Betöltés...

Friss cikkek

Hormonok, félelmek és kötődés: így születik meg az apa

Bár az anyák testében fejlődik ki a magzat, és ők hozzák világra a kisbabát, ugyanakkor az apák is változásokkal teli időszakot élnek át. Élettani és lelki folyamatok zajlanak bennük, melyek célja, hogy az apaságra felkészítse őket. Andrek Andrea pszichológus, pre- és perinatális szakértő írása.

A kötőszövet, amely befolyásolhatja, mennyire maradunk mozgékonyak időskorban

Az öregedésről szóló közbeszéd sokáig elsősorban a ráncokról, a memóriáról vagy a szív- és érrendszeri betegségekről szólt, miközben talán az egyik legfontosabb kérdés ennél sokkal hétköznapibb: hogyan maradhat valaki hetvenéves kor felett is mozgékony, stabil és fizikailag önálló? Mi teszi lehetővé, hogy egy idős ember könnyedén felálljon egy székből, magabiztosan lépcsőzzön, hosszú sétákat tegyen vagy egyszerűen csak fájdalom nélkül élje a mindennapjait, miközben mások már jóval korábban merevségről, egyensúlyvesztésről és állandó mozgásszervi panaszokról számolnak be?

Miért őszülünk? Egy új kutatás szerint a válasz a rák elleni védekezésben is kereshető

Az ősz hajszálakra eddig az öregedés természetes jeleként is tekinthettünk, ám új kutatások szerint kapcsolatban állhatnak a DNS-károsodással, sőt a melanoma kialakulásának kockázatával is. A vizsgálatok arra utalnak, hogy az őszülés a melanocita őssejtek védelmi válasza lehet a potenciálisan daganatos átalakulással szemben. A folyamat így nem csupán esztétikai változás, hanem a szervezet sejtszintű daganatellenes mechanizmusainak lenyomata is lehet. A felfedezés új összefüggésbe helyezi az öregedés és a bőrrák biológiáját.

A szám, amely többet árul el az egészségünkről, mint a vérnyomásunk

Nemcsak az általános állóképességet, hanem az életkilátásokat is meglepően biztosan jelzi előre egy manapság egyre többet emlegetett mérőszám. Mit jelent pontosan a VO2 max, és miért lett a longevitymozgalom kulcsfontosságú adata? Hogyan tükrözi a sportolók és az átlagemberek teljesítménye közti különbséget? Miként változik az életkorral, és mit tehetünk azért, hogy minél tovább a biztonságos tartományban tartsuk?

A Stanford-kutató, aki megtanította a világot aludni, lélegezni és napfürdőzni

Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?

Erről a 7 függőségről a legnehezebb leszokni

A függőségekről legtöbbször az alkohol, a cigaretta vagy az illegális drogok jutnak eszünkbe. A szakemberek és az érintettek tapasztalatai szerint azonban nem feltétlenül ezek azok a szenvedélyek, amelyektől a legnehezebb megszabadulni. Egyes viselkedések, érzelmi kötődések vagy akár hétköznapi szokások is olyan erős kapaszkodóvá válhatnak, hogy leküzdésük sokszor nagyobb kihívást jelent, mint azt elsőre gondolnánk.

Megdőlhet a fogyás legnagyobb szabálya: a gyorsabb módszer tartósabb eredményt hozhat?

Aki próbált már fogyni, valószínűleg találkozott azzal a tanáccsal, hogy ne akarjon túl gyors eredményt. A szakértők, az internet és a jó szándékú ismerősök évtizedek óta ugyanazt ismételgetik: a lassú fogyás tartósabb. De mi van akkor, ha a történet nem ennyire egyszerű? Egy friss kutatás most olyan eredményeket mutatott be, amelyek új megvilágításba helyezhetik a fogyásról alkotott elképzeléseinket.

A kertészkedés közelebb vihet minket a kék zónák életmódjához

A longevity ma már nemcsak a biohackelésről, a táplálékkiegészítőkről vagy a teljesítményoptimalizálásról szól. Egyre többen keresik azokat a hétköznapi, természetközeli tevékenységeket, amelyek hosszú távon javíthatják az életminőséget, csökkenthetik a stresszt és segíthetnek egészségesebben öregedni. Király Béla szerint a kertészkedés pontosan ilyen: egyszerre mentális detox, fizikai aktivitás, tudatos táplálkozás és egyfajta visszakapcsolódás a valósághoz. Az egykori újságíró ma már biogazdaságot működtet, A kék zónás kert című könyvében pedig arról ír, hogyan kapcsolódhat össze az önfenntartás, a természetközeli életmód és a longevity szemlélete.

Ártalmatlan szépséghiba, vagy a trombózis előszobája? Mikor kell komolyan venni a visszereket?

Tömegeket érint a visszértágulat úgy Magyarországon, mint Nyugat-Európában. Az ülőmunka nem segít, de még kevésbé, ha valakinek sokat kell állnia – mondja Szeberin Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának vezető érsebésze. Mikortól válik veszélyessé a visszérbetegség? Mit tehetünk ellene élemóddal? Mit jelent a kontrollált trombózis? Miért fontos, hogy minden érintett mutassa meg szakorvosnak a visszereit, és milyen kezelési lehetőségek vannak?

Hiába süt a nap egész nyáron: ezért marad alacsony sok ember D-vitamin-szintje

A D-vitamin-hiányt sokan a kevés napfénnyel magyarázzák, egy új kutatás azonban arra utal, hogy a helyzet ennél jóval összetettebb. A kutatók szerint a D-vitamin-szintet olyan tényezők is jelentősen befolyásolják, mint a testsúly, a bőrtípus, az öltözködési szokások vagy a szabadban töltött idő. A vizsgálat meglepő eredményei azt mutatják, hogy még nyáron is sokan küzdenek elégtelen D-vitamin-ellátottsággal, miközben azt gondolják, eleget tesznek az egészségükért. Kiderült az is, kik tartoznak a legnagyobb kockázatú csoportok közé, és miért lehet félrevezető az a tanács, hogy egyszerűen csak töltsünk több időt a napon.

Miért hisszük még mindig, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása ritka jelenség?

El kell engedni az illúziót, hogy azért nem találkozunk gyerekek szexuális abúzusával, mert nincs, épp csak arról van szó, hogy eddig valamiért nem láttuk meg – mondja Szőke András pszichológus, akivel arról beszélgettünk, miként alakulhatnak ki ezek a dinamikák, akár családon belül is, hogyan cserkészik be áldozatukat a szegről-végről ismerős elkövetők, és miért maradnak fájóan gyakran láthatatlanok a bántalmazást elszenvedett gyerekek a külvilág számára.

Jobb lesz a gyerek élete, ha eltiltják a közösségi médiától?

Az ausztrál példát egyre több ország követné, és már Magyarországon is született törvényjavaslat arról, hogy 13 éves kor alatt egyáltalán ne lehessen online platformokat használni. A napokban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is elmondta a véleményét a témában. Nagy szükség lenne olyan szabályokra, amelyek valóban biztonságossá teszik a digitális teret a gyerekek, fiatalok számára, de a puszta tiltás önmagában nem elég, és a szülők támogatása is égetően fontos lenne.

Mérhetően öregítenek az idegesítő emberek

Egy problémás kolléga, családtag vagy házastárs nem csupán napi bosszúságokat okozhat, hanem hosszú távon alááshatja a tőle szenvedő fél egészségét, felgyorsíthatja annak biológiai öregedését – bizonyították amerikai kutatók.

Az út pora – milyen egészségügyi hatással lehet a burkolatba került azbeszt a közelben élőkre?

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.