nóra pszichiáter: Mitől szoronganak a magyarok 2026-ban?

A bizonytalanság, a gyorsuló világ és az információzaj tartós készenlétben tarthatja az idegrendszert – ez pedig szorongáshoz, testi tünetekhez és kiégéshez vezethet. Belső Nóra pszichiáterrel a szorongás társadalmi okairól, a magyar lelkiállapotról és a megküzdés lehetséges útjairól beszélgettünk könyvei újrakiadásának alkalmából. És arról is, hogyan készüljünk fel lelkileg az idei év feszültséget keltő eseményeire, többek között a választásokra.

pszichológia
Pulzus

„Orvosként sem mindig könnyű a túlsúlyos gyerekeknek jól tanácsot adni” – hogyan beszéljünk érzékenyen a fogyásról a családban?

Idén először több a túlsúlyos gyerek a világon, mint az alultáplált. A magyar helyzet sem jó, a kamaszok negyede túlsúlyos vagy elhízott. A szülők, még ha érzékelik is a problémát, sokszor bizonytalanok abban, hogy merre induljanak, segíteni akarnak anélkül, hogy lelki sebeket ejtenének a gyerekeiken. Hogyan érdemes belekezdeni a témába egy tinédzserrel ? És miért közös célokat tűzzünk ki, ha életmódváltásba kezdünk? Ezekről is kérdeztük a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának szakembereit, dr. Gács Zsófia endokrinológust és Magyar Emma klinikai szakpszichológust.

egészség
Czeglédi Fanni

„A glikémiás index elve évekkel ezelőtt megdőlt” – kipróbáltuk a vércukrot folyamatosan mérő kütyüt, és kiderült, az sem mindegy, mit mivel eszünk

Inzulinrezisztencia, 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegség, esetleg szimpla fogyás – több oka is lehet annak, hogy valaki belekezd a vércukorértékei folyamatos nyomon követésébe. De mit remélhetünk a glükózmonitortól? Mennyibe kerül, és mekkora kényelmetlenséggel jár? Miért érdemes sonkát enni a sárgadinnyéhez, és mi viszi le jobban a cukrot, a séta vagy az úszás? Rákóczi Gabriella anyagcserekutatóval beszélgettünk a glükózmonitorról, és kifaggattuk tapasztalataikról az eszközt használó kollégáinkat is.

egészség
Balizs Benedek

Mennyire örökletes a rák, és mit tehetünk, ha nálunk magas a kockázat? – Fekete Bálint András genetikus a dán spermadonorról és a DNS-tesztekről

Ez egy szerencsétlen véletlen, amitől érthető módon megrendül a bizalom, de nem szabad azt a következtetést levonni, hogy minden spermadonáció vagy minden rákkeltő génmutációt hordozó család időzített bomba – mondta a HVG-nek Fekete Bálint András klinikai genetikus, akit nem csak a veszélyes mutációt magyar gyerekeknek is továbbörökítő dán spermadonor esetéről kérdeztünk. Hanem arról is, milyen ráktípusoknál meghatározó az örökletesség, mi mindent tehet meg, akinél fennáll a kockázat, mire jók a pár tízezer forintos genetikai tesztek. És mit tehetnek azok, akik gyermekvállalásra készülnek ilyen nehéz genetikai háttérrel?

egészség
Soltész Krisztina