Betöltés...
A helytelen étkezésről szóló kutatások leginkább a fizikai következményekre fókuszálnak, de egyre többen vizsgálják azt is, hogy a mentális egészségre milyen hatással van az egészségtelen táplálkozás. Az összefüggések egyértelműek.
A templomos lovagok nemcsak a modern bankrendszert hozták létre nyolcszáz évvel ezelőtt, de tudtukon kívül lerakták a mediterrán étrend alapjait is. Emellett azt is felismerték, hogy a rendszeres tisztálkodással elkerülhetik a fertőzéseket. Csoda, hogy megégették őket?
40 fölött megszaporodnak a szervi és pszichés eredetű alvászavarok, a nők pedig utolérik a férfiakat a lehetséges problémák terén. Az alvászavar azonban nem mindig menopauzatünet, vashiány és fel nem ismert gyulladások is okozhatják. Az alvás világnapja alkalmából az idősebbek rizikófaktorairól, az immunrendszer és az éjszakai pihenés kapcsolatáról, valamint az okosórák hasznáról is kérdeztük Kunos László tüdőgyógyászt, szomnológust, a Magyar Alvástársaság elnökét.
Egy friss tanulmány bőséges népegészségügyi mintán mutatott ki közvetlen ok-okozati összefüggést a súlytöbblet és a demencia emelkedett kockázata között. A munka arra is rámutat, hogy a magas vérnyomás kezelése és az egészséges testsúly fenntartása elsődleges az időskori hanyatlás megelőzésében.
Míg Nyugaton egyre inkább „csodamarkerként” állítják be a homociszteinmérést, itthon a szakemberek csak abban az esetben kérik ezt a drága vizsgálatot, ha megmagyarázhatatlan tünetekkel, betegséggel szembesülnek.
Az ember szabadságra megy, és egyből leveri egy vírus. Ismerős? A jelenség magyarázata a stressz, amelynek különös hatása testszerte érvényesül, így az immunrendszert is befolyásolja. Szakemberekkel annak jártunk utána, mire jó a stressz, mikor sok belőle, és milyen technikákkal lehet csökkenteni. Hogyan különböztessük meg a krónikus stresszt a kiégéstől, és mikor érdemes már szaksegítséget kérni tüneteink miatt?
Világszerte mintegy 850 millió ember él valamilyen krónikus vesebetegséggel, miközben a probléma gyakran hosszú ideig tünetmentes marad. Mire a panaszok jelentkeznek, a károsodás sok esetben már előrehaladott. A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a vesék védelme elsősorban a megelőzésen, a rendszeres szűrésen, a megfelelő étrenden és az életmódbeli kockázatok csökkentésén múlik. Erre hívja fel a figyelmet minden évben a vese világnapja, amelyet március második csütörtökén tartanak világszerte.
Szakítás vagy válás után sokan hirtelen edzeni kezdenek, más étrendet próbálnak ki, vagy teljesen új rutinokat építenek fel. De vajon miért ilyen gyakori, hogy egy párkapcsolati krízis után a testünk kerül középpontba? Valódi gyógyulásról van szó, vagy inkább menekülésről a fájdalom elől, esetleg a kontroll visszaszerzéséről? Hogyan intézzük úgy, hogy az életmódváltás valóban a gyászmunkát és az újjáépítést szolgálja?
A TikTok neve egykor a zenés–táncos videókkal és könnyed mémekkel forrt össze, ma viszont már az edzés és a fitnesz világát is formálja. Emberek milliói próbálnak ki olyan „zsírégetőként” hirdetett mozgásformákat, amelyek gyors fogyást ígérnek – mások pedig extrém kihívásokkal próbálnak fegyelmet tanulni. De vajon melyik TikTok-trend mögött van valódi tudomány, és melyik csak jól csomagolt marketing? Czine Szilvia személyi és sportrehabilitációs trénerrel, háromszoros fitneszvilágbajnokkal beszélgettünk a közösségi médiában terjedő legnépszerűbb edzésmódszerekről.
Az időnk 80-90 százalékát beltérben töltjük, pedig egy kutatás szerint a napvilág az anyagcserét és a cirkadián ritmust is pozitívan befolyásolhatja.
Hogyan segíthet a pozitivitás megküzdeni az olyan nehéz helyzetekkel, amilyenben most is élünk, vagy amitől félünk, hogy bekövetkezik? Sok múlik rajtunk, és cikkünkből kiderül, hogy ez a sok minden szerencsére megvalósítható.
Sokan egy gyors fájdalomcsillapítóval intézik el az érzékeny vagy időnként fájó fogat, és a fogorvosi vizitet későbbre halasztják. A gyulladás nem mindig jár jelentős kellemetlenséggel, ezért könnyű napirendre térni fölötte, holott a fogászati gócok okozhatnak szív- és érrendszeri problémákat, reumatikus és bőrtüneteket, és terhelik az immunrendszert is. Lubics Szilvia fogorvossal, ultrafutóval beszélgettünk.
Csökkenti-e egyes krónikus betegségek és a halálozás kockázatát, ha változatos testmozgást végzünk? A Harvard kutatói hatalmas mintán, évtizedeken át vizsgálták a kérdést.
A zöldben végzett terápiás módszerek működnek, nem csoda, hogy az egyik budai kerületben már receptre írják a természetben végzett mozgást. Miért és hogyan gyógyít az erdő a kutatások szerint? Hogyan éltük át a flow-élményt egy farakáson ülve? És vajon beérhetjük-e a Margitszigettel vagy a kiskerttel, ha az erdő nem elérhető?
A közbeszédben gyakran úgy jelenik meg egy balinéz elvonulás vagy egy többhetes jógaoktatói képzés, mint valami elérhetetlen, luxuskategóriás élmény. A kép sokszor az, hogy ezek a helyek olyanoknak szólnak, akik hónapokra eltűnhetnek a munkából, miközben a bankszámlájukat passzívan hizlalja valamilyen stabil befektetés. A valóság ennél jóval árnyaltabb – és talán kijózanítóbb is, ha magyar szemmel nézzük.
Vajon mi a közös bennük? Természetesen a zöldségek és a rostok jelenléte, valamint az ultrafeldolgozott ételek hiánya.
„Fájdalmas menstruáció? Az teljesen normális” – sok nő hallja ezt orvosoktól vagy a környezetétől, miközben a fájdalmas és rendszertelen ciklus mögött akár PCOS vagy endometriózis is állhat. Ezek a betegségek több százezer magyar nőt érintenek, mégis gyakran évek telnek el a diagnózisig. A nőnap alkalmából szakértőkkel és érintettekkel beszélgettünk arról, miért ilyen nehéz felismerni ezeket a betegségeket, és hogyan lehetne nőközpontúbb az egészségügy.
Mintegy négyszer több fiút, férfit diagnosztizálnak autizmussal, mint nőt. Tényleg ritkább lenne esetükben ez az idegrendszeri fejlődési zavar? Nőnap alkalmából áttekintjük azokat a stratégiákat, amelyekkel az autista nők élni kényszerülnek, hogy alkalmazkodni tudjanak a patriarchális társadalmi normákhoz.
A sejtjeinkben folyamatosan zajlik egy láthatatlan karbantartás: fehérjék milliói készülnek, hajtogatódnak, javulnak vagy tűnnek el. Ha ez a finom egyensúly – az úgynevezett proteosztázis – felborul, a hibás fehérjék felhalmozódnak, ami számos öregedéssel összefüggő betegséghez vezethet. Dr. Somogyvári Milán molekuláris biológussal arról beszélgettünk, hogyan működik a sejtek „minőségbiztosítása”, és mit tehetünk azért, hogy ez a rendszer minél tovább jól működjön.
A nők öregedéstől való félelme sejtszinten is nyomot hagyhat – állapította meg egy új kutatás.
