Betöltés...

Friss cikkek

75 év alatt már „nem illene” meghalni bizonyos betegségekben – sokatmondó ábrákon a magyar egészségügy mélyrepülése

Bizalomhiány, politikai mellőzöttség, hiányzó népegészségügyi stratégia, és árulkodó évtizedes trendek az egészségügyben – ezekről is beszélt Orosz Éva egészségügyi közgazdász a HVG-nek, akinek új könyve a rendszerváltás utáni magyar egészségügyet járja körbe. Az ELTE Társadalomtudományi Karának professzor emeritája, az MTA doktora elmondta, hogyan járult hozzá az egészségügy tartós alulfinanszírozása a magyar emberek kiugróan rossz egészségéhez, és azt is, milyen trendekre érdemes odafigyelni.

Rákdiagnózis után: hogyan segíthet a gyógyító képzelet a daganatos betegeknek?

Egy daganatos diagnózis után sok beteg első gondolata nem a kezelés, hanem a halál lehetősége. A félelem ilyenkor nemcsak érthető reakció, hanem olyan lelki teher is lehet, amely leköti a megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta új, ingyenesen elérhető kézikönyve abban segít, hogyan találhatnak a betegek kapaszkodókat a diagnózis után: légzéssel, relaxációval, imaginációval, a tévhitek átdolgozásával és a saját belső tartalékaik felfedezésével.

Egyetlen szám, amelyből kiolvasható, mennyire bírja a testünk a terhelést

Az edzettségi állapotot, az aktuális stressz-szintet és betegségek jelenlétét is ki lehet olvasni a HRV-ből, de csak akkor, ha mindenki saját magához és a szervezete változásaihoz méri a pontszámát. Hogyan lehet a szívdobbanásokból mindezekre következtetni? Milyen egyéni különbségekre kell ügyelni az értelmezésekor? És milyen HRV-értéknél kezdjünk aggódni az egészségünk miatt?

A változás személyre szabottan kezdődik – miért nem működnek az általános jó tanácsok, ha sokáig akarunk fiatalok maradni?

Tudományos tartalom, életmódígéret és piaci érdek egyszerre tapad a longevity kifejezéshez, de hova forduljon az, aki szeretné minél tovább megőrizni egészségét és önállóságát? Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvos igazgatója szerint egy szolgáltatás nem attól értékes, hogy drága és látványos, hanem attól, hogy valóban személyre szabott. De miért nincs két egyforma eset, miért nézzük rosszul a laborleleteket, és hogyan veti vissza az egészséges életmódért tett fáradozásainkat a munkahelyünk?

Ne mondjon fel, inkább fordítsa vissza a kiégést, amíg nem késő

Ha a folyamatos stressz miatt tartósan illúzióvesztettnek, tehetetlennek és elhasználtnak érzi magát, önt valószínűleg elérte az az állapot, amit kiégésnek nevezünk. Visszanyerheti-e korábbi kiegyensúlyozottságát? Mindenképpen, ha átértékeli a fontossági sorrendeket az életében. Velez Csaba pszichológus írása.

Mély hallgatás övezi a szégyenbetegséget, pedig tömegek életét keseríti meg

A titkolózás, a stigma is nehezíti a vizelet-visszatartási nehézségekkel küzdők helyzetét –- summáztak a szakértők a június 15-e és 21-e között rendezett Nemzetközi Kontinencia Héten. Pedig a kezelés, a gyógyulás egyáltalán nem reménytelen, pláne, hogy a biztató kutatásoknak hála újabb és újabb okok derülnek ki a háttérben. Köztük igen meglepőek is.

Minden felesleges antibiotikum árt: így ne növeljük az ellenálló baktériumok számát

Az antibiotikumok milliók életét mentették meg az elmúlt évszázadban, de a túlhasználatuk miatt egyre több baktérium válik ellenállóvá velük szemben. A probléma nemcsak akkor kezdődik, amikor feleslegesen írják fel őket, hanem akkor is, amikor a betegek nem megfelelően alkalmazzák a gyógyszert. Miért fontos a CRP-teszt, tényleg végig kell-e szedni a kúrát, és mire érdemes figyelni probiotikumok, tej vagy akár kávé fogyasztása mellett?

A túlgondolás csapdája: miért pörög tovább az agyunk akkor is, amikor már rég nincs szükség rá?

A túlgondolás jóval több egy rossz szokásnál, összetett pszichológiai jelenség, amelynek során az agy újra és újra ugyanazokon a kérdéseken rágódik. Van, hogy egyetlen mondat, egy félreérthető üzenet vagy egy rossz döntés emléke egész este nem hagy nyugodni. A túlgondolás láthatatlanul szívhatja el az energiánkat, miközben azt érezzük, hogy még mindig csak keressük a választ. De mi történik valójában az agyban, amikor belekerülünk ebbe a gondolatspirálba, és miért nem működik az, hogy egyszerűen „ne gondoljunk rá”?

„Szinte minden héten van rá példa, hogy a hozzánk forduló gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, akár vagdossa is magát”

Az iskolapszichológusi rendszer jó ideje alapvető és súlyos hiányosságokkal küzd. Amellett, hogy nálunk ezer tanulóra jut egy iskolapszichológus, míg Szlovákiában például kétszázra, a segítő szakemberek azzal is gyakran szembesülnek, hogy a komolyabb ellátásra szoruló gyerekeket érdemben nem tudják hova továbbküldeni. Milyen krízishelyzetekkel találkoznak a leterhelt iskolapszichológusok, és miért okoz problémát, hogy a jelenlegi tanterv az elit számára készült? Szakemberekkel beszélgettünk.

Rákot okozhat a maraton? Egy új kutatás meglepő összefüggést talált a futóknál

A futás az egyik legegészségesebb sportágként él a köztudatban, ezért sokakat meglephet egy friss kutatás eredménye. A vizsgálatban részt vevő maraton- és ultrafutók közel felénél találtak vastagbélpolipokat, ami új kérdéseket vet fel az extrém terhelés hosszú távú hatásaival kapcsolatban. Bár a szakértők nem beszélnek közvetlen rákkockázatról, az eredmények olyan biológiai folyamatokra irányítják rá a figyelmet, amelyekről eddig keveset tudtunk.

Két térdprotézis után futóverseny: a 70 éves édesanyám története a mozgás erejéről

Amikor édesanyám 70 évesen rajthoz állt egy 10 kilométeres futóversenyen, valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy alig néhány évvel korábban még a térdprotézisműtét utáni rehabilitáció jelentette számára a legnagyobb kihívást. A futás ekkor még nem szerepelt a tervei között, a cél csupán a fájdalommentes mozgás visszaszerzése volt. Története azonban jól mutatja, hogy megfelelő rehabilitációval, fokozatos terheléssel és kitartással időskorban is újraértelmezhetjük, mire képes az emberi test.

Az online egészségügyi tanácsok rejtett veszélyeire figyelmeztet egy új kutatás

Nem kell teljesen hamisnak lennie egy egészségügyi tanácsnak ahhoz, hogy komoly károkat okozzon. A szakemberek szerint sokszor éppen azok az online tartalmak jelentik a legnagyobb veszélyt, amelyek valós információkat közölnek, de elhallgatnak fontos részleteket. Egy új kutatás most azt vizsgálta, hogyan lehet felismerni és kiszűrni ezeket a megtévesztő féligazságokat.

Tizenhat év után: milyen nyomot hagy a lelkünkben a tartós politikai feszültség?

Az elmúlt évek politikai légkörében és a választások körül sokan nem egyszerű győzelemérzésről vagy csalódottságról számoltak be. Sokkal inkább testi-lelki kimerültségről, szorongásról, ürességről vagy apátiáról. Mit jelent az, ha egy társadalom hosszú időn át úgy működik, hogy az emberek életét a legapróbb szinten áthatja a politika, miközben egyre kevésbé érzik, hogy valódi ráhatásuk lenne a közös ügyeikre? Ha nem is nevezzük politikai traumának, miért fontos érteni, hogy nem pusztán egyéni megélésekről van szó?